Polytechnikai Szemle, 1912 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1912-01-10 / 1. szám

A „VILÁG« RENDES KÉTHETI MELLÉKLETE. Megjelen minden hónap első és harmadik szerdáján. Szerkesztőség és kiadóhivatal­­ VI- gyár-ntoa 4. Kiam. Budapest, 11*12 január 10.1. as Am. ELŐFIZETÉsa ARA­­C(~u évre.................................. I fc A ..Tllíí“-r»l rgviitt ........*» X»I. évfolyam. TARTALOM: Szemételtávolitás Budapesten. — Uj vív­mányok a vasúti technika terén. — A mesterséges gyémánt­­készítés uj módja. — Rövid közlések. — Hirdetések. Szemételtávolitás Budapesten. Nagyobb városokban sok gondot és még több költ­séget okoz a szemét eltávolítása. A technika nagy hala­dásának köszönhetjük a szemét legmodernebb eltávolítási módját, a szemételégetést. Nemcsak, hogy a nagyváro­sok közelében felállított szeméttelepek állandóan komoly közegészségi ártalmat és ragadós betegség idején pedig a legközvetlenebb veszedelmet jelentik, hanem gazdasági és pénzügyi szempontból is rendkívül hátrányosak. Ezt bizonyítja legjobban az a tény, hogy ott, ahol még a régifajta szemétválogató-rendszer folyik, így Páris­ban, Wien-ben és Puchheim-ben éppen most térnek át a szemét­­égetés rendszerére, mivel a régi rendszer sem egészségi, sem gazdasági, sem pedig pénzügyi szempontból nem vált be. A szemételégetés modern rendszereiről és nagy pénzügyi előnyeiről számtalan cikkben számoltunk be, és az üzemben levő ilynemű telepek egész seregét ismer­tettük, úgy hogy szükségtelennek tartjuk ismétlésekbe bocsátkozni. Budapest főváros tanácsa már 1905 július havá­ban foglalt érdemlegesen állást a modern szemételégetés mellett, a­mikor a köztisztasági és műszaki ügyosztályok alapos és körültekintő javaslatára úgy döntött, hogy a régi, primitív szemétválogató és értékesítő rendszerrel szemben, melyet egész Európában elavultnak, költséges­nek, sőt közegészségi szempontból közvetlenül veszedel­mesnek nyilvánítottak, a szemételégetésre fognak áttérni, amely mindenfelé diadalmaskodik. Budapesten, mint ismeretes, a Cséry-féle szemét­­fuvarozó- és feldolgozó részvénytársaság végzi szerződés­­szerűleg a szemét eltávolítását. Most, hogy a főváros ezen szerződése e hó 12-én le fog járni, a főváros dec. hó 29-én tartott közgyűlése tárgyalta újból ezt a kérdést. A fővárosi tanács eddigi álláspontjával szemben azt javasolta, hogy a főváros váltsa meg 30 millió korona árban a Cséry-féle részvénytársaság 13 kilométernyi rozoga iparvasútját és a szentlőrinci határban álló állandóan veszélylyel fenyegető, teljesen elhanyagolt ipartelepét, továbbá, hogy a szemétválogató üzem fejlesz­tése céljából 2.341,920 koronáért és az iparvasút jogai­nak megváltásáért, 164.000 koronáért, telket vásárolja­nak. És a törvényhatósági bizottság ezen előterjesztés­hez minden megjegyzés mellőzésével hozzájárult. Budapest főváros tehát eredeti terveinek feladásá­val görcsösen ragaszkodik a minden szempontból káros rendszerhez és a szemét eltávolítása a főváros saját kezelésében továbbra is az elavult válogatási rendszer szerint fog történni, egyelőre 5—6 esztendőre, mert a főváros meggyőződése szerint csak 5—6 esztendő múlva lehetne esetleg a szemételégetésre áttérni, föltéve, hogy az ez irányú kísérletek a modern mód felett fognak dönteni. Budapesten a szemét mennyisége évi 170 millió tonnára tehető Ha­ ezt, mint más városokban, modern szemételégető kemencékben hasznosítanák és például házi kezelésben elektromos energia előállítására hasz­nálnák, a termelt elektromos energia napi 3500 lóerő­­n­ek felelne meg, ami legalább is 55—60,000 fémszálas izzólámpa­­táplálására volna elégséges. A főváros utcai világítása tehát a szemét elégetése útján nyert villamos­ságból bőven kitelnék.­ Emellett eltűnne a régi szemét­­feldolgozó-teleppel az a nagy közegészségügyi veszedelem is, amely nemcsak Kispest és Szentlőrinc szomszédos községeket, hanem magát a fővárost is állandóan nagy mértékben fenyegeti. Új vívmányok a vasúti technika terén. A technika minden téren való rendkívüli haladá­sairól szóló beszámolóinkban ismételten megemlékez­tünk az egyvágányú vasutaknál és a mozgó­ terra­­szokról is. Az első egyvágányú vasutat most építik New­ Yorkban, a newyork-newhaven-hartfordi vasútvonalon több mint 3 mérföldnyi területen Barton és City­ Island között. Ezzel megvalósult az a bámulatos terv, hogy a parallel vágányokat úgy a magas felépítményű, mint a földalatti vasutaknál egy vágánynyal helyettesítsék és a felső vezeték helyett oly készüléket alkalmazzanak, mely a vonat egyensúlyát fentartó készülékből képes a villamos erőt szolgáltatni s lehetővé teszi az óránkénti 120—150 angol mérföldnyi (190—240 kilométernyi) menetsebességet. Az első egyvágányú vasút építési költségei 5 millió dollárra (25 millió koronára) vannak előirányozva és elkészítése 18 hónapot igényel. Hasonló

Next