Polytechnikai Szemle, 1912 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1912-01-10 / 1. szám
A „VILÁG« RENDES KÉTHETI MELLÉKLETE. Megjelen minden hónap első és harmadik szerdáján. Szerkesztőség és kiadóhivatal VI- gyár-ntoa 4. Kiam. Budapest, 11*12 január 10.1. as Am. ELŐFIZETÉsa ARAC(~u évre.................................. I fc A ..Tllíí“-r»l rgviitt ........*» X»I. évfolyam. TARTALOM: Szemételtávolitás Budapesten. — Uj vívmányok a vasúti technika terén. — A mesterséges gyémántkészítés uj módja. — Rövid közlések. — Hirdetések. Szemételtávolitás Budapesten. Nagyobb városokban sok gondot és még több költséget okoz a szemét eltávolítása. A technika nagy haladásának köszönhetjük a szemét legmodernebb eltávolítási módját, a szemételégetést. Nemcsak, hogy a nagyvárosok közelében felállított szeméttelepek állandóan komoly közegészségi ártalmat és ragadós betegség idején pedig a legközvetlenebb veszedelmet jelentik, hanem gazdasági és pénzügyi szempontból is rendkívül hátrányosak. Ezt bizonyítja legjobban az a tény, hogy ott, ahol még a régifajta szemétválogató-rendszer folyik, így Párisban, Wien-ben és Puchheim-ben éppen most térnek át a szemétégetés rendszerére, mivel a régi rendszer sem egészségi, sem gazdasági, sem pedig pénzügyi szempontból nem vált be. A szemételégetés modern rendszereiről és nagy pénzügyi előnyeiről számtalan cikkben számoltunk be, és az üzemben levő ilynemű telepek egész seregét ismertettük, úgy hogy szükségtelennek tartjuk ismétlésekbe bocsátkozni. Budapest főváros tanácsa már 1905 július havában foglalt érdemlegesen állást a modern szemételégetés mellett, amikor a köztisztasági és műszaki ügyosztályok alapos és körültekintő javaslatára úgy döntött, hogy a régi, primitív szemétválogató és értékesítő rendszerrel szemben, melyet egész Európában elavultnak, költségesnek, sőt közegészségi szempontból közvetlenül veszedelmesnek nyilvánítottak, a szemételégetésre fognak áttérni, amely mindenfelé diadalmaskodik. Budapesten, mint ismeretes, a Cséry-féle szemétfuvarozó- és feldolgozó részvénytársaság végzi szerződésszerűleg a szemét eltávolítását. Most, hogy a főváros ezen szerződése e hó 12-én le fog járni, a főváros dec. hó 29-én tartott közgyűlése tárgyalta újból ezt a kérdést. A fővárosi tanács eddigi álláspontjával szemben azt javasolta, hogy a főváros váltsa meg 30 millió korona árban a Cséry-féle részvénytársaság 13 kilométernyi rozoga iparvasútját és a szentlőrinci határban álló állandóan veszélylyel fenyegető, teljesen elhanyagolt ipartelepét, továbbá, hogy a szemétválogató üzem fejlesztése céljából 2.341,920 koronáért és az iparvasút jogainak megváltásáért, 164.000 koronáért, telket vásároljanak. És a törvényhatósági bizottság ezen előterjesztéshez minden megjegyzés mellőzésével hozzájárult. Budapest főváros tehát eredeti terveinek feladásával görcsösen ragaszkodik a minden szempontból káros rendszerhez és a szemét eltávolítása a főváros saját kezelésében továbbra is az elavult válogatási rendszer szerint fog történni, egyelőre 5—6 esztendőre, mert a főváros meggyőződése szerint csak 5—6 esztendő múlva lehetne esetleg a szemételégetésre áttérni, föltéve, hogy az ez irányú kísérletek a modern mód felett fognak dönteni. Budapesten a szemét mennyisége évi 170 millió tonnára tehető Ha ezt, mint más városokban, modern szemételégető kemencékben hasznosítanák és például házi kezelésben elektromos energia előállítására használnák, a termelt elektromos energia napi 3500 lóerőnek felelne meg, ami legalább is 55—60,000 fémszálas izzólámpatáplálására volna elégséges. A főváros utcai világítása tehát a szemét elégetése útján nyert villamosságból bőven kitelnék. Emellett eltűnne a régi szemétfeldolgozó-teleppel az a nagy közegészségügyi veszedelem is, amely nemcsak Kispest és Szentlőrinc szomszédos községeket, hanem magát a fővárost is állandóan nagy mértékben fenyegeti. Új vívmányok a vasúti technika terén. A technika minden téren való rendkívüli haladásairól szóló beszámolóinkban ismételten megemlékeztünk az egyvágányú vasutaknál és a mozgó terraszokról is. Az első egyvágányú vasutat most építik New Yorkban, a newyork-newhaven-hartfordi vasútvonalon több mint 3 mérföldnyi területen Barton és City Island között. Ezzel megvalósult az a bámulatos terv, hogy a parallel vágányokat úgy a magas felépítményű, mint a földalatti vasutaknál egy vágánynyal helyettesítsék és a felső vezeték helyett oly készüléket alkalmazzanak, mely a vonat egyensúlyát fentartó készülékből képes a villamos erőt szolgáltatni s lehetővé teszi az óránkénti 120—150 angol mérföldnyi (190—240 kilométernyi) menetsebességet. Az első egyvágányú vasút építési költségei 5 millió dollárra (25 millió koronára) vannak előirányozva és elkészítése 18 hónapot igényel. Hasonló