Rádió Technika, 1939 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1939-01-01 / 1. szám
Rádió Technika kapcsolókkal tetszés szerint külön-külön be- és kikapcsolhatunk. Az fi i4 és az fi is ellenálláson egy-egy leágazógyűrü van. Ezekhez kapcsolódik a Cs-, illetve a Co-kondenzátor. A csúsztatógyűrűk beállításától függ a hangkorrekció mértéke. Ha a AV és fia-kapcsolót kikapcsoljuk, akkor a negatív visszacsatolás hangkorrekció nélkül dolgozik. A K2-kapcsolóval a magas, a fismai a mély hangokat emelhetjük ki. Minél nagyobb ellenállásrészt hidalnak át a kondenzátorok, annál erőteljesebb a magas, illetve a mély hangok kiemelése. A leágazógyűrűk beállításaily módon az egyéni ízlés figyelembevételénél történhet. Lemezfelvételnél a magas hangokat erősebben kell kiemelni! A legtöbb esetben a puszta negatív visszacsatolás is megfelelő hangszínt fog adni, esetleg a mély hangokat fogjuk egy kissé kiemelni az fns ellenállás leágazó gyűrűjét kb. V4-—Vs-részére állítjuk az ellenállásnak. Hanglemezfelvételnél a Cs kondenzátort is bekapcsoljuk, kb. az fin ellenállás %-részét hidalva át vele. Mindez csak hozzávetőleges adat, a döntő szót esetenként az egyéni ízlés mondja ki. Megemlítjük még, hogy a Cs és C9 kondenzátorok értékének növelésével is fokozhatjuk (ill. csökkentésével gyengíthetjük) a hangkorrekcióhatását, az anyagjegyzékben megadott értékektől tehát tetszés szerint el is lehet térni, ha fülünk úgy kívánja. A végerősítő eső nagymeredekségű pentóda. A kimenőtrafón több leágazást is látunk. A hangszórót a //-jelű kapcsokhoz kötjük és a AV kapcsolóval különböző impedanciákat illeszthetünk a végerősítőhöz. A fiskancsoló két áramkörű, az /.— helyzetben a hangszórót (H), a 2.— helyzetben a vágófejet (vágópickupot, V) kapcsolja be. A primer oldaton 4 kivezetés van, ezek értékei: 1. 2000^ impedancia 2. 2500 „ 3. 3000 „ 4. 3500 „ A végerősítőeső anódlemezét a 4. kivezetéshez kötjük, a Ah-kapcsoló 3. állásában pedig a hangszórót az 1—4. kivezetések valamelyikéhez kapcsolhatjuk, a Ct kondenzátor közbeiktatásával (hogy az anódegyenáramot távoltartsuk). Erre akkor van szükség, ha nagyimpedaneiájú (pl. mágneses) hangszórót akarunk használni, vagy ha normális, nagyimpedaneiájú vágófejjel (pick-up) dolgozunk. Ez esetben a pick-upot a hangszóró helyére kapcsoljuk (H). A kapcsolási vázlaton a C7-kondenzátorból a '/’«-kimenőtrafo felé vezeték indul, amely nyílban végződik. Ezt az /C 4 kapcsok (primer oldalon!) valamelyikéhez kötjük. (Kipróbálni!) Ha állandóan ilyen nagyimpedanciájú vágófejjel (pick-up-pal) dolgozunk, akkor ezta fiskapcsolón és a C- kondenzátoron át a primer oldalhoz kapcsolhatjuk. A rajz szerint a vágófej kisohmikus. Ezért a 2. számú szekunder leágazáshoz kötöttük. Az 1. számú szekunder leágazást fejhallgatóhoz vezetjük (F), ily módon lemezfelvételnél fejhallgatóval ellenőrizhetjük a műsort, ill. a szereplőt. A szekunder tekercs adatai: /. 2 41 impedancia 2. 4 „ 3. lv „ 4. 200 „ A Kikapcsolóval tehát 4, illetve 200 ohmos hangszórót (vagy vágófejet) illeszthetünk a végerősítőcsőhöz, a 3. helyzetben pedig 2000—3500 ohmosat. A dinamikus hangszóró kimenetrafóját is felhasználhatjuk, az ilyenkor szükséges változtatásokról még megemlékezünk. Az anódpótló rész kapcsolása a szokásos. Kétoldalas egyenirányítással dolgozunk, megfelelő szűréssel, amely a hangszórótól minden bugást távoltart. A végerősítő-fokozatot az Fi-fojtótekercs után kapcsoljuk az anódáram forrásához, a két előerősítő-fokozat anódáramát egy második, nagyonindukciójú fojtótekerccsel (Fa) még egyszer szűrjük. Ezenfelül a két előfokozat egyenként is külön szűrőköröket kap (Rr,—C13, illetve fis—C15), amelyek a két anódáramkört egymástól függetlenítik és a nagy erősítésnél fenyegető begerjedést (belső visszacsatolást) meggátolják. Felépítés: A rendkívül nagy erősítés igen óvatos felépítést kíván és különleges óvintézkedéseket az elektromos és az akusztikai begerjedés megigazlására. Természetes, hogy a lehető legalaposabb árnyékolást kell alkalmaznunk. Ezenfelül az első cső aljazatát rugalmasan kell rögzíteni, hogy a kongást és az akusztikus visszacsatolást elkerüljük. Célszerű éppen ezért az első csövet foglalatával együtt árnyékoló serlegben vagy fémdobozban elhelyezni, úgy, hogy esetleges csőcsere könnyen legyen elvégezhető. A mintakészülékben hengeres aluminiumserleget használtunk, ebbe szereltük be a csőfoglalatot. Az összes hozzávezetések hajlékony N-huzalból (Litze) készültek és alul vezettük ki őket, beleértve a rácsvezetéket is. Ez utóbbit árnyékolt kábelből készítsük és végére kupakot forrasszunk, amelyet a cső rács kivezetésére szorítunk (az üvegbura tetején). A kábel árnyékolását földeljük. A csőfoglalatot, ■— mint már mondottuk, rugalmasankell rögzítenünk. Erre több-