Rádió Technika, 1942 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1942-01-01 / 1. szám
tilsakor és zárásakor keletkező áram és feszültség jelenséget, modulált rádiófrekvenciás jeleknél modulációs mélységet, mérő oszcillátor (signal-generátor) segítségével pedig hangolási görbéket. Hangfrekvenciával hanganalízist végezhetünk, szűrőköröket és hangszórót vizsgálhatunk. Végezhetünk még egészen pontos frekvenciamérést látható szinkronizálással az ernyőn (Lissajou figura); különböző frekvenciák öszszehasonlítását is végezhetjük. Mágneses jelenségek közül megemlítem a mágneses mezők alakját vagy lefolyását egy trafó körül, vagy egy fojtótekercs légzésében egy kicsi tekercs segítségével. Mechanikai jelenségek: gyárakban, nyomdákban, műhelyekben, zavaró rengések vizsgálata, továbbá motorokban és gépekben, fordulatszám mérés. Akusztikai jelenségek: zörejek, hangok, fölvétele és fölrajzolása (mikrofonnal). Optikai jelenségek: gyors fényváltozások fölvétele (fotócella segítségével). Amint a felsoroltakból látjuk, valóban «ezer arcú» a katódsugárcső. Remélem ezen rövid bevezetés után amatőreink munkaasztalán hamarosan ott fogjuk találni az oszcillográfot. Most rátérek egy katódsugárcsöves oszcillográf tervezésének, illetőleg építésének leírására. A teljes oszcillográf tulajdonképpen négy részből áll. Hálózati részből, katódsugárcsőből, fűrészrezgéskeltésből és erősítőből. A hálózati rész — amely szorosan a használt csőhöz igazodik — kb. 500 voltot kell hogy leadjon. Erre a célra felhasználhatunk egy rendes rádiócélokra használt trafót azzal a kikötéssel, hogy három fűtőtekercs legyen rajta. Ha ilyet nem kapnánk, úgy a trafó szétszedése nélkül, 0,5 mm. huzalból, a ma használt vaskeresztmetszeteknek megfelelően, 15—20 menetet (4V) minden nehézség nélkül átfűzögethetünk. A pontos menetszámot természetesen kísérletileg kell megállapítani. Aki nem akarja ezt a megoldást, az mást is választhat. Pl. Egyenirányítócsőnek egy CY 2 csövet használ és a fűtését a hálózati trafó 120—150 voltos kivezetéséről veszi le. (30 volt). Az anód egyenáram szűrése 2 drb. 2 vagy 4 MF. kondenzátorral — melyeknek próbafeszültsége legalább 1500 volt — és 1 drb. 5000 ohmos ellenállással — mely legalább 5—6 wattig terhelhető — történik. Miután a készülék áramfelvétele igen kicsi, építsünk be egy terhelőellenállást, mely kb. 5—10 mA. áramot vesz fel. A szükséges 500 V-os anódfeszültséget úgy kapjuk, hogy 2 X 250 vagy 2 X 300 voltos szekunder tekercset sorbakötjük és egyoldalas egyenirányításra térünk át. Gondoskodjunk a jó szűrésről is. Ezt úgy érhetjük el, ha a C2 kondenzátornak két drb. megfelelő üzemfeszültségű, nagyobb kapacitású elektrolit kondenzátort kötünk sorba (C2/1, C2/2 2X350 V) saját terhelő ellenállásokkal (R2, R3.). Egyenirányító csőnek — tekintve a kis fogyasztást — még egy esetleg régi típusú hangszórócső is megfelel. A hálózati rész kapcsolása 1.ső ábrán látható. A katódsugárcső kapcsolása (2. ábra). Az általam ismertetett oszcillográfban alkalmazott katódsugárcső jelzése DG 3—1. Főbb adatai a következők: Fűtés, 6.3 Volt. 0.65 Alap., Anódfesz, 250/500 Volt., Részfesz, 60/150 Volt., Zárófesz, 135 Volt. 1. ábra. 2. ábra 3. ábra