Rádió Technika, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943-01-01 / 1. szám
Rádió Technika Az elekromos hangelemzés módszerei Hangelemzés alatt a hang szinuszos összetevőinek erősség, magasság és fázis szerinti megismerését értjük. Ezzel kapcsolatban a következő általános megjegyzéseket tehetjük: 1. Ha a hangjelenség tiszta periodikus, milyen a legtöbb hangszer hangja és az emberi énekhang, valamint a magánhangzók beszédhangja — a hangelemzés és a Fourier-sorba fejtés azonos feladat. Zörejek elemzéséhez azonban a Fourier-analízis nem megfelelő. 2. A fázis szerepe eddigi ismereteink szerint mellékes a hangzás kialakításában, tehát elemzésnek tekintjük az olyan eljárásokat is, amelyek a fázist nem szolgáltatják. 3. Sokszor nem fontos minden összetevőt külön-külön megismernünk, elég felvilágosítást nyújtanak a bizonyos tartományonként — pl. oktávonként — összefoglalt értékeik. A régebbi hangelemzés rezonátorok segítségével történt szubjektív módon. Az elektroakusztikai módszerek alkalmazásával vált csak lehetővé az elemzés pontosabb keresztülvitele. A leghasználatosabb eljárásmódokat három nagy csoportba foglalhatjuk össze, ezek: a hangkép analízise, a keresőhang módszere és a különböző rezonanciaeljárások. Ezeken kívül még számos eljárásmód jelent meg az irodalomban, de az eddigi tapasztalatok ennek a háromféle eljárásmódnak az alkalmazását szentesítették. Bármelyik módszert is alkalmazzuk, a segédeszközök ugyanazok: mikrofon, erősítő (esetleg szürökörök) és oszcillográf. Ezeknek maguknak a bővebb tanulmányozása most nem célunk, a Rádiótechnika olvasói előtt különben is jól ismert eszközök. Csak néhány általános elvet hangsúlyozunk, amelyet a kísérletek során követni szoktak. A mikrofon karakterisztikája is lehetőleg lineáris és állandó legyen. Különösen elérhető ez a követelmény a membránnélküli jó minőségű kristálymikrofonokkal, de jó kondenzátor és dinamikus mikrofon is megfelelő. Az erősítőket elég nagy erősítési tényező (104—105) és természetesen kis torzítási tényező jellemezte; elsősorban RC erősítők jöhetnek számításba. Az oszcillografálás újabban majdnem kizárólag katódsugárral történik; előnyeit jól ismerjük. Az újabb típusok tökéletes optikája és utógyorsítással elérhető nagy fényereje lassan minden másfajta regisztráló eszközt kiszorít. Az egyes módszerek lényege a következő: 1. A hangkép analízise. A felvétel egy az 1. ábrán látható berendezéssel történik. Az akusztikus fülkében lejátszódó hangtünemény hangját folytonosan mozgó filmszalagon rögzítjük. .A keletkezett hangképet grafikusan, vagy mechanikusan analizáljuk, ami alatt jelen esetben természetesen Fourieranalízist kell érteni. Ez a módszer tehát zörejek vizsgálatára nem alkalmas, viszont az elemzés a fázist is szolgáltatja. A grafikus, helyesebben algebrai elemzés az integrálásnak véges összegezéssel való helyettesítésén alapszik. Az összegezendő tagok számának szaporításával mind magasabb számú tagig tudjuk az elemzést végrehajtani. A munka nehéz és fárasztó: egy 18 felhangig végzett analízis három órai figyelmes munkát igényel. A munkát ma már mechanikusan, géppel is elvégezhetjük, igaz azonban, hogy ilyen nagy rendszámig elemzőgép, tudomásunk szerint, még nem készült. 2. A keresőhang módszere: Grützmacher használta először. Azon az elven alapszik. Db 1. ábra 2. ábra CSUPA BEÉRKEZETT ÚJDONSÁG! Újszerű megoldások! Olcsó árak! mikrofon pick-up hangszóró fejhallgató gégemikrofon hangszer pll. ágyhangszóró elektroakusztikus hangdoboz szívlehallgató elektroorgona elektromoshangszerek stb „Sál“ kristálygyártmányok egyedüli előállítója „SÁL” Rezgőkristály Laboratórium.Telefon: 35-35-21 Budapest, III. Felsőzöldmáli út 14. 4