Rádió Technika, 1944 (9. évfolyam, 1-5. szám)
1944-01-01 / 1. szám
szárliő hírszóró műsorok az erősáramú hálózaton. Eckersley és Carpenter a „The Wireless World“ angol szaklapban ismertették részletesen rendszerüket. A műsorokat (6) nagyfrekvenciás rendszerben oly módon továbbítják, hogy az egyik vezetéket erősáramú kábel lézerei, a másikat a kábelpáncél képviseli és az áthidaláshoz kondenzátorokat használnak. Erősáramú hálózatnak megfelelőleg a főállomásokra kerülnek a nagyfrekvenciás adók. Az alállomásokon, amelyek transzformátoraik révén 500—1000 házat látnak el árammal, az erősítőket állítják fel. Vivőhullám gyanánt a 26, 39, 52, 65, 78, 92 kHz frekvenciáját használják. A legkisebb feszültség a házakban 500 milli volt, ami elegendő az erősáramú zavarok ellen. A vevőkészülékek olcsók és egyszerűek. Lebegtetés elvén 2 fokozatban készülnek oly módon, hogy az egyik frekvencia változtatható. Alkatrészek kaphatók V., Vilmos császár út 60. Telefon: 123 188, a második mint kombinált második detektor és végcső szolgál. A maximális kimenő teljesítmény 2 watt. A szakírók szerint a telefonhálózat felhasználása egyszerűbb lenne a rádióműsorok vételére, de szerintük Angliában ötször több az erősáramú előfizető, mint a telefonelőfizető. A jövő zenéje szerintük azonban az lesz, hogy" külön hálózat fog épülni, mely a rendes telefonforgalmon kívül egyidejűleg a rádióhírszóró műsorokat, valamint távolbalátó és képátvitelekre, sőt írott híranyaggal és egész újságok leadására fog szolgálni. Norvégiában rádiótechnikusokat képeznek ki A tanfolyam 1 és 12 évig tart és a résztvevők havonta 75 norvég korona pótlékot is kapnak. A résztvevőknek érettségi bizonyítvánnyal kell rendelkezni és a 23-ik évet be nem tölthetik. A tanfolyam tananyaga matematika, fizika, elektrotechnika, rádióelmélet, stb. Laboratóriumi és rajzolói munkát is kell végezni, azonkívül dolgozni kell a stúdió és adóberendezésekben is. A franciaországi magán rádióberendezéseket és azok üzemvitelét a „Federation francaise de Radiodiffusion“ vette át. A 12 adó közül egyelőre csak nyolc van üzemben: Agen, Lyon, Méditerraine, Montpellier, Nines, Toulouse I. és 11. 1944 január a kérdés egyszerű és könnyen magyarázható. Felvázolta — szokott módon — a modulált nagyfrekvencia görbéjét, majd annak alsó felét, a középvonal alatt, egy papírcsíkkal letakarta. „Íme mondottam, ez marad meg egyenirányítás után. Ezt használjuk fel . . .“ Szuper Tónis, aki szintén jelen volt, közbevágott: „Mit ábrázol tulajdonképpen ez a görbe, áramot, vagy feszültséget? Okos Domokos kicsit gondolkozott, majd rávágta, hogy áramot jelent. „Szóval. Te azt állítod - mondotta Szuper Tomi -, hogy a görbe alsó részét, amit a papírcsíkkal lefedtél, nem használhatjuk fel, hanem csak a felső, megmaradó részét"?“ Okos Domokos fölényesen mosolygott. „Hát ez csak természetes — mondotta —, hiszen az alsó rész azt az áramirányt jelzi, amelyet az egyenirányító elzár, amely irányban tehát nem folyhat áram. Felhasználni csakis azt az áramot lehet, amely az egyenirányítón átjut!“ „És ha ezt nem használjuk fel?“ — kérdezte Szuper Tomi. „Akkor a készüléked nem szólhat!“ vágta rá a győztes határozottságával Okos Domokos. „Én bizony más véleményen vagyok“ mondotta Szuper Tomi és ezekkel a szavakkal parázs vitát indított el, amelyet itt nem írunk le, hogy feltehessük a választ váró kérdésünket: Kinek volt igaza? Novemberi kérdésünk megfejtése. A barométer. Szuper Tomi a barométerrel szemközt lévő szobaajtóhoz ment és azt hirtelen felrántotta. A barométer mutatója erre kilendült. Azután Tomi becsapta az ajtót. A mutató most a másik irányban lendült ki. A magyarázat egyszerű: Az ajtó hirtelen kinyitásakor a szobában lévő levegő nyomása megváltozik és ezt a barométer jelzi. Ha az ajtó befelé nyílik, nyitásnál a légnyomás növekszik, csukásnál csökken. Kifelé nyíló ajtónál a helyzet fordított. A kísérlet csak olyan szobákban sikerül, ahol minden ablak (és ha van, a többi ajtó is) jól zár. Helyesen megfejtették: Horváth Tibor, Budapest: Jászberényi Gyula, Budapest: Polgár Sándor, Újszeged: Vönöczky Géza t. zls, Budapest, 21