Repülés, 1923 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1923-08-01 / 1. szám
1. szám. Repülés A trianoni szerződés értelmében reánk rótt repülési tilalom feloldása óta, melyet jogtalanul 1922 novemberéig meghosszabbítottak, az aviatika iránt érdeklődő magyar közönség csupán egyik másik napilap útján értesült arról, hogy az ántant előírások és korlátozások, valamint a súlyos gazdasági helyzet ellenére is megindult a szervező és építő munka, mely a Csonka Hazában a polgári aviatika alapjait van hivatva lerakni. Különös véletlen folytán a repülési és gyártási tilalom feloldását tartalmazó jegyzék megérkezése napján november 12.-én alakult meg a Magyar Légiforgalmi rt. gróf Wilczek Frigyes elnöklete alatt, szimbolikusan is kifejezve a magyar aktivitást, a magyar aviatikának törhetetlen élniakarását. Nem sokkal utána, közvetlen karácsony előtt, megjelent az első gépmadár Budapest egén. Az alakulóban levő Aeroexpress rt. pompás Junkershidroplánja vágni való ködben Zimmermann német pilóta vezetése alatt a város szívébe, a Gellértfürdő elé érkezik s a részvénytársaság megalakulásáig utasrepüléseivel végez kiváló propagandát a repülés ügyének. Új esztendő után a Magyar Légiforgalmi rt. kis pilóta csoportja bethlenfalvi Fái Andor igazgató vezetésével Amsterdamba indul, hogy a megvásárolt „Fokker“ limousinokat hazarepüljék. A példátlanul rossz idő a kis magyar csapatot hosszú ideig nem engedte útra kelni. A kényszerű tétlenség napjait azonban az Amsterdam—London, és az amsterdam—párisi légiforgalom szervezetének, technikai és forgalmi berendezésének gondos tanulmányozásával hasznosítják, hogy visszatérve, a magyar légiforgalom mintaszerű megszervezéséhez fogjanak. Végre két kontinentális derűs napon Berlin, Nürnberg és Wien érintésével április végén Budapestre érkeznek. Útjukban fegyelmezettségükkel, repülőtudásukkal becsülést és tiszteletet vívtak ki a „magyar" névnek. Eközben szinte észrevétlenül egyesével, majd kettős csoportban repülnek Dessauból Budapestre az Aeroexpress Junkers-gépei. Fémből készült hidroplánjaik és szárazföldi gépjeik a szakértő és a laikus közönség csodálatát egyaránt kivívták. A magyar légiforgalom az elmondottak szerint, a gyártási és kísérletezési időből származó késedelem kiküszöbölése végett, bevált külföldi repülőgépekkel indult meg. Nem szabad azonban azt gondolnunk, hogy a háború alatt virágzó magyar aeroipar újbóli fellendítéséről légügyi vezetőségünk megfeledkezett volna. Miután a kísérletezéssel járó új géptípusok létesítése jelentős anyagi áldozatokat igényel, melyet a jelen viszonyok között magánvállalat képtelen fedezni, légügyi hivatalunk szerény pénzügyi keretein belül elsősorban jó iskolarepülőgép-típus létesítésére törekedett. Aeromérnökeink által több iskolagép-tervet dolgoztattak ki, s azokból a legmegfelelőbbeknek a Neuschlosz-Lichtig féle repülőgépgyárban való megépítését határozták el. Az építőmunka kezdetét vette, melynek eredményei néhány hónap múlva mutatkoztak is. Szolid konstrukció, jó teljesítmények és kiváló repülőtulajdonságok tekintetében az eddig megépített típusok közül különösen Oravecz Béla főmérnök gépei tűntek ki. Ezen munkálatokról lapunk más helyén részletesen beszámolunk. Mi történt a magyar aviatikában? Az Aeroexpress rt., Junkers hidroplanja a Balatonon.