Szabadalmi Ujság, 1906 (4. évfolyam, 1-23. szám)

1906-01-15 / 1. szám

1|абИ|РМЯМ1РН6Р IV. évfolyam, t. szám. V 3 в Ь*\ yfûb ^ 1906. évi január hd 15-én. SZABADALMI UJSAfl IPARJOGI SZAKLAP A TALÁLMÁNYOK, VÉDJEGYEK ÉS MINTÁK VÉDELMÉRE. ORiZV ÍW A FELTALÁLÓK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOD 5 LAPJA. Ä Г SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRUT 26. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR HALÁSZ ALADÁR FŐSZERKESZTŐ : HALÁSZ DEZSŐ ELŐFl A „HAZAI IP EGÉSZ ÉVRE FÉL ÉVRE EETÉSI ARA : AR“-ral EGYÜTT r^*r*-fKOR. MEGJELENIK MINDEN HÓ 15-ÉN ÉS ÜTOLSO NAPJAN. A belföldi újdonság fogalma és újdonság vizsgálat.*) A szellemi tulajdonjog védelmének kér­dései csak elméletileg tűrnek meg absolut sza­bályokat és axiómákat, a melyeket azonban mereven és változtatás nélkül egy állam sem fogadhat el és alkalmazhat bünhődés nélkül. A szabadalmi törvény is első sorban gya­korlati czélokat szolgál, szolgálja az illető ál­lamnak ipari s általános közgazdasági érdekeit. A szabadalmi kérdések rendezésénél tehát a törvényhozónak első sorban azon fontos jog- politikai czélokat kell szem előtt tartani, a mely czélok megvalósításának szolgálatára alkotja a törvényt. A concrét esetben pedig a megvaló­sítandó feladat: megismerni és helyesen meg­ítélni a fejlődés azon fokát, melyet az ország gazdasági tekintetben ma elfoglal és ezután ki­jelölni azon czélokat, melyeket az alkotandó törvény segélyével elérni akarunk. Mindezek szigorú szem előtt tartásával lehet és kell spe- czializálni a szabadalmi jogtudomány elveit, mert csak ily utón biztosíthatjuk azt, hogy a törvény hazánk közgazdasági fejlődésének egyik leghatékonyabb tényezőjévé válik. Ezeket szükségesnek tartottuk előrebocsá­tani, mint indokát annak, hogy a találmányok újdonságának megállapításánál nem helyez­kedtünk azon elvre, hogy mindaz a mi, bármi a világon, bárhol és bármikor vagy bármilyen módon ismeretessé vált a magyar szabadalmi hivatal előtt újdonság rontó tényező gyanánt legyen érvényesíthető. A szabadalmi jogintézmény valódi feladata egyrészt, a törvény gyakorlati alkalmazásából merített tapasztalatok másrészt egyaránt indo­*) Részlet dr. Halász Aladárnak a Gyáriparosok Országos Szövetsége megbizásából készített, a sza­badalmi törvényre vonatkozó törvényjavaslatából. kolatlanná teszik nálunk az absolut újdonság elvének elfogadását. Már az érvényben levő 1895. XXXVII. t.-cz. 3. §-a is több rendbeli bár sohasem ér­vényesített kibúvóval fogadta el az újdonság elvét, Mindjárt a 3. §. 1. pontjában kimondta, hogy nem uj a találmány, ha az bejelentése idejében közzétett nyomtatványok vagy egyéb sokszorosítások utján már annyira ismeretessé vált, hogy szakértők által használható volt. A gyakorlat azonban egész helytelenül oda fejlő­dött, hogy felszólalás vagy semmiségi perbeni bizonyítás esetén csak annak megállapítására szorítkozott, hogy vájjon a találmány tárgya nyomtatványokban, sokszorosításokban, régibb szabadalmakban tényleg ismertetve volt-e. Soha nem kutatta és perrendszerüen nem bizonyit- tatta azonban azt, amit tulajdonképpen már a törvény is kifejezetten megkövetelt, hogy az ujdonságrontónak tartott és a bejelentés előtt ismertetett találmány tényleg ismeretessé és annyira ismeretessé vált-e, hogy azt szakértők használhatták. Ezt a két körülményt a mely tulajdonképpen a törvény szerint is az ujdon- ságrontó minőség criteriumát képezi, a szaba­dalmi hatóság minden egyes esetben csak sup- ponálta. A puszta feltevés pedig olyan ingatag jogalap, amire az egyik szabadalmi jogrendszer épületének egyik sarokkövét a teljes jogbizony­talanság előre látható veszélye nélkül elhelyezni nem szabad. Ezen okból indokolt a tervezetnek azon álláspontja, hogy az újdonság fogalmának meg­állapítását korlátok közé szorítja. A magyar korona országainak területén kell a bejelentés napja előtt ismeretessé válni, hogy ennek alap­ján a szabadalom megtagadható legyen. Az újdonság fogalmának territoriális korlátozása nóvumot különben nem képez. Elég ha hivat­kozunk Svájcznak érvényben álló szabadalmi törvényére, a hol csak az nem uj, a mi Svájcz­%

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék