Szabó Szaklap, 1939 (2. évfolyam, 1-4. szám / 1. évfolyam 1-3. szám)

1939. február / 1. szám

2 SZABÓSZAKLAP 1039. február. A modern kétsoros zakó mélyített kihajtó-töréssel A müncheni Haller szabászati akadémia és a Rundschau-szaklap közös rendszere alapján A kétsoros zakó részére is ugyanazok a divatelőírások mérvadók, amelyek az egysoros zakó elkészítését szabják meg. A kétsoros mellrésze is szélesített, dereka hangsúlyo­zott és csípőben testhez simuló. A váll meglehetősen egye­nes, átmenete az ujjába kissé legömbölyített és a gallér a kétsorosnál is laposan helyezendő fel. Lényeges jellemzője a modern kétsoros zakónak, hogy kihajtójának törésvo­nala mélyített (vájolt, homorú). Az alacsony és erősen szétnyíló gallér, a dekoratív nyakkendő és a színes, min­tázott ing érvényesülni akar a kétsoros zakónál is és ennek a törekvésnek a kifejezője a többé-kevésbé mélyítve készí­tett kihajtó-törésvonal. Összhangban áll ezzel a törekvés­sel a gallérnak lapos felhelyezése. Proporcionális felállításunk mértékei a következők: derékhosszúság 45 cm, egészhosszúság 76 cm, mellbőség 96/48 cm, hasbőség 86/43 cm, csípőbőség 100/50 cm. A pro­porcionális segédmértékek a következők: hónaljmélység 25 cm, hátmagasság 23 cm. A „Szabószaklap“ első számában táblázatot közöltünk, amely a normális testtartású hónalj­­mélységeket és hátmagasságokat adta meg. Időközben a müncheni akadémia felállításainál újítást vezetett be ab­ból a célból, hogy a nyakcsúcspont magán a felső alapvo­nalon jelöltessék ki és ne fölötte 1 cm-rel, mint azelőtt. Ennek következtében a hónaljmélységet 1 cm-rel nagyobb­ra kell vennünk, mint a „Szabószaklap“ 1938. júliusi szá­mában közölt táblázat mutatja. A proporcionális hónalj­mélység és hátmagasság között a különbség tehát mindig 2 cm. Ugyancsak a „Szabószaklap“ 1938. júliusi első szá­mában ismertetett számítás alapján jelen esetben a hát­szélesség 1 cm-es varráshozzáadással együtt 19 cm, a nyak­bőség pedig 45 cm. A hálarész megszerkesztése: I. ábra. A nyakcsigolyapont, rajzunkon H betűvel jelezve, adja a kiindulást. Húzzunk ebből előre vízszintes és lefelé füg­gőleges segédvonalat, azaz húzzuk meg a H—h—L derék­szögű alapvonalakat. Nyakvágás szél­ességként mérjük H ponttól előre h pon­tig a nyakbőség egyhatodát mínusz Mt cm-t, azaz 7 cm-t (megindokolását lásd szaklapunk 1938. júliusi számában). Mérjünk h ponttól felfelé Hl pontig 1­2 cm-t, majd ábránk szerint rajzoljuk meg a nyakvágásvonalat. A hátmagasság 23 cm-jét mérjük H ponttól lefelé Rh pont kijelölésére. A derékhosszúságot, azaz 45 cm-t mérjünk H ponttól lefelé T pont kijelölésére. Az egész hosszúságot, azaz 76 cm-t mérjünk H ponttól lefelé L pont kijelölésére. C­sípőmélységként mérjük T ponttól lefelé G pont ki­jelölésére a derékhosszúság egyharmadát, azaz 15 cm-t. Az összes így kijelölt pontból húzzunk előre derék­szögű, jelen esetben tehát vízszintes vonalakat. A hát­középvonal kijelölésére mérjünk derékban T ponttól előre 1 pontig, majd lent L ponttól előre L1 pon­tig 2/2 Cm-t. Rajzoljuk meg ábránk szerinti vonalvezetés­sel most már a hátközépvarrásvonalat. A hátszélességet, azaz varráshozzáadással együtt 19 cm­-t mérjünk előre r ponttól R pont kijelölésére. Húzzunk R pontból felfelé derékszögű vonalat és erre normális vállmagasságként mérjük R ponttól R pontig a fém­­­tellbőség egynegyedét plusz 4 cm-t, azaz összesen 16 cm-t. A modern ízlésnek megfelelően emeljük ezt a pontot 3 cm­­rel magasabbra, majd mérjünk ettől a ponttól 1 cm-t előre. A vállvarrást a normálisan fekvő hátsó nyakcsúcspont­nál is emeljük 1 cm-rel. Az irányvonal meghúzása után rajzoljuk meg most már a vállvarrásvonalat ábránk szerint. Az oldalcsúcspontot, azaz S pontot az R—R normális súllmagasság egynegyedével, azaz 4 cm-rel jelöljük ki R pont fölött. Az oldalvarrás kijelölése következik. Derékban a hát­résznek a szélessége 3 cm-rel legyen kevesebb, mint az r— R hátszélesség, azaz t—TI távolság 19—3—16 cm. A hát­résznek a szélessége lent L1 és L2 pontok között 2 cm-rel nagyobb, mint derékban, azaz jelen esetben 18 cm. T1 pontnál mérjünk V2—72 cm-t előre és hátra, húzzunk ezektől fel R ponton át és lefelé L2 ponthoz irányvonalat és rajzoljuk meg mellettük az oldalvarrásvonalat. Ugyan­csak rajzoljuk meg most már a karlyukvonalat pontosan ábránk szerint. A mai divat­­irányzat a karlyuk és oldalvarrás mögött megszélesített, borulás hátarészt ír elő. Ezt a megszé­­lesítést úgy szabjuk bele a hátarészbe, amint ábránkon a szaggatott vonalak mutatják. A megszélesítés mennyisége 1 —172 cm. Az elejerész megszerkesztése. 2. ábra. Húzzuk meg az Rb—Ob—R1 derékszögű alapvonala­ké­t. Nagyobbítsuk meg a félmellbőséget 2 cm-rel és ebből az összesen 50 cm­­ből vonjuk le a 19 cm-es hátszélességet, a maradványt pe­dig mérjük Rb ponttól előre Ob pont kijelölésére. Hónaljszélességként vegyük a félmellbőség egynegye­dét, nagyobbítsuk meg ezt 3 cm-rel és ezzel az összesen 12 cm-rel jelöljük ki Rb ponttól mérve az Ad pontot. Ezekkel a hozzáadásokkal úgy a félmellbőséget, mint a hónaljszélességet a szokottnál 1 cm-rel nagyobbra vet­tük. Ezt az 1 cm-t később az oldalbevágásból a hónaljnál el fogjuk távolítani. Ezzel az eljárással jobb csípőben való felfekvést biztosítunk darabunk számára. A nyakcsúcspontot normális esetben úgy határozzuk meg, hogy 6b ponttól visszamérjük a nyakbőség egyhato­dát mínusz 12 cm-t, jelen esetben tehát 7 cm-t. Egyenesre állított váll esetén mérjünk H ponttól előre 2 cm-t H2 pon­tig és itt jelöljük ki a nyakcsúcspontot. Húzzunk Ob, H2 és Ad pontokból derékszögű vonala­kat lefelé. A hónaljmélységet, azaz 25 cm-t mérjünk Ad ponttól le­felé At pont kijelölésére, majd mérjük innen tovább lefelé oldalmagasságként T2 pontig a hátarészen fekvő Rh— T távolságot. A derékvonalat T2 pontban húzzuk meg vízszintesen előre és hátra, majd mérjünk T2 ponttól előre és hátra lea cm­­. Az utóbbit kössük össze At ponttal és erre húz­zunk derékszögű vonalat hátrafelé, majd jelöljük ki a met­szési pontnál Rt pontot. Az At—Rt hónaljmélységi vonalra állítsunk ismét derékszögű vonalat és mérjük erre vállmagasságként Rt ponttól Rl pont kijelölésére a félmellbőség egynegyedét plusz 4 cm-t, összesen 16 cm-t, azaz ugyanúgy, mint a hátarészen. vállvonal: H2 ponttól mérjünk lefelé 1 cm-t, azt az 1 cm-t, amennyivel a hátarészen Hl pontnál emeltük a vállvarrást. Húzzunk innen segédvonalat az imént kijelölt Al ponthoz. A vállszélesség a nyakcsúcstól 1 pontig V2 cm­­rel kevesebb, mint a hátarész vállszélessége. Karlyukvágás: Mérjünk At ponttól felfelé 5 cm-t, majd innen húzzunk 1 ponthoz segédvonalat, majd ennek köze­pétől mérjünk 1 cm-t előre. Az eleje részen RJ—-Si távol­ságot vegyük V2 cm-rel nagyobbra, mint a hátarészen R—

Next