Szabó Szaklap, 1941 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1941-01-01 / 1. szám
kV. Megjelenik évenként tizenkétszer, minden hónap elsején. — Előfizetés: egy évre (12 szám) 12 pengő, félévre (6 szám) 6 pengő. — Egyes szám ára 2 pengő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII. RÁKÓCZI ÚT 60. — Tel.: 224-957. Felelős szerkesztő és kiadó: FAUST BÉLA. III. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1941. JANUÁR 11. SZÁM S így írja elő a divat. . . .4. egysoros zakó megjelenésében az utóbbi években jelentékeny változásokat figyelhetünk meg. Pár év előtt még szinte aleírászerűen majdnem kizárólag csak három gombra készültek az egysoros zakók, amelyek közül a középsőt kellett, illetőleg illett begombolni. Ez az irányzat már az unalmas egyhangúságig ment. A divatnak azonban az egyhangúság a legnagyobb ellensége. Nem is tűrte sokáig ezt az uniformizálódást. A férfiaknak — vagy talán még inkább a divat kreáló szabóknak — változatosságra, egyéni öltözködésre törekvése olyan bő választékot teremtett, amilyen talán még soha sem volt. Még ha eltekintünk is a nyakig gombolható s kihajtó nélkül vagy csak egészen kicsiny kihajtóval készülő és a kihajtó és gallér nélküli sportzakóktól, akkor is bőséges választék marad. Kíséreljük csak meg csoportokba osztani a jelenleg forgalomban lévő egysoros zakókat: 1. Egygombos zakó sportszerű vagy nyári öltönyökhöz; 2. Kétgombos zakó hegyes kihajtóval elegáns öltönyöknél; 3. Kétgombos zakó csapott kihajtóval kevésbé ünnepélyes jellegű uccai öltönyöknél; 4. Háromgombos zakó a megszokott kivitelben csapott vagy hegyes kihajtóval; 5. Háromgombos zakó újszerű sportöltönyhöz: a két felső gomb záródik és az eleje széle csak lent a sarkánál van kikerekítve (turszakó); 6. Négygombos zakó zsebfedés szivarzsebbel, egészen rövid kihajtóval és hátul kétoldali bevágással (slitzi-cel). Ezek csak a főbb csoportok, az egyes darabok a típus keretén belül még további változatossági lehetőséget mutathatnak. Valóban, az egysoros zakók változatossága miatt nem lehet panaszra ok. De élni is kell vele. A kétsoros zakó továbbra is tartja népszerűségét. Sőt, mintha fokozódnék iránta a férfivilág érdeklődése. Modern, egypár gombra záródó formája valóban igen előnyös. A haladó ízlésű férfiak ma már ilyen egypár gombra készülő kétsoros zakót hordanak. Mindig az alsó gomb zárja a zakót, a felső gombpár csak díszként kerül a zakóra. Ennek a négy gombnak az elhelyezése jelentékenyen befolyásolja a zakó megjelenését. Szabályt nem tudnánk felállítani ennek a két gombpárnak az elhelyezésére vonatkozólag. Néhány figyelemre méltó megfigyelést azonban feljegyezhetünk. Az alsó záródó gombpár felső határa a derékvonal, alsó határa pedig az oldalzsebnek a vonala. A szolidabb ízlésű megoldás a középutat választja, azaz a záródó gombpárt 3—4 cm-rel a zsebvonal fölé helyezi. Érdekes a díszgombpár alkalmazkodása a záródó gombpár mélységéhez. Minél mélyebbre kerül az alsó gombpár, annál kevésbbé rakjuk szét a díszgombokat és fordítva. Ha az alsó gombpár például az oldalzseb vonalába kerül, akkor a díszgombok a szabályos négyszög két felső sarkába kerülnek. A sportzakó szabási formái és vonalai az utóbbi években kétségtelenül egyszerűsödnek. A rátűzött zsebeikkel, különféle ráncokkal, átvágásokkal és behúzásokkal túlzsúfolt sportzakó mára múlté. Mintázatlan szöveteknél még talán több jogosultsága volt, de sportszerűen mintázott szöveteknél bizony a fejlettebb ízlésű szem a túlzsúfolt sportzakót nem tartotta vonzónak. Jelenleg inkább az szövet sportszerűségével hangsúlyozódik valamely zakónak a sportjellege. Ennek az egyszerűsödésnek azonban más oka is van. Éspedig az, hogyaz nem hangsúlyozottan sportszerű szabási formákkal készült zakót a férfivilág igen szívesen hordja városi használatra. Utcára, irodába, kávéháziba stb. bizony a pár év előtti túlzsúfolt spotzakó nemcsak túlzás volt, hanem ízléstelen is. A sportszerű zakó túlzsúfoltsága továbbá azért sem szerencsés, mivel sportzakóhoz a többi ruhadarab is sportszerű, színekben élénkebb és mintázásokban változatosabb. Áll tehát itt, hogy a sok a jóból is megárt. .A hátnyílás (slitz) csodálatos módon igen ritka látvány a sportzakókon. Pedig a sportszerű szabásnak ez talán legelső követelménye. Az általában valamivel hosszabbra szabott sportzakónál erre a hátnyílásra szükség is van. Akár övvel készül el sportzakó, akár öv nélkül, a hátnyílás beledolgozása előnyére válik ennek a ruhadarabnak. A legnagyobb mértékben túlzás például az,amikor valamely sportzakónak az eleje részé eléggé élénkítve van sportszerű formákkal, a hátarésze pedig egészen sima. Legalább ilyenkor nagyon helyénvaló lenne hátnyílásnak az alkalmazása. A jegyzseb feltűnő módon elhanyagolt Magyarországon. Pedig igen jó egyensúlyellentéte ez a jobboldali oldalzseb fölé kerülő kis zseb a zsakó baloldalán elhelyezett szivar- vagy mellzsebnek. Ez a jegyzseb azonban nemcsak szép, hanem igen hasznos is. Megérdemelné, hogy pártolja a szíakóiparos, mégha egy egészen kicsiny munkatöbbletet is jelent. A jegyzseb mindig az oldalzseb stílusában készül. Ha az oldalzseb feltűzött, akkor a jegyzseb is pontosan ugyanolyan formájú és feltűzött. Ha sebfedés az oldal/.srl, úgy a jegyzseb is olyan. Elhelyezésére szabályként talán megállapíthatjuk, hogy a jegyzseb elülső függőleges széle essék egyvonalba a oldalzseb elülső szélével. A bevágott zsebeknél persze a zsebfedőkre vonatkozik ez a megállapítás. __ A jegyzseb majdnem minden zakóra és köpenyre jól illik. A hosszúnadrág megrövidülését nagy általánosságban csak nem akarja tudomásul venni a férfivilág. Legalább is Magyarországon nem. Vagy talán aszabóiparos hanyagolja el a divatnak ezt az új irányzatát? Az új nadrágdivat előírásai a következő: a sportszerű nadrág a legrövidebb, alsó széle nem éri el a cipőt; az utcai öltöny nadrágja már hosszabb, alsó széle éppen csak hogy eléri a cipőt, de nem hajlik visszai arról, az estélyi öltöny nadrágja kapja! Csak az új divatirányzattól azt a jogot, hogy kissé ráboruljott a Cipőre. És kissé szőkébbek is lettek a nadrágok lent a lábfejnél. Eza kissé szőkébb és kissé rövidebb nadrág kétségtelenül előnyös a meghosszabbodott és nem annyira karcsú zakóhoz. Miért ne vagyunk hát tudomást róla?