Szabó Szaklap, 1941 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1941-01-01 / 1. szám
A SZABÓSZAKLAP 1941. január 1. Az állógalléros magyaros zakó megszerkesztése A müncheni Haller szabászati akadémia és a Rundschau szaklap közös rendszere alapján Szerkesztette: Hegedűs Lajos szabómester és szakoktató, Budapest Lapunknak címoldalán a magyaros zakóöltönyöknek két kedvelt modelljét mutatjuk be. A kettő közül a jobboldali, állógalléros zakó a népszerűbb, mivel annak magyar jellegzetességei kifejezőbbek, hangsúlyozottabb ik. A következőkben ennek a modellnek a szabásmintáját szerkesztjük meg. A házának a szabását az itt beiktatott rajz szemlélteti. Egyik érdekes jellegzetessége ennek a zakó szabásának, hogy az a természetes derék magasságában a mellbevágástól a hátarész varrásáig át van vágva, a hátarész pedig az úgynevezett ívelt lapockavarrásokkal készül. Szabásmintájának elkészítése tehát lényegesen eltér úgy a rendes zakónak mint a derékban körös-körül átvágott ruhadarabok mintájának megszerkesztésétől, illetőleg azoknak a keveréke. A háta és az elejerész megszerkesztése együtt, összefüggően történik. Mértékek. Szobák,mintánk megszerkesztéséhez a következő mértékeket használtuk fel: testmagasság 172 cm, derékhosszúság 43 cm, egészhosszúság 74 cm, mellbőség 96/48 cm, hasbőség 86/43 cm, hátmagasság 23 cm, hónaljmélység 25 cm, hátszélesség varrással együtt 19 cm, nyakbőség 45 cm. A szabásminta megszerkesztése. Húzzuk meg az Ob—Rb—R derékszögű alapvonalat. Szélességi mértékek: A félmellbőség plusz 1 cm menyilyiségből vonjuk le a 19 cm-es hátszélességet és a különbséggel Rb ponttól előre mérve jelöljük ki Ob pontot. Műrjük Rb ponttól hónalj szélességként előre Ab pontig a félmellbőség egynegyedét plusz 2 cm-t. Nyakcsúcspont: Mérjük vissza Ob ponttól a hátnyakszélességet, amely a nyakbőség egy hatoda mínusz 8 cm, jelen esetben 7 cm, H nyakcsúcspont kijelölésére. A karöltő egyenesebbre állítására vigyük 2 cm-rel előrébb a nyakcsúcspontot H2 pontba. Most az összes így kijelölt pontból húzzunk derékszögű vonalat lefelé. Hónaljmélység: Mérjük Ad porttól lefelé At hónaljmélységi pont kijelölésére a 25 cm-es hónaljmélységet. (Ez a nyakcsigolyától mért hónaljmélységnek és a hátnyakszélességnek a különbsége, azaz a hónaljmélységi pontnak és a nyakcsúcspontnak a távolsága.) Oldalmagasság: Mérjük tovább lefelé Az hónaljmélységi ponttól TI derékpont kijelölésére az oldalmagasságot, azaz a derékhosszúságnak és a hát magasságnak a különbségét. Mérjünk TI ponttól előre h pontig és hátra c pontig l'A—l'A cm-t. Kössük össze c pontot At hónaljmélységi ponttal és húzzuk meg innen derékszögben hátrafelé a hónaljmélységi vonalat, majd a metszésnél jelöljük ki R pontot. Húzzuk meg innen derékszögben felfelé a vállmagasság! vonalat. .4 hát magassági vonalat R pontból vízszintesen húzzuk