Szabók Szaklapja, 1926 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1926-01-15 / 1. szám
i Szakszervezetünk 1925-ben. Küzdelmes és várakozásteljes nehéz esztendők után — sajnos — a közelmúlt, 1925. évet sem sorolhatjuk még a javulás esztendei közé. A szanálás planétája nem vált valóra mindeddig és csak a terhei jutottak a dolgozóknak, akik különben sem hittek tözben az új csillagzatban. Nem a csalódás, hanem a méltó harag keserűsége szól tehát belőlünk, amikor talmi kopottságát szemére vetjük évfordulókor a jósló táltosoknak. Szakmai szempontból bátran a sóhajok esztendejének nevezhetnénk az elmúltat s megmagyarázhatatlan talány, hogy félig munka nélkül, vagy teljesen dologtalanul lézengő szaktársaink ezrei tulajdonképen miből tartják fönn máról holnapra magukat, és családjukat? Az egyre fokozódó gazdasági pangás közepette a beígért közmunkáknak csak a hirét halljuk s megvalósulás esetén is legföljebb csak közvetve érezhetné ennek hasznát a szabóipar. Munkáltatóink egymást marcangolják, eredmény nélkül, a megrendelésekért, ádáz versenyre kelve egymással az árak lerontásában. Több munkaalkalmat ez sem eredményezett eddig, aminthogy nem eredményezett a bérleszállítás sem, amelynek pedig hirdették ezt a varázserejét, mielőtt végrehajtották. Az 1925. év első felében még a férfi- és női konfekciószabóságban is megszűnt a munka, ahol pedig előbb még némileg kielégítőbb volt a helyzet e tekintetben. Némi javulás után az év végével újból ugyanez a helyzet szakmánk ezen ágazataiban. Az általános keresethiány következtében egyre csökkenő fogyasztókéntelenség miatt, a mérték szerint dolgozó férfi- és nőszabóságnál már régebben beállott nagy munkahiány csak tovább fokozódott 1925- ben. Ilyen körülmények között minden vonatkozásban nagy nehézségek elé került Szakszervezeti életünk is. A rossz munkakonjunktúrák nem alkalmasak gazdasági előnyök kiküzdésére, a védekező küzdelem eredményei pedig kevésbé szemlélhetők, főleg az indifferens szaktársak előtt. A munkanélküliséggel járó keresethiány miatt pedig a már megszervezett szaktársaink közül is sokat elveszítettünk. Nem szűnt meg akadály lenni szervezetünk fejlesztése szempontjából az egyesülési és gyülekezési szabadság korlátozottsága sem. Az év elején 30 csoportja volt egyesületünknek. Békéscsabán évközben előbb fölfüggesztette, később föloszlatta a hatóság a csoportot, mert úgy találta, hogy politikai működést fejtett ki. Ezidőszerint ottani szaktársaink csak a központba fizethetik a járulékaikat. Székesfehérváron és Zalaegerszegen megszűntek a csoportjaink s igy jelenleg 27 csoportja van egyesületünknek, amelyek közül 1 Budapesten, 26 pedig vidéken van. Az átlagos taglétszám 1925-ben 3974 volt az előző évi 6244 taggal szemben. A csökkenés— sajnos — rendkívül nagy, hozzá kell számítanunk azonban, a létszámon kívül azt a 400—500 főnyi tagot, amennyi az év folyamán átlagosan munka nélkül volt. A tagok közül 2824 a férfi- és 1150 a nőtagok száma. Budapesten van 1839 férfi- és 1019 nőtag, vidéken pedig 985 férfi és 131 nő. Egyesületünk munkaközvetítőjénél szaktársaink százai voltak nyilvántartva egész^muttdá^fc^emrt^,j?2^benBudap^ster^a^ tavaszi idényben egy héten sem volt 300 főnél kevesebb a munkanélküli létszám, az őszi idényben pedig mindössze 6 héten át volt ennél kevesebb, de 200 főnél akkor is több. Az esztendő többi részében pedig állandóan 400—500 között váltakozott a munkanélküliek létszáma. A vidéki munkanélküliekről nincsenek pontos adataink, megállapítható azonban, hogy főleg az elmúlt év második felében ott is növekedett a munkanélküliség. Hangsúlyoznunk kell természetesen, hogy a fenti számadatok csak az egyesületi tagokra vonatkoznak, következésképen a szakmai munkanélküliség terjedelme ennél sokkal nagyobb. A munkanélküli tagok segélyezésére 263.376.000 koronát fizetett ki, egyesületünk 1925-ben. A tagok képzésére, tudományos és ismeretterjesztő előadások tartására, könyvtárra és lapok előfizetésére 52.363.000 koronát fizetett ki egyesületünk az elmúlt évben. Budapesten és a 18 vidéki csoport könyvtárában összesen 5429 kötet tudományos és szépirodalmi könyv áll a tagok rendelkezésére. A korona értékcsökkenésének megszűnésével az életszükségleti cikkek további áremelkedése is szünetelt az elmúlt évben. Bár a munkabérek emelkedése mélyen alatta maradt annak idején az életszükségleti cikkek áremelkedésének, mégis a rossz konjunktúrák és a munkanélküliség következtében szünetelt a lehetősége annak, hogy a siker kilátásával bérjavítási mozgalmakat lehessen kezdeményezni. Ezért az ilyen természetű mozgalmak, egy-két kivételtől eltekintve, szüneteltek 1925-ben. Budapesten a nőszabómunkások és minkásnők kezdeményeztek 1925 áprilisában bérharcot a munkabérek följavítása céljából, amelyben 26 nagyobb műhelyben dolgozó 124 férfi és 405 nő vett részt. Ez a bérharc 22 napig tartott, azonban a kedvezőtlen munkaviszonyok miatt — sajnos — eredménytelenül kellett befejezni. Kecskeméten és Gyöngyösön békés megegyezéssel sikerült a szérjavítást elérni az év elején.A bérek alakulásában inkább a bérleszállítás dominált az elmúlt évben. A munkásság kedvezőtlen helyzetét kihasználva, olcsóbbodás címén a munkáltatók kezdtek támadó harcot, 1925 nyarán, a munkabérek leszállítása céljából. Úgy a férfiszabó, mint a nőszabó munkáltató szövetségek Budapesten és a vidéken is kezdeményezték a bérek leszállítását. Egységesen nem sikerült ugyan keresztülvinni eme tervüket, részlegesen azonban mégis végrehajtottak átlag 10%nyi bérleszállítást. Egyes helyeken munkabeszüntetésre is sor került. Kaposváron 55 szaktársunk 3 napig, Debrecenben 87 munkás 91 napig, Orosházán pedig 25 munkás , részben 42 napig, részben 10 napig sztrájkolt. Eredménye csak Kaposváron volt a harcnak, amennyiben ott sikerült, egyelőre a bérleszállítást megakadályozni. Bérharcokban résztvevő szaktársak segélyezésére 1925-ben 139.687.000 koronát fizetett ki szervezetünk. Az indexszerű bérmegállapításért, illetve az esetenkénti bérmegállapításokból kifolyóan keletkezett bérharcokban az előbb szokásos kollektív szerződéses rendszer már régebben bizonytalanná lett, 1925-ben pedig általában megszűnt. Egyes esetekben voltak ugyan tárgyalások a munkáltatókkal és közös bérmegállapodások is történtek, a szakma bér- és munkarendjét, valamint egyéb viszonyait azonban ezek a megállapodások nem ölelik föl. Normálisabb gazdasági viszonyok beállta előtt a szakmai rend ilynemű szabályozása nem igen lesz lehetséges. Egyik legfontosabb eseménye volt az elmúlt, 1925. évnek, hogy ez év július 28—29. napjain tartotta tegerületünk IX. küldöttközgyűlését. A szokásos napirendi, pontokon kívül az alapszabályok módosítása, továbbá a munka- és bérviszonyok ügye volt a közgyűlés fontosabb tárgya. A jelenleg érvényes alapszabály előzően még 1905-ben, legutóbb pedig 1918-ban lett módosítva, a módosítások jóváhagyását azonban mindeddig nem sikerült kieszközölni. Ezidőszerint a 77.000/1922. B. M. rendelet szerint előírt módosításokat kellett hatósági felhívásra az alapszabályokba beiktatni. A munka- és bérviszonyok kérdésénél a munkanélküliség és az ezzel kapcsolatban a munkáltatók részéről megindított bérleszállítási akciót tárgyalta a küldöttközgyűlés. A közmunkák elrendelését és a munkanélküliség esetére szóló kötelező biztosítás törvénybe iktatását követelte a közgyűlés az elfogadott határozati javaslatban és tiltakozását fejezte ki a munkáltatók indokolatlan bérleszállítási törekvésével szemben. Az indítványok során a segélyszolgáltatás kibővítését határozta el a küldöttközgyűlés,amenynyiben kimondotta, hogy az eddiginél hathatósabb temetkezési segélyalap olyképen biztosíttassák az elhalt tagok hozzátartozóinak, hogy az egyesületi tagok minden elhalt tag után meghatározott különjárulékot fizessenek erre a célra. Az egyre kedvezőtlenebbül alakuló kereseti lehetőségekmiatt ezt a határozatot — sajnos — nem lehetett eddig végrehajtani. Fontos eseménye volt az elmúlt évnek a Szabómunkások és Munkásnők Ruházati Cikkeket Termelő Üzemének megalakulása. Szakegyesületünk tagjai körében 1922-ben indult meg ez irányban az akció és 1925 elején megtörtént a formális megalakulás. Július hóban az üzem működését megkezdte. Egyesületünk támogatásával 300 millió költséggel külön műhelyhelyiség épült az üzem céljára egyesületünk székházában. Nem mulaszthatjuk el az évi események fölsorolásánál, hogy e helyen is újból, kegyelettel megemlékezzünk Kálmán Miksa szaktársnak, egyesületünk helyettes elnökének és a Szabók Szaklapja szerkesztőjének 1925 január 29-én történt, elhunytéról s arról a veszteségről, amely szakszervezetünket az ő halálával érte. Érdemeit más alkalmakkor több ízben méltattuk. Viszontagságos volt az elmúlt esztendő, Fölhívás. A Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegyesülete budapesti csoportja 1926 .január 24-én, vasárnap délelőtt hal6 órakor, a szakegyesület helyiségében (VII. Almássy-tér 2) taggyűlést tart a következő napirenddel: 1. Jelölőbizottság választása az 1926. évi vezetőség jelölésére. 2. Egyéb szervezeti ügyek. Az összes egyesületi tagokat kérjük, hogy pontosan jelenjenek meg. Tagsági könyvét mindenki hozza magával. A csoport vezetősége. XXXIV. évfolyam , Budapest, 1926 január 15. szám SZABOK SZAKLAPJA A MAGYARORSZÁGI SZABÓMUNKÁSOK ÉS MUNKÁSNŐK SZAKEGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII. ker., Almássy tér 2. sz. Telefonsz.: 1. 116—70. A lapra való közlemények és előfizetések ide küldendők Megjelenik minden hó közepén Előfizetési díj: Egész évre 30.000 korona, félévre 15.000 korona. Egyes szám ára 2500 korona. A szerkesztővel értekezni lehet délután 5—6 óra között Fölhívás a csoportodhoz. Fölhívjuk a csoportokat, hogy az év elején tartsák meg mindenütt a rendes évi közgyűlésüket, amelyen az 1925. évről terjesszék elő az általános jelentést, valamint a zárszámadást és az alapszabályok 13. §-ában előírt módon válasszák meg a vezetőséget. A központi vezetőség képviseltetni kívánja magát ezeken a közgyűléseken, a beosztás céljából azonban arra van szükség, hogy minden csoport sürgősen, de legalább 2-3 héttel előre tudassa, hogy mikor szándékozik megtartani a közgyűlést. Véglegesen csak a központi iroda válasza után állapítsák meg az időpontot. A központi vezetőség, M csoportok közgyűlései. Újpesten január 18-án, hétfő este ,28 órakor. Pesterzsébeten január 24-én, vasárnap délelőtt 10 órakor. Szegeden február 8-án, hétfő este 1/17 órakor. Kaposvárott február 14-én, vasárnap délután 3 óraikor. ■