Szabók Szaklapja, 1929 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1929-01-19 / 1. szám

SZABOK SZAKLAPJA A MAGYARORSZÁGI SZABÓMUNKÁSOK ÉS MUNKÁSNÓK SZAKEGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII. kér., Almássy-tér 2. Telefon: József 416—70. A lap ré­szére közlemények és előfizetések ide küldendők Megjelenik minden hó közepén Előfizetési díj: Egész évre 2 pengő 40 fillér, fél­évre 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára 20 fill. A szer­kesztővel értekezni lehet délután 5—6 óra között az agitácíós tevékenységet. Általában a szer­Meghívó A Magyarországi Szabómunkások és Mun­kásunk Szakegyesülete budapesti csoportja 3929 január 27-én, vasárnap délelőtt % 10 óra­kor, a szakegyesület helyiségében (VII, Al­mássy-tér 2) taggyűlést tart a következő napirenddel: 1. Jelölőbizottság választási! az 1929. évi ve­zetőség jelölésére. 2. Egyéb szervezeti ügyen.. Az összes egyesületi tagokat; kérjük, bogy pontosan jelenjenek meg. Tagsági könyvét miudenki hozza maával. A csoport vezetősége. Ieghivó A Magyarországi Szabómunkások és Mun- sasunk Szakegyesülete budapesti csoportú 3929 február 24-én, vasárnap délelőtt 9 órakor, a szakegyesület helyiségében (VII, Almássy- tén 2 szám alatt) rendes évi közgyűlést tart, amelyre a csoport kötelékébe tartozó budapesti férflszabó-, nöszubó-, vőikonf ekeié- szabó-, fér/lkonfekciószabó-, továbbá a vásári- x zabó munkás okát és munkásnökel ezennel tnegliivjuk. A közgyűlés napirendje: 1. A vezetőség jelentése; a) általános jelentés; b) pénztári jelentés; t) ellenőrök jelentése és ezzel kapcsolat­ban- határozathozatal -«• vezetőség-fel­mentése iránt. 2. Uj vezetőség választása. 2. Indítványok és egyéb szervezeti ügyek. . Kérjük a szaktársakat és szaktársnőket, hogy a közgyűlésen föltétlenül pontos időben jelenjenek meg. Ugyancsak fölhívjuk az egyesület mindazon tagjait, akik járulékaikkal nyolc héten túl hátralékban vannak, hogy azt egyenlítsék ki, mert különben a közgyűlésen nem vehetnek részt. A tagsági könyvét mindenki hozza el. A csoport vezetősége. Szakszervezetünk 1928-ban Az általános viszonyok és szakmai helyze­tünk szempontjából ismét, egy súlyos esztendő maradt mögöttünk az 1928. év lezajlásával. Saj­nos, hogy szakmánk kisipari rendszere miatt nem rendelkezhetünk megfelelő adatokkal, amelyek a termelés csökkenését vagy növeke­dését megmutatnák, köztudomású azonban, hogy a szabóipari munkaalkalmak még az el­múlt évben is csak rosszabbodtak. Ugyanezt mutatják egyébként a textilfogyasztás, vagy a munkanélküliség tekintetében rendelkezésünkre álló adatok is. A vállalati árak és a munka­bérek lemorzsolódása, valamint munkásszem- pontból a munkaviszonyok egyébként! lerom­lása mellett, az újból jelentékenyen növekedett drágulás jellemzi a szabóipari helyzetet a le­folyt esztendőben. Politikai és gazdasági te­kintetben egyaránt reakciós kormányzati rend­szerünk miatt és megfelelő szervezettség híján, nem állott módunkban lényegesebb sikerrel küzdeni eme rossz viszonyok ellen, amelyek természetesen szervezeti életünk fejlődésmene­tét is meghatározzák. Az előző 1927. évben némileg mutatkozó kon- junkinr-ajavulás, valamint az ennek következ­tében adódott bélmozgalmak, a fölfokozott agitációnk mellett, lehetővé tették, hogy szer­vezetünk taglétszámcsökkenése akkor nem fo­kozódott tovább. A most lezárult 1928-as eszten­dőben — sajnos — ilyen lehetőségeink nem vol- lak és a szervezkedés tekintetében a mostoha viszonyok miatt mutatkozó depresszió mellett. Így ez is magyarázatul szolgálhat, ha most a taglétszám további lemorzsolódásáról kell be­számolnunk. Bíznunk kell benne, hogy ezt az aránylag kisebb méretű csökkenést — amely egyébként a múlt év második felére esik ~ lehetőleg mielőbb pótolni tudjuk, mint ahogy el kell jönni végre szakmai életünkben -az álta­lános előrefejlődésnek is. Nem hangsúlyozhat­juk természetesen sohasem elég sokszor, bogi­ra a javulás nem fog bekövetkezni önmagától, hanem úgy. amint a. múltban, a fokozódó szer­vezkedés erőjével kell azt kiküzdeniink. Területi terjeszkedés tekintetében legföljebb csak egyes kísérletek történtek 1928-ban. volt Csoportok újraalakítására vágj" uj csoportok szervezésére, ezek a kísérletek azonban egyelőre nem vezettek eredményre. Egy vidéki csoport megszűnt működni még előző év végén és így 1 fővárosi és 17 vidéki csoportja volt az egye­sületünknek az elmúlt évben. Az évi átlagos taglétszám 2094 volt az előző évi 2410 taggal szemben és ezek közül 1635 a férfi és 459 a nő­tag. Az összes tagok közül Budapesten van 1205 férfi és 434 nő, a vidéken pedig 430 férfi és 25 nő. A taglétrizámesökkeués Budapesten 10.5% éa a visszaesés léguagyobbrészbeu a nő- tagoknál mutatkozik, vidéken pedig 212%, te­hát kétszer olyan arányú, mint a fővárosban. Az erőgyűjtés céljából foganatosítandó ági- tációnál mindenesetre szem előtt kell tartani- ezeket az arányokat. A teljes kép kedvéért ter­mészetesen nem szabad .figyelmen kívül hagyni azt a 200—391) főnyi munkanélkülit, amennyi az utóbbi időkben éven ár nyilvántartva van az egyesületünkben és akik elmaradó járulékfize­tése csökkenti az áthigbétszámot. A nmnkanélkiiJiség kénlése, illetve a munka- nélküliek ügyé egyébként -f éppen , a nagy munkanélküliség következtében — állandóan foglalkoztatta egyesületünket. Az egyesületi tagok számarányához viszonyítva a munkanél­küli- létszám 15 ..20%-os munkanélküliséget m utat az elmúlt évről és évi átlagban 100 föl­ajánlott munkahelyre 145 jelentkező munkás esett. Egyesületünk mnnkásközvetitőie ily mó­don a munkáskei-f-sletet csaknem teljesen ki­rn hT item-, -ii jrhrrrrt:c>;te's7rrktérs;i-kirirk--•aíonömr esnk legföljebb 70%-á? közvetíthette munkába. Jellemzi a munka nélkül is ég mérvét egyébként az is, hogy Budapestéit szeptember második felében a nyolcórás nap) munkaidőre • vonat­kozó adatfölvétel alkalmával azon a héten 82á szahómunkás és muokásuö közül a legnagyobb része, vagyis 362 munkás heti 48 óránál rövi- debb ideig volt foglalkoztatva. Munkanélküli tagok segélyezésére 12.450 pengőt fizetett ki az egyesületünk, vagyis 1300 pengővel többet, mim 1927-ben. Karácsonykor egyheti munka­nélkülisegélynek megfelelő külön rendkívüli segélyt kaptak a munkanélküliek, összesen 569 pengőt. A munkanélküliség enyhítése ős a munka­nélküli.-:-g esetéve -szóló törvényes biztosítás érdekében részivétt az egyesületünk az arra irányuló közös akciókban. így 1928 február 23-áii a munkanélküliség ügyében a népjóléti minisztériumban tartott megbeszélésen, to­vábbá a december 14-iki munkanélküli gyűlé­sen. Ez ügyben április 16-án külöu szakmai gyűlést is tartottunk és foglalkoztunk a munkanélküliség kérdésével a junhrn 24-én le­zajlott küldöttközgyűlésen, úgyszintén a cso­portok közgyűlésein és a Szabók Szaklapja ha­sábjain is. Közhasznú munkaalkalmak fogana­tosítása, íj termelést gátló közvetett adók és vámok eltörlése vagy csökkentése, a munkanél­küliség esetére szóló törvényes biztosítás és a nyolcórás napi munkaidő törvénybeiktatása voltak főköveteléseink ezen alkalmakkor. Saj­nos, hogy kormányzatunk kapitalistaérdekek­ből elnéző magatartása és a munkáltatók ellen­zése miatt ezen a téren mindeddig nem sike­rült eredményt elérni. A szakmai agitáció és a szervezetünk meg­erősítése érdekében csaknem állandóan tartat­tak bizalmi, mühelyi és szakmai tagórtekezle- tek, ezenkívül egyéni agitációval és fölszólít fi­sokkal igyekeztek a csoport.vezetőségek ős szervezőbizottságok állandóan ébrent-artani a szervezkedés ügyét. A vidéken különösebben a csoportok közgyűlései szolgáltak alkalmai arra, hogy központi küldői t részvételével i<? szolgál­juk az agitáció ügyét. Ezenkívül a szükséghez képért egyébként is látogatta, ilyen célból a központ a csoportokat. Ugyanígy a szaklapunk­ban állandóan közöltünk agitációs és ismeret­terjesztő cikkeket és közleményeket. Az agitá­ció erejét és lendületét nehéz lenne pontosan megmérni, pozitív sikere pedig legföljebb a beiratkozások és a taglétszám emelkedése ese­tén mutatható ki. Ha azonban az elmúlt évről ilyen eredményt nem mutathatunk ki. az nem jelenti azt, hogy e téren teljesített munkánk meddő lett volna. Jelenti azonban azt. hogy a mutatkozó nehézségekkel szemben fokozni kell vezeti szaki arsaink eddiginél nagyobb szám­ban való és intenzivebb részvételére kell apel­lálnunk e tekintetben. Különösen a vidéki szaktársakra, szakma szerint pedig főleg a nő. szabómunkások és munkásnőkre, mint akik leglanyhábban vették ki részüket az agitáció- ban eddig. Az agitációrn. és oktatásra 4965 pen­gőt fordított az egyesületünk 3928-ban. A kedvezőtlen munkaviszonyok mellett nem volt lehetőség sora, hogy- a növekedő drágulás sál szemben a munkabérek fölemelése, vagy egyébként a. munkaviszonyok megjavítása te­kintetében akciót indíthattunk volna. Bgy-kcfc ilyen vidéki kísérlettől eltekintve, inkább a, munkáltatók, nevezetesen a. nőikonfetció- és a vásáriszabómunkáltatók: tettek , kísérletét Bu­dapesten a bérek leszállítására. A nőikoni'ek- cioszabómnnkál tatók az előző évben adott 10% Kárjavítással szemben nem kevesebb mint 20% bérlevonást akartak keresztülvinni 192S. év elején, a vásári szabó munkál tatók pedig a,a előző évben megadott 7% bárja vitást akarták levonni. Szaktársaink nyomatékos tiltakozá­sára akkoriban elállottak ettől, sajnos azon­ban, hogy a szervezettség hiányossága követ­keztében egyénenként sok munkáltatónak si­került ez a bérié,szállító törekvése. Általában sajnálattal meg kell állapítanunk, hogy bár a munkáltatók «•/. előző 1927. évben egyoldalúan, vagy megegyezés szerint megái lapított bére­ket nem változtatták meg 1928-ban és bár a szervezett szaktársaink a kivívott, jobb béreket is még tartani tudták, a szervezetlen és fegyel­mezetlen szaktársak megalkuvó magatartása azonban mégis igen nagy területen a bérek le­morzsolódását eredményezte.--------------**=■■ ~r­A lakbérek fölemelése, illetve á lakásforga­lom fölszabadi tása ellen, továbbá a napi nyolc­órás munkaidő törvény beiktatása érdekében índitotf akció során adatfölvételt eszközöltünk az elmúlt évben a szakmai keresetek és a munkaidő tanulmányozására. Sajnos, hogy kü­lön ö,sen az előbbi esetben (júniusban) csak igen kevés szaktárs szolgáltatta be a szaklapunkban hozzájuttatott kérdőivel, és így az adatokból nagyobb áltaJáijosság-n következtetés nem von­ható le. mégis lerögzíteni kívánjuk ez alka­lommal is, hogy a többnyire önálló munkások­ról fölvett adatok szerint a fölvétel hetében a budapesti szaktársak átlagos hetikeresete 45.26 pengőt, a vidéki szaktársaké pedig csak 33.48 pengőt tett. ki. A napi 8 órás. illetve heti 48 órás munkaidőre vonatkozóan már csak Buda­pesten vettünk föl adatokat, amelyek azonban már szélesebb körre, vagyis 75 különböző mű­helyre és 825 szaktársra és szak társnőre vonat­koznak. Az adat-fölvétel szeptember második felében t örtéut 'ás azon a, héten a szóba,nforgó munkások közül 362 munkás heti 48 óránál ke­vesebbet, 291 munkás heti 48 órát, 172 munkás pedig heti 48 óránál többet dolgozott. Ez utób­biak közül egy kis töredék a heti 60 órát is túlhaladta. , Egyik legjelentősebb eseménye volt szerve­zeti életünknek 1928-ban á junius 24-én meg­tartott küldöttközgyűlésünk. A szokásas ad­minisztratív teendőkön kívül a szakszervezet pénzügyi megerősítéséről és a segélyezési rend­szerünk továbbfejlesztéséről tárgyalt a küldött- közgyűlés. Továbbá, a szakmai viszonyok és a munkabérek, a munkanélküliség és a nyolcórás munkanap ügyéről. Az elfogadott határozati javaslatok és indítványok szerint előbbi eset­ben a tagjárulékok fölemelését és ia meglevő segélyek kiterjesztését, illetve újabb temetke­zési segély megvalósítását tűzte ki célul a köz­gyűlés. Utóbbi esetben a munkabéreknek a drágaság arányában való fölemelését, illetve a régebbi szakmai, munkaiföl tételek helyreállí­tását. Mindeme célok megvalósítása érdekében pedig természetesen a leghatkatósabb agit.á- ciót a szabómunkásság megszervezésére. Kö­vetelte a küldöttközgyűlés a munkanélküliség enyhítése érdekében szükséges kormányzati és törvényhozási intézkedések foganatosítását, a munkanélküliek segélyezésére, valamint a napi nyolcórás munkaidőre vonatkozó törvények megalkotását. Amidőn szakszervezetünk elmúlt évi esemé­nyeit é« ezzel kapcsolatban a szabómunkásság helyzetét végigtekintjük, sajnálattal kell lát­nunk, bőgj- egy küzdelemmel teljes és sikerek­ben egyáltalában nem gazdag esztendő áll mö­göttünk. Látnunk kell azonban azt is, hogy bár .4 f

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék