Szabók Szaklapja, 1930 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1930-01-15 / 1. szám

4. oldal társas összejöveteleken,­kirándulóhelyeken stb. foglalkoztunk­­a szervezkedés ügyével. Ha to­vábbra is tétlenek maradunk, akkor a szabó­­munkásságnak még az eddiginél is tarthatatla­nabb lesz a helyzete. Csak bátran tehát, minél fokozottabb erővel, hozzálátni a szervezés mun­kájához, bármilyen nehéz és fáradságos utakon kell is járnunk, hiszen a szervezkedési munká­nak mindig megvoltak a­ maga nehézségei és akadályai. Mindent el kell követni, hogy az elhelyezke­dési lehetőség a szervezetből történjék és ne az ipartestületi vagy állami közvetítőről, illetve mindenféle más mellékutakon. Mert ezek a kü­lönféle elhelyezkedési módok és lehetőségek a legjobb eszközei annak, hogy az amúgy is ala­csony munkabéreiket letörjék. Nagyon beha­tóan kell foglalkozni a nyolcórás munkaidő be­tartásával, sőt minden nehézségek ellenére meg kellene azt­ valósítani, hogy­ ezáltal is csökken­­­jen a munkanélküliek létszáma. A legnagyobb súlyt kell helyezni arra, hogy a fiatal generációt bevonjuk a szervezkedési mozgalomba. Szeretném, hogy nagyon megért­sék a fiatalok a szervezkedés szükségességét, mert­ az a nagy és szép munka, amelyet az elő­deink végeztek és mi végzünk, a jövőben a fia­tal generációra vár. Befejezésül meg kell még említenem, hogy a szervezkedés megerősítése érdekében ki kell küszöbölni minden akadályt, amely a munkát gátolja. A föl­világosít­ás eszközeivel kell min­denkit meggyőzni arról, h­a ferde irányba téved, amellyel szervezkedésünk egységességét veszé­lyezteti. Ezzel a munkával lássunk hozzá az új esztendőben, hogy naggyá és hatalmassá építsük ki a szervezetünket. Berger Kálmán: SZEMLE A Ruházati Munkások Nemzetközi Szövet­sége a csatlakozott országos egyesületek tag­létszámát a Szövetség értesítőjében legutóbb közölte. Ez a kimutatás természetesen nem a multévi, hanem az 1928. évi taglétszámot tar­talma­zza. Összesen 156.315 157.014 293.399­­ * Ezek közül 271 férfi és 394 nő a szücsmun­­­­kások szervezetének tagja. A rövid szoknya sorsa — amint németországi testvérlapunk írja — nem kevés gondot okoz mostanában azoknak, akik a divatot „csinál­ják“, de a ruhagyárosok is bajban vannak vele. Ugyanis az előbbiek még mindig tanakodnak arról, hogy megkegyelmezzenek-e a tére',"',felüli szoknyának, vagy térítsék _ vissza a divatot a nagymama hosszú szoknyájához. Ez a gond az olcsóbb ruhákat készítő iparban annál na­gyobb, mert azáltal, hogy a hosszú szoknya el­készítése néhány centiméterrel több kelmét, és néhány fillérrel magasabb munkabért igényel, esetleg megcsappan a gyáros profitja. Ha pe­dig fölemeli az árakat, akkor a forgalma csök­ken. Előnyösebb helyzetben van ezzel szemben a drága ruhákat készítő szalon: a különbözetet egyszerűen megfizetteti a vagyonos rendelővel. Ha a dolog úgy alakulna, hogy a divathölgyek előnyben részesítik a hosszú szoknyát, akkor természetesen a­ divatszalonok után az olcsóbb ruhákat készítő vállalkozóknak is át kell ter­miek az új divatra, ha lépést akarnak tartani a vevőközönség igényeivel. Az úgynevezett szoknyakrízis nem húzódhatik már soká és ha a nagy probléma eldöntésre kerül, mégpedig a hosszú szoknya javára, úgy ez nem maradhat megélénkülő hatás nélkül a­ ruhaipari konjunk­túrára nézve sem, ami pedig csak kívánatos volna. A szabómunkásságnak mindegy: rövid vagy hosszú szoknya, készít ő ilyent meg olyant is — csak legyen már végre munkaalkalom és megélhetési lehetőség! Szegény gyermekek felruházása. A Szabó­mesterek Országos Szövetsége tagjainak és a velük összeköttetésben lévő kereskedőknek a hozzájárulásával, a most elmúlt karácsonyi ünnepek alkalmával is megrendezte gyermek­­felruh­ázási akcióját. Munkanélküli szabó kis­iparosok és munkások gyermekeinek 60 téli­­ruhát és 40 pá­r télicipőt juttattak ez alkalom­mal. A kiosztás december 22-én történt ünne­pélyes kerete között a Férfiszabók Ipartestü­­lete helyiségében. Egyesületünk munkanélküli tagjainak kilenc gyermeke kapott, a Szövetség révén ezúttal téliruhát vagy cipőt. A főváros épület- és laká­sviszonya. A fővá­rosban Lak­­ Dezső most megjelent munkája, „Budapest Épületviszonyai“ szerint 22.016 ház van. Ezek közül 40.7% (8968) egészben, 33.7% (7420) részben van alápincézve, míg 25.6*/­ (5628) alápincézetlen. A kerttel bíró épületek száma 42.4% (9336), míg a kertnélküli épületek száma 57.6% (12.680). A lakásviszonyok alakulására igen érdekes adatokkal szolgál az Illyefalvy Lajos szerkesztésében megjelenő „Városi Szemle“, amely kimutatja egész Magyarország, illetve a városok lakóházépítéseinek 1927. évi eredményeit. Ez adatok szerint a fővárosban 1927-ben 680 új ház épült, míg 116 házat újjá­alakítottak. Az új lakószobanyereség 12.096. Az összes lakóházépítkezések száma Magyar­­ország városaiban 6710, az átalakítások száma 780. Az újonnan nyert lakószobák száma 26.431 (14.410 lakás). Az 1000 lélekre eső lakásszaporu­lat a fővárosban 7%, országos átlagban (váro­sokban) 5,3%. Az egészségügy kárára, 1929. év kilenc első hónapjában, amint ezt a Fővárosi Statisztikai Hivatal kimutatja, 2.602.095 személy vette igénybe a községi és magánfürdőket, 8,2%-kal kevesebben, mint az 1928. esztendő ugyanezen időszakában. Hogy mindig kevesebb embernek van módja a fürdőket igénybe venni, az nem egyedül a rossz gazdasági viszonyoknak tud­ható be, hanem a fürdők drágaságának is, mert a főváros illetékes ügyosztálya az egész­ségügy fejlesztése helyett fürdőüzlet elérésére törekszik. A gazdasági élet novemberben. Novemberben 193 csődönkívü­li kényszeregyezséget (tavaly 103-tat) tartottak számon, 44 csődöt (tavaly 29-et), összesen 237 bírói fizetésképtelenséget (tavaly 132), ami az inzolvencia 79,54%-os emel­kedését­ jelenti. Ebben az esztendőben november havában volt a legnagyobb a fizetésképtelen­ségek száma. Ez év tizenegyedik hónapjáig 1981 fizetésképtelenség fordult elő a tavalyi 1466-tal szemben. Férfi Xő Összesen Amerika----------55.969 46.454 102.423 Anglia----------13.500 39.000 522­00 Ausztria----------2.645 5.004 7.649 Belgium----------1.567 1.050 2.617 Bulgária----------125 75 200 Csehszlovákia — 2.924 643 3.567 Dánia —----------3.887 6.139 10.026 Finnország-------663 2.093 2.755 Franciaország — 2.972 1.083 4.055 Hollandia-------1.765 1.768 3.533 Jugoszlávia-------445 2. 472 Lengyelország — 5.105 4.068 9.173 Magyarország — 1.906 853 2.759* Németország — 37.375 38.383 75.758 Norvégia —-------352 835 1.187 Románia —-------295 563 858 Svédország — — 3.142 8.594 11.736 Svájc---------------1.678 453 2.133 SZABOK SZAKLAPJA­ ­ LEFKOVITS ÉS VÁNDOR Budapest V. Deák Ferenc­ utca 16—18 ( Adriai paleta) Telefon automata SI 3—3/ finom gyapjúszövetek. 5sé- SésSrask és as Sisses szatoé­­kellékek nagy raktára. a a ■ Jutányos árak és pontos kiszolgálás! Öntudatos szervezett munkás csak az ■4 Kitűnő minőségű áruk © Legolcsóbb napi árak SS Vásárlási visszatérítés ■í% Díjmentes életbiztosításP _ _ P • • iá Behatási díj 50 fillér tmANOS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETBEN * mtmo készül föl. rosra. 16 200 között 16000 hangulata a jel.­j. . A nére, a lehető legjobb. 5 S3 fff |V sz?r-;pdés 400 vá­ll nyurasra (ezek A'munkásság de konjunktúra esle- EGYESÜLETI ÜGYEK Magyarországi szabómunkások és munkásnők szakegylete, VII. Almássy­ tér 2. Telefon 1. 416-70 Fölhívás a csoportokhoz! Fölhívjuk a csoportokat, hogy az alapszabá­lyok értelmében az év elején tartsák meg min­denütt a rendes évi közgyűlésüket. Ezeken az 1929. évi működésükről terjesszék elő az álta­lános jelentést, valamint a zárszámadást és az alapszabályok 13. §-ában előírt módon válasz­szák meg a vezetőséget. A központi vezetőség képviseltetni kívánja magát ezeken a közgyű­léseken. A beosztás céljából azonban arra van szükség, hogy minden csoport sürgősen­, de leg­alább 2-3 héttel előre tudassa, hogy mikor szándékozik megtartani a közgyűlést.. Véglege­sen csak a központi iroda válasza után állapít­sák meg az időpontot. A központi vezetőség. Hátralékos elszámolások. Gyöngyös, Kapos­vár, Miskolc és Sopronból fölszállítás ellenére­­ sem küldöttek be eddig­ a csoportok havi el­számolásaikat. A központi iroda ezért e he­lyen is fölhívja az illető csoportok vezetőségeit, hogy hátralékos elszámolásaikat ez évi zárlat miatt is haladéktalanul küldjék be. Haláleset: Weiner Mór férfikonfekciószabó­­munkás szaktársunk 19­30 január 4-én Buda­pesten meghalt. Az elhunyt 50 éves volt és régebbi betegsége hirtelen vált katasztrofá­lissá, minek következtében háromnapi szenve­dés után következett be a halála. Felesége és három gyermeke gyászolják az elhunytat. Egyesületünknek 11 év óta rendes, buzgó tagja volt és szaktársaink nagy számban vettek részt a temetésén. Emléket kegyelettel meg­őrizzük. Kizárási határozat. A Magyarországi Szabó­munkások és Munkásnők Szakegyesülete buda­pesti csoportja vezetősége 1930 jan. 16-án tartott ülésén 121.567. Rosenberg Ármint az alapszabá­lyok 6. §-a értelmében kizárta az egyesületi tagok sorából, mert m megintés ellenére is olyan tevékenységet fejtett ki, illetve olyan maga­tartást tanúsított, amellyel az Egyesület mű­ködését hátráltatta. Nyilatkozat. Alulírott ezennel elismerem, hogy a szaktársi szolidaritást és a szervezeti fegyelmet megsértettem azzal, hogy folyó év január 12-én a szakegyesületünk helyiségében a táncösszejövetel alkalmával Feldmann Lajos szaktársat kötelességteljesítése alkalmából meg­fenyegettem. Ezen helytelen eljárásomért ez­úton sajnálkozásomat fejezem ki, a sértésért pedig a szakszervezettől, illetve a fönt említett szaktárstól bocsánatot kérek. Budapest, 1930 január hó 17-én. Weltner József, Sugár Ödön tánctanár minden vasárnap dél­után 3—6 óráig és este 8—12 óráig gyakorló táncösszejöveteleket tart a budapesti csoport helyiségében. Miheztartás végett a budapesti tagok figyel­mét a következőkre hívja föl a csoport vezető­sége: Hivatalos órák naponta délelőtt 8—12-ig, délután 3—6-ig, hétfőn és szombaton este 7-ig, továbbá vasárnapon és ünnepen délelőtt 9—12 óráig vannak. Igazolás céljából a tagkönyvét minden tag tartozik magával hozni, ha az egyesületbe jön és az egyesületi tisztviselő, a gondnok, vagy a megbízott rendezők kívánságára tartozik azt fölmutatni. A Király­ Filmszínház (VII. Wesselényi­ utca 61) előadásaihoz félárú jegyek váltására jogo­sító utalványok kaphatók a budapesti csoport irodájában. 1936 Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: _____________SALY ENDRE_______________ „Világossá** könyvnyomda rt. Budapest, VIII. Contr­a. ” Műszaki igazgató: Deutsch D. V Külföldi szemle Németországban a rendelésre dolgozó férfi- és násza­dómunkásokra vonatkozó kollektív szerződést 1930 február 1-ére fölmondta a mun­káltatók szövetsége. Egyúttal közölték a szak­­szervezettel, hogy 300 pontban kívánják az eddig érvényben volt szerződést megváltoztatni — természetesen a­ munkásság hátrányára. Kü­lönösen meg akarják rövidíteni az egyes munka­darabokra vonatkozólag megállapított elkészí­tési időt, a különmunkákra vonatkozó tételeket, a hetibéresektől az ünnepnapok megfizetését stb. Mindez a férfiruhaszabóságban 17—20 szá­zalékos, a női szabóságban pedig 25—50 százalé­kos bérredukciót jelentene. Németországi szak­­társaink már fölállították ezzel szemben ellen­­javaslataikat. Követelnek heti 46 órai munka­időt, éspedig oly beosztással, hogy a hét első öt napján napi 8 óra, szombaton pedig 6 óra le­gyen a munkanap. Ezzel a követeléssel enyhí­teni akarják a nagy munkanélküliséget is. A fizetett üdülési szabadság tekintetében azt kö­vetelik, hogy 3 évi alkalmaztatás után 12 nap legyen az üdülési szabadság évente és ezt ter­jesszék ki az otthoni munkásokra is. A mun­kásság mindenesetre nagy és heves küzdelemre

Next