Szabók Szaklapja, 1931 (39. évfolyam, 1-11. szám)
1931-02-19 / 2. szám
XXXIX. évfolyam Budapest, 1931 február 19 2. seam SZABOK SZAKLAPJA / 00 A MAGYARORSZAGI SZABOMUNKASOK ES MUNKASNOK SZAKEGYLETENEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII. ker., Almássy-tér 2. Telefon: József 416—70. A lap részére közlemények és előfizetések ide küldendők Megjelenik minden hó közepén Előfizetési díj: Egész évre 2 pengő 40 fillér, félévre 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára 20 fill. A szerkesztővel értekezni lehet délután 5—6 óra között Meghívó A Magyarországi Szabómunkások és Munkásnak Szakegyesülete budapesti csoportja .1931 február 22-én, vasárnap délelőtt 9 órakor, a szakegyesület helyiségében (VII. Almássy tér 2. sz.) rendes évi közgyűlést tart, amelyre a csoport kötelékébe tartozó budapesti férfiszabó-, nőiszabó-, női konfekciószabó-, férfikonfekciószabó-, továbbá ( vásári szabó munkásokat és munkásnőket ezennel meghívjuk. A közgyűlés napirendje: 1. A vezetőség jelentése: a) általános jelentés; so^ssssss^tF^,....................... b) pénztári jelentés; c) ellenőrök jelentése és ezzel kapcsolatban határozathozatal a vezetőség fölmentése iránt. 2. Új vezetőség választása. 3. Indítványok és egyéb szervezeti ügyek. Kérjük a szaktársakat és szaktársnőket, hogy a közgyűlésen föltétlenül rendes időben jelenjenek meg. Ugyancsak fölhívjuk az egyesület mindazon tagjait, akik járulékaikkal nyolc héten túl hátralékban vannak, hogy azt egyenlítsék ki, mert különben a közgyűlésen nem vehetnek részt. A tagsági könyleet mindenki hozza el. A csoport vezetősége. «Jelentés a Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegyesülete budapesti csoportja 1930. évi működéséről Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Szaktársak! , Évi jelentésünk az általában súlyos gazdasági viszonyokat tekintve. Egyesületünk működéséről nem számolhat be olyan eredménnyel, és mint azt szerettük volna, bár a vezetőség, valamint a bizottságok minden tagja tőle telhetően mindent megtett, amit az adott viszonyok között megtenni lehetett. Szomorújelenség, ugyan, de rajtunk kívül álló baj, hogy az általános rossz gazdasági viszonyok a szabóipart mint kisipart a legsúlyosabban érintették. Súlyos akadály fejlődésünk szempontjából az a reakciós politikai rendszer is, amelyben élünk s amely megfejelő szociális és gazdaságpoli-. ikai -érzék- híján,- eteeegké,-. belső*ír! ! !'~ ~ auukássági szociális célokat szolgáló szerveződését. Nekünk természetesen minden gát és nehézség ellenére mindent meg kell tennünk, hogy szervezetünk fejlődését és a szabadmunkásság ügyét elősegítsük. Az ország gazdasági viszonyai egy romhalmaz képét mutatják, amely nem alkalmas arra, hogy megélhetést biztosítson a dolgozni akaró munkásságnak. Ilyen viszonyok folytán áll itt egy nagy munkanélkülisereg a szabómunkásság soraiból is, várva a beígért gazdasági válság megszűnését és az éhség alóli fölmentést, amelyet saját hibáján kívül kényszerítenek rá az ország hatalmasai. Még csak remélni sem lehet, hogy az érdekében akár megközelítőleg is történjen valami változás. A fölülről dirigálóknak sohasem volt probléma a munkanélküliek ügye, de probléma és gond annak a munkanélküliszabómunkásnak, akitől megkövetelik, hogy kötelességtudó legyen minden tekintetben, dacára a súlyos megpróbáltatásnak. A kötelességet szigorúan, de a jogokat és javakat sokkal szűkebben mérik számára és úgy vélik, hogy ez is éppen elég ahhoz, hogy valaki e hazának tisztes polgára legyen. A dolgozó szabómunkásság helyzete sem sokkal jobb. Akik alkalmazásban vannak, azok is részletekben dolgoznak és a kereseti lehetőségük a legtöbb esetben is oly minimális, hogy a puszta létfenntartást alig fedözi. Ily viszonyok mellett dolgozni, érthető az elkeseredés, amely a szabómunkásság között uralkodik. Ha nézzük a háború óta felnövekedett generáció anyagi helyzetének alakulását, azt láthatjuk, hogy a legmostohább viszonyok között kénytelenek élni. Bármihez fognak és akármerre fordulnak, mindenütt az eredménytelenséget látják, ami fásultságot és nemtörődömséget okoz náluk. Pedig ha gyávák leszünk, még sokáig kell viselnünk a nehéz sorsot, de ha megértjük a kor intő szavát és megtaláljuk egymást, akkor mielőbb el kell jönni az időnek, amikor a szervezett szabómunkásság jobb helyzetet biztosíthat magának. A szabóipar termelési viszonyai is egyre hátrányosabban alakulnak. Különösen az utóbbi években, a munkáltatók bérlenyomó politikája következtében, a házonkívüli munkások száma mindinkább elszaporodik. Ezek a leglehetetlenebb bérért is hajlandók dolgozni, hogy a mindennapi kenyerüket megkereshessék , ezáltal bérlenyomókká lesznek, ami a szakmai bérek alakulása szempontjából igen súlyos helyzetet teremt. A munkáltatók általi fönntartott műhelyek egymás után szűnnek meg és ahol még ilyenek vannak, ott is a házonkívüli munkások által, bevezetett éhbéreket igyekeznek a munkásokra ráerőszakolni. Sajnos, ez sok esetben sikerült is. De főleg csak azért, mert a műhelyekben dolgozó szaktársak a legtöbb esetben csak részben, vagy egyáltalában nem tettek kísérletet a bérredukció elhárítására. Igaz, hogy ez részben érthető is, mert amíg a műhelyben dolgozók a szervezettségük folytán esetleg meg tudnák védeni a béreiket, addig a házonkívüliek a szervezetlenségük folytán mint bérlenyomók ott állanak a szervezett, munkások háta mögött, megkönnyítve a munkáltatók bércsökkentési szándékát. Mindeme rendszertelenségek megszüntetéséért, valamint a munkáltatók bérdiktatúrája ■Hien összevért síjpfft átérdekért belső és külső munkásoknak s megteremteni az egyöntetű ellenállási lehetőséget arra, hogy visszaállítsuk a volt kollektív szerződéses alapon érvényben volt munkaviszonyokat és munkabéreket. Az általános rossz viszonyok mellett a munkabércsökkentés nehéz problémája volt az, ami ellen az elmúlt évben is küzdenünk kellett. A férfiszabóságnál a munkáltatók nem elégedtek meg az amúgy is alacsony órabérrel, hanem a hosszú éveken keresztül életben volt és kölcsönösen megállapított darabszámos bérszabályt is megnyirbálták és ott, ahol lehetett, azt keresztül is erőszakolták. Kísérlet történt a többi szakmai ágazatoknál is a bérek leszállítására, amely kísérletek — sajnos — szintén nem maradtak eredmény nélkül Sok helyen a szaktársak, nemtörődömségük és szervezetlenségük folytán, egyáltalában nem tudtak,ellenállást kifejteni s így a munkáltatók foganatosították a munkabérredukciót. Ezen eljárás azonban még mindig nem volt ok arra, hogy az illető szaktársak megtalálják a szervezetüket, hanem gyáva, módon tűrték, hogy szabad préda módjára rendelkezzen velük a munkáltató. Szomorú megállapítás az, hogy ily hosszú szervezeti múlt után a szabómunkásságnak egy nagy része még mindig nem tudja megérteni a gazdasági szervezkedés nagy horderejét és ezen keresztül megvédeni, valamint biztosítani az őket megillető tisztességes munkabéreket. A vezetőség a szervezőbizottságokkal egyetemben megtett e kérdésben mindent, amit Munkást kerestek esetben meg lehetett tenni. Bizalmi értekezleteket és tagértekezleteket számtalan esetben tartottunk az ügy érdekében, de a sok súlyos anyagi megpróbáltatás és a munkahiány következtében az a harci készség, amely a szaktársakban megvolt, kevés volt ahhoz, hogy eredményes és sikeres védelmi harcba bocsátkozhassunk a munkáltatókkal. De az a helyzet, hogy mi a nagy nehézségekkel szemben nem voltunk elégerősek, ne legyen ok az elkeseredésre, vagy a csüggedésre. Okulni kell a múltakon és kétszeres erővel kell hozzálátni szervezetünk megerősítéséhez, a szabómunkásság fölvilágosításához és megszervezéséhez. Minden rendszerváltozásnak az előfeltétele az, hogy a munkásság harciereje és harci készsége ne pillanatnyi szalmaláng legyen, hanem olyan reális erő, amellyel szemben minden ellenkező kísérlet meddő marad. . Kulturális téren igyekeztünk az adott viszonyoknak megfelelően megtenni mindazt, amit megtenni lehetett. Minden hétfőn este tartottunk tudományoselőadásokat, amelyek felölelték az oktatás szempontjábólaz aktuális és szükséges témákat. Sajnos, a szaktársak érdeklődése nem volt olyan intenzív, mint az szükséges lett volna. Az anyagi viszonyokhoz képest szereztünk be új könyveket a könyvtárunk részére, főleg olyanokat, amelyeket a szaktársak igényeltek, valamint olyan műveket, amelyek oktatás szempontjából szükségesek voltak. Könyvtári forgalmunk az elmúlt évben nem ütötte meg az előbbi években megszokott mértéket, így látjuk azonban, hogy a szaktársak egy része intenzívebben olvas. Ez örvendetes jelenség - és mi csak kérhetjük a szaktársakat, hogy a könyvtárt minél gyakrabban vegyék igénybe, mert a tudás az a fegyver, amely MB'-yrttttlgharem,kb.,„ nél'külöztü- Tetlen. Igyekezzünk ágyúnkat."élesítem, hogy híven tudjuk szolgálni a szocializmus frigy eszméjét. . . A budapesti csoport járulékfizetési és tagforgalma a következő volt: A fértszabók befizettek 13.130 heti járulékot; a férfikonfekciószabók 7403 férfi- és 2271 női, összesen 9674 heti járulékot; a vásári szabók 1885 férfi- és 566 női. összesen 2451 heti járulékot; a női szabók 1358 férfi- és 1633 női, összesen 2991 hetijárulékot; a női konfekciószabók 1075 férfi- és 1907 női, összesen 2982 hetijárulékot. Végeredményben tehát 24.851 férfi- és 6377 női, összesen 31.228 heti járulék folyt be. Ezek szerint 1930-ban az évi átlagos taglétszám Budapesten 622 férfi és 157 nő, öszszesen 779 tag volt. A munkásközvetítés terén is kifejezésre jut a gazdasági válság, mert ha összehasonlítást teszünk az elmúlt évek közvetítési arányával, oly szomorú képet kapunk, amely az elkeseredést az elhelyezkedési lehetetlenség tekintetében a legvégsőkig fokozza. Szomorú megállapítás az is, hogy a jelenlegi viszonyok következtében sok esetben hosszú hónapokon keresztül kell várni az elhelyezkedési lehetőségre, ami a szabóságnál azelőtt ismeretlen fogalom volt. Érthető, hogy azok a szaktársak, akik a munkanélküliség keserű kenyerét eszik, várva várják a gazdasági viszonyok megváltozását, hogy ismét belekapcsolódjanak azok soraiba, akik munkájuk értékéből legalább megközelítőleg biztosíthatják megélhetésüket. Munkásközvetítési adataink az elmúlt évről a következők: Munkát kerestek Közvetítve tett esetben férfi, nő férfi nő férfi nő férfi nő férfiszabók —• ■— —-374 .—. 351— 858 . .. 372 __ Férfikonfekciószabók 252 80 158 49 347 131 235 75 Vásáriszabók--------114 47 61 24 165 84 108 44 Nőiszabók —--------44 518 27 73 63 169 25 117 Női konfekciószabók 40 92 23 40 59 113 31 61 Összesen--------824 737 620 186 1492 497771 297 Együtt------1361 A vezetőség kebeléből alakult bizottságok, úgymint beiratási, oktatási, rendezői és vigalmi bizottságok mindenkor igyekeztek az Egyesület erkölcsi és anyagi érdekeit szem előtt tartva, működésükkel odahatul, hogy ezzel szolgálatot tegyenek szervezetüknek, másrészt hogy szervezeti kötelességüket és meg- győződésüket az összesség érdekében kifejezésre juttassák. Külön meg kell említeni a vigalmi bizottság működését, amelynek kebelén belül újra megalakították a műkedvelőgárdát, azzal a tudattal, hogy a két bizottság összefogva, a szervezet anyagi, valamint kulturális érdekeit előmozdítsa és ezzel is megkönnyítse a súlyos gazdasági viszonyok között szervezetünk anyagi helyzetét, ami részben sikerült is. Mint mindenütt, itt is mutatkoztak nehézségek, ele a cél érdekében a bizottságnak minden, tagja megtette a tőle telhetőt, amit csak hálával és elismeréssel vehetünk tudomásul. . - Szívünk mély gyászával és a kegyelet érzésével búcsúzunk azoktól a szaktársaktól, akik a temető csöndes birodalmába költöztek. • Jirmóczy Menyhért, Dürner Vilmos és Weiner Mór szaktársaktól. Halottaink emlékét kegyelettel megőrizzük. Évi jelentésünket az alább közölt zárszámadással együtt azzal a tudattal terjesztjük a közgyűlés elé, hogy dacára a súlyos gazdasági viszonyoknak, vállalt munkánkat a kötelességünk- 806 1989 1068