Szabók Szaklapja, 1932 (40. évfolyam, 1-6. szám)

1932-02-19 / 1. szám

A HAGYARORSZAGI SZABOMUNKASOK ES MUNKASNOK SZAHEGYLETENEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkesztőség,és kiadóhivatal: Budapest, VII. kér., Almássy-tér 2. Telefon: József 416—70. A lap ré­szére közlemények és előfizetések ide küldendők Megjelenik minden Két hónapban Előfizetési dij: Egész évre 2 pengő 40 fillér, fél­évre 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára 20 fill. A szer­kesztővel értekezni lehet délután 5—6 óra között Értesítés A Magyarországi Szabóinunkások és Mun­kásnői; Szakegyesülete budapesti csoportja értesíti a kebelébe tartozó budapesti, férfi-, női-, férfikonfekeió-, nőikonfekció-, valamint valamint a vásáriszabó munkásokat és mun­kásnőket. hogy a, rendes évi közgyűlést ez évben, április havában tartja meg.’ A közgyűlés közelebbi időpontját később fog­juk közölni. A közgyűlést azért hívjuk ösz- sze a szokottnál későbbi időpontra, mert az általában rossz keresett lehetőség, valamint a holt idény Matt is, .sok tag hátralékban van a járulékfizetéssel., Kérjük a szaktár­sakat és szaktársnőket, i hogy járulékháralé- kaikat igyekezzenek rendezni, mert alap­szabály szerint a közgyűlésen csak azok vehetnek részt, akik nyolc hétnél több járu­lékkal nincsenek hátralékban. Szabtál'sí üdvözlettel: o csoport vezetősége. 5JSESS3L» !C5B ♦Jelentés a Magyarországi SzafaőimmJkásolc és MataikásnŐk Szak'» egyesülete budapesti csoportja 1931. évi működéséről Tiszteli közgyűlést- Tiszteli szaktársak!­Évi jelentősünkben — az általános súlyos gazda, -ági viszonyokul tekintetbe véve'— az elmúlt évről nem számolhattunk -be oly ered­ményekről. amelyeket minden szabómunkás a vezetőségünkkel együtt óhajtana. Tőlünk tel­hetőén mindent megtettünk az irányban, hogy szervezetünket megerősítsük. Számtalan eset­ben hívtunk össze értekezleteket, hogy az in­gadozó. vagy íépelődö szaktársakat és szak- társnőket fölvilágosítsuk, hova kell tartozniok és. útirányt mutassunk, hogy a jelen illők ne­héz. yiszoiprtóiból ,;uerúscnek tudatot é.s erőt t g\ jobb .levőért való küzdelemhez,' hogy így megerősödve, közös erővel védjük meg a üzabómunkásság érdekeit. A szabónnmkásság helyzete, sajnos, a súlyos gazdasági viszonyok következtében annyira leromlott, hogy ehhez hasonlóra még nem volt példa. Súlyosbítja a szabómunkásság megélhetési viszonyait nz is. hogy a mindenkori reakciós kormányzati rendszer minden ténykedésével állandóan igyekezett a munkásság szociális törekvéseit keresztezni, ahelyett, hogy példát*, vett volna íuás államok intézkedéseiről és elő­segítette volna, hogy az ezer bajjal küzdő munkásság helyzete legalább némileg javul­jon. De okulva, a múltakon, túl kellett tenni magunkat az ilyen és hasonló kívánságokon. Csak egy marad a. számunkra. ami a szabó- munkásság megélhetését biztosítja. Kiépíteni széi'vezetfiukét, összefogni, a saját erőnkre támaszkodva és félretéve minden csodavárást, küzdve küzdeni a jobb megélhetésért, a szo­cializmus megvalósításáért. ] Ä munkanélküliség szakmánkban az elmúlt .évben is súlyosbodott. Azok a szaktársak, aki­ket elbocsátottak, af legtöbb esetben nem tud­tak újból elhelyezkedni, vagyis a munkanél­küliség ma. már nem egy átmeneti állapotot jelent, hanem a legtöbb esetben állandó jel­legű. Ami 'érthetővé teszi a munkanélküli 'szaktársak elkeseredését és nem csoda, hogy akik már egy-két éve munka nélkül vannak, az elkeseredésben erősebb hangot ütnek meg a kökűHfcsek terén. Vezetőségünk tőle telhetőén •foglalkozott a munkanélküliség ügyével és igyekezett a munkané-lkiiüsegélyezést szorgal­mazni, Több esetben kért engedélyt a mnnka- .nélküli gyűlés megtartására, ahol e kérdéssel kívánt foglalkozni, amelyet azonban a legtöbb esetben, a reakció mindenkori hű csatlósai nem engedélyeztek. Résztvettünk mindazon közös /akciókban is. amelyeket a szervezett m unkáé- folytatott a munkanélküliség ügyében. Az alkalmazásban álló szaktársak helyzete , syni sokkal jobb, mint a munkanélkülieké. Az hogy. alkalmazásban vaunak, nem jelenti, «hogy keresetük is van. amely megélhetésüket biztosítja. A legtöbb esetben csak időközön­ként és darabheteket dolgoznak, ami a kere- ■ seíí lehetőséget a legminimálisabb mértékre szállítja le. Néha azonban hónapokra is terjed i az az idő, amelyet az alkalmazásban lévők munkauélkül kénytelenek eltölteni. Gyakori eset az is, hogy keresetüknek csak egy részét kapják meg a. bérfizetés alkalmával, ami az elmúlt, időben teljesen szokatlan volt. Érthető, 'hogy ;:z ily viszonyok között dolgozó szabó­im unká-ok számára a megélhetés gondot és nélkülözést jelent. Szomorú lényként kell megállapítani azt, hogy a nagy munkahiáuy következtében a. sisak társak műhelyről műhelyre járnak munka­é szerzés céljából. De. némesak a munkások, hanem saját műhellyel és iparjoggal rendel­kező kisiparosok is ezt teszik. Ennek a lavina­szerű ajánlkozódnak és alkudozásnak eredménye egyéb okol; mellett, a 'már többször csökken­tett munkabérek újból Való leszállítása és ez­zel szemben a munkateljesítmény tolfokozása. Sem a munkások, sem a kisiparosok nem tud­nak az így csökkenő munkabérből megélni, még munkaalkalmak esetén sem és még ke­vésbé tud a kisiparos az esetleg foglalkoz­tatott munkásának tisztessége-; bért biztosítani ebből. Ily viszonyokat' természetesen csak a {.nemtöródöiuiséto áiwób«t4ú<v .raer-á-ba- kiülő--iuu«, értéssel mind* a két érvekéit fél igyekeznék a szervezkedésben Összefogni, akkor nem kellene a munka mellett nélkülözni. A fönt vázolt viszonyok természetesen az összes szabóipari szakmaágazatokra vonatkoz­nak. de legsúlyosabban mégis a konfekció- munkákkal foglalkozók vannak ezáltal érintve. A súlyos gazdasági viszóuyok és a csökken­tett bérek következtében ezek már ott tarta­nak, hogy családi műhelyek alakultak ki, vagy a szaktársak a hosszú munkanélküliség következtében társasnmhelyeket. alakítanak és így próbálnak keresethez jutni, ajnos, siker­telenül, mert a jól megszervezett tőkével, a n agy konfekciósokkal szemben nem érvénye­sülhet a szétforgácsolt erő és a széthúzó föl­fogások. Szilárd meggyőződésünk, hogy min­den próbálkozás hiábavaló, amely nem a szer­vezkedésen alapul. Akár családi, akár társas- műhelyekkel próbálkoznak a szaktársak, leg­följebb tapasztalatokat gyűjthetnek a napi 16—18 órás munkaidő következményeiről, amely rövid idő alatt a kórházi ágyhoz, a megrokka­náshoz vezethet. Mint a múlt évben, úgy ez évben sem voltak tétlenek a munkáltatók a bérek csökkentésé­ben. úgyhogy a szakma minden ágazatáoan voltak kisebh-nagyobb mértékben béiTeszállí- íások. A legtöbb helyen, ahol a munkások szer­vezetten tudtak föllépni, kölcsönös megegye­zéssel intézték el az ügyet. Ott pedig, ahol a munkások kevésbé törődtek saját ügymikkel, a munkáltatók egyszerűen a berkifbvete-snél be­jelentik a bérésökkentést azzal, hogy akinek mm tetszik, elmehet. Sajnos, hogy a legtöbb ilyen esetben hallgatás volt a válasz. Vezetőségünk a szervezőbizottsággal egye­temben igyekezett a rábízott föladatokat el­intézni, amentnyire ez a súlyos viszonyok mel­lett lehetséges volt. Az elmúlt évben ezen a téren rendkívüli sok nehézséggel kellett meg­küzdeni. A nagy munkanélküliség, az ezzel járó nélkülözések s az ezekre való hivatkozás nagy mért ékbed' csökkentette a szervezőmunka lehetőségét. Sokan még mindig a fölemelt tag­sági járulékokra való hivatkozással igyekez­tek megokolni járulékhátralékaikat, vagy a já­rulékfizetés elmaradását. Persze, nem azzal n tárgyilagossággal, mint ez szervezett munká­sokhoz illő. Mintha megfeledkeztek volna arról, hogy a járulék fölemelése nemcsak az egyesület anyagi viszonyai miatt, történt, ha­nem azért is. mert a munkanélküliek föl let­tek mentve a járulékfizetés alól. Ezzel szem­ben tehát azoknak kell vállalniok a nagyobb anyagi kötelezettségei, akik dolgoznak. Kulturális téren is igyekeztünk megtenni mindazt, amit a súlyos viszonyok mellett meg­lehettünk. Az oktatási idényben minden hét­főn este tartottunk tudományos és ismeretter­jesztő előadásokat, amelyeket szaktársaiuk szép számmal hallgattak meg. Bővítettük a könyvtárunkat megjelent újabb könyvekkel, bogy ezzel is szolgálatot tegyünk szervezetünk tanulni vágyó tagjainak. Természetesen, to­vább kell mennünk ezen a téren, amint azt a viszonyok megengedik, szak társainktól pedig nagyobb érdeklődést kell kérnünk úgy a könyvtár igénybevétele, mint az előadások látogatása tekintetében. A. budapesti csoport járulékfizetési forgalma a következő volt: a férfiszabók befizettek 474« hetijámlékot, a férfikoufekciószabok 2035 férfi- ős 655 női, összesen 2694* heti járulékot; a vásári szabók 424 férfi- és 265 női. összesen 689 heti- járulékot: a női szabók 718 férfi- és 455 női, összesen 1173 boti járulékot; a női konfekció- szabók 403 férfi- és 683 női. össze® 1086 heti- járulékot. Még befizettek 442 heti különjáraté kot. Végeredményben tehát 8410 férfi- és 2078 női, valamint 442 heti külön járulék, összesén 10.010 hetijárnlók folyt be. A .munkaközvetítés adatai hűen igazodnak a gazdasági viszonyokhoz. Sohasem észlelt ne­hézségekkel kellett a munkanélküli szabómun- -kásroknatr- :negk-üefk.-niök. —amiről egyébkén!; évi jelentésünk más helyén már megemlékez­tünk. Mmikásközvetítési adataink aZ ’elmúlt évről a következők: Munkást kerestek Munkát, keresett Közvetitvi. esetben személy esetben lett esotliév férfit nőt férli uö férfi nö férfi nfi Fér fisz abók............. 283 — 280 — <540 — 277 Férfikonf. szabók . ItíO 56 134 50 344 117 158 b 5 Vósíiri szabók. . . . 60 20 38 10 117 52 <51 20 Női szabók ............... 2 2 224 40 37 85 01 15 54 NőikoDÍ. szabók . . 36 47 22 23 53 70 16 y: összesen .. 550 347 514 320 1248 330 527 16« 8117 1134 1 578 693 A vezetőség kebeléből alakult különböző bi­zottságok is igyekeztek a. rájuk háramló^ föl­adatoknak tőlük telhetőleg megfelelni. Külön meg kell emlékeznünk a vigalmi bizottságról, amely szorgos és fáradhatatlan munkájával az anyagiak előteremtésében igyekezett szak­egyesül etünk segítségére lenni. Munkájáért csoportunk vezetősége ezúton is köszönetét fejezi ki. Hasonlóképpen minden bizottság mun­káját elismeréssel vehetjük tudomásul. Szívünk mély gyászával és kegyelettel bú­csúzunk azoktól a szaktársaktól, akik a temető csöndes birodalmába költöztek az elmúlt év­ben. Ezek: Martin Ferenc, Löffler József és Ponyokai Imre. Évi jelentésünket az alább közölt zárószám­adással együtt azzal a tudattal terjesztjük a t. közgyűlés elé. hogy vezetőségünk a mai viszonyokhoz képest megtett mindent, amit megtennie lehetett. Kérjük a szaktársakat, ha évi jelentésünket bírálat tárgyává teszik, a jelentésben foglalt viszonyokat vegyék tekin­tetbe és hogy az évi jelentésünket a zárószám- a dússal együtt vegyék tudomásai és a föl­mentvényt a vezetőségnek adják meg. ftzaktársi üdvözlettel a csoport vezetősége; * A Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegyesiilete budapesti csoportjának zárszám­adása az 1931. évről: Bevételek: (k-ü'ntasi Ujjak---------------------------------- 314.— V* T agkönyvek------------------------ 136.40 P Jltvtlj árulótok----------------------— —--------6.412.36 P Á llami muakanélkülisegélyro-------------- 5.700.— P K önyvtári bevételek — — — — — — — 20.80 P Mulatság és tánciskola---------------------------3.352.70 P Alkalmazottak adója ■----------—------------100.40 P K ölcsön — ------------------------------------------ 5.508.80 P ö sszesen — 39.461,46 P Maradvány 3930 december 31-én — lOS.Bf' P összes bevétel — Í3A79.U.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék