Szabók Szaklapja, 1932 (40. évfolyam, 1-6. szám)
1932-02-19 / 1. szám
A MAGYARORSZAGI SZABOMUNKASOK ES MUNKASOK SZAKEGYLETENEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkesztőség,és kiadóhivatal: Budapest, VII. ker., Almássy tér 2. Telefon: József 416—70. A lap részére közlemények és előfizetések ide küldendők Megjelenik minden két hónapban Előfizetési dij: Egész évre 2 pengő 40 fillér, félévre 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára 20 fill. A szerkesztővel értekezni lehet délután 5—6 óra között Értesítés A Magyarországi Szabómunkások és Munkásnői Szakegyesülete budapesti csoportja értesíti a kebelébe tartozó budapesti, férfi-, női-, férfikonfekció-, nőikonfekció-, valamint valamint a vásáriszabó munkásokat és munkásnőket, hogy a rendes évi közgyűlést ez évben, április havában tartja meg. A közgyűlés közelebbi időpontját később fogjuk közölni. A közgyűlést azért hívjuk öszsze a szokottnál későbbi időpontra, mert az általában rossz kereseti lehetőség, valamint a holt idény Matt is,sok tag hátralékban van a járulékfizetéssel., Kérjük a szaktársakat és szaktársnőket, hogy járulékháralékaikat igyekezzenek rendezni, mert alapszabály szerint a közgyűlésen csak azok vehetnek részt, akik nyolc hétnél több járulékkal nincsenek hátralékban. Szaktársi üdvözlettel: a csoport vezetősége. 5JSESS3L» Tisztelt közgyűlést- Tisztelt szaktársak!Évi jelentésünkben — az általános súlyos gazdasági viszonyokat tekintetbe véve— az elmúlt évről nem számolhattunkbe oly eredményekről, amelyeket minden szabómunkás a vezetőségünkkel együtt óhajtana. Tőlünk telhetően mindent megtettünk az irányban, hogy szervezetünket megerősítsük. Számtalan esetben hívtunk össze értekezleteket, hogy az ingadozó, vagy tépelődő szaktársakat és szaktársnőket fölvilágosítsuk, hova kell tartozniok és útirányt mutassunk, hogy a jelen illők nehéz nyiszorpítóiból ,k versenek tudatot és erőtg jobb ,lövőért való küzdelemhez, hogy így megerősödve, közös erővel védjük meg a szabómunkásság érdekeit. A szabómunkásság helyzete, sajnos, a súlyos gazdasági viszonyok következtében annyira leromlott, hogy ehhez hasonlóra még nem volt példa. Súlyosbítja a szabómunkásság megélhetési viszonyait az is, hogy a mindenkori reakciós kormányzati rendszer minden ténykedésével állandóan igyekezett a munkásság szociális törekvéseit keresztezni, ahelyett, hogy példát, vett volna íás államok intézkedéseiről és elősegítette volna, hogy az ezer bajjal küzdő munkásság helyzete legalább némileg javuljon. De okulva, a múltakon, túl kellett tenni magunkat az ilyen és hasonló kívánságokon. Csak egy marad a számunkra, ami a szabómunkásság megélhetését biztosítja. Kiépíteni szervezeteinket, összefogni, a saját erőnkre támaszkodva és félretéve minden csodavárást, küzdve küzdeni a jobb megélhetésért, a szocializmus megvalósításáért. ] A munkanélküliség szakmánkban az elmúltévben is súlyosbodott. Azok a szaktársak, akiket elbocsátottak, a legtöbb esetben nem tudtak újból elhelyezkedni, vagyis a munkanélküliség ma már nem egy átmeneti állapotot jelent, hanem a legtöbb esetben állandó jellegű. Amiérthetővé teszi a munkanélküliszaktársak elkeseredését és nem csoda, hogy akik már egy-két éve munka nélkül vannak, az elkeseredésben erősebb hangot ütnek meg a költvörések terén. Vezetőségünk tőle telhetőenfoglalkozott a munkanélküliség ügyével és igyekezett a munkanélkül segélyezést szorgalmazni. Több esetben kért engedélyt a munkanélküli gyűlés megtartására, ahol e kérdéssel kívánt foglalkozni, amelyet azonban a legtöbb esetben, a reakció mindenkori hű csatlósai nem engedélyeztek. Részt vettünk mindazon közösakciókban is, amelyeket a szervezett munkáéfolytatott a munkanélküliség ügyében. Az alkalmazásban álló szaktársak helyzete , sem sokkal jobb, mint a munkanélkülieké. Az hogy alkalmazásban vannak, nem jelenti,hogy keresetük is van, amely megélhetésüket biztosítja. A legtöbb esetben csak időközönként és darabheteket dolgoznak, ami a kere■ sejt lehetőséget a legminimálisabb mértékre szállítja le. Néha azonban hónapokra is terjed az az idő, amelyet az alkalmazásban lévők munkanélkül kénytelenek eltölteni. Gyakori eset az is, hogy keresetüknek csak egy részét kapják meg a bérfizetés alkalmával, ami az elmúlt, időben teljesen szokatlan volt. Érthető,hogy az ily viszonyok között dolgozó szabásmunkások számára a megélhetés gondot és nélkülözést jelent. Szomorú tényként kell megállapítani azt, hogy a nagy munkahiány következtében a sisaktársak műhelyről műhelyre járnak munkaszerzés céljából. De nemcsak a munkások, hanem saját műhellyel és iparjoggal rendelkező kisiparosok is ezt teszik. Ennek a lavinaszerű ajánlkozósnak és alkudozásnak eredménye egyéb okok mellett, amár többször csökkentett munkabérek újból való leszállítása és ezzel szemben a munkateljesítmény fúlfokozása. Sem a munkások, sem a kisiparosok nem tudnak az így csökkenő munkabérből megélni, még munkaalkalmak esetén sem és még kevésbé tud a kisiparos az esetleg foglalkoztatott munkájának tisztessége-; bért biztosítani ebből. Ily viszonyokat természetesen csak a.nemtörődésűiséto áiwób«t4ú.v .raer-á-ba- kiülő--iuu«, értéssel mind* a két érvekért fél igyekeznék a szervezkedésben összefogni, akkor nem kellene a munka mellett nélkülözni. A fönt vázolt viszonyok természetesen az összes szabóipari szakmaágazatokra vonatkoznak, de legsúlyosabban mégis a konfekciómunkákkal foglalkozók vannak ezáltal érintve. A súlyos gazdasági viszonyok és a csökkentett bérek következtében ezek már ott tartanak, hogy családi műhelyek alakultak ki, vagy a szaktársak a hosszú munkanélküliség következtében társas műhelyeket alakítanak és így próbálnak keresethez jutni sajnos, sikertelenül, mert a jól megszervezett tőkével, a nagy konfekciósokkal szemben nem érvényesülhet a szétforgácsolt erő és a széthúzó fölfogások. Szilárd meggyőződésünk, hogy minden próbálkozás hiábavaló, amely nem a szervezkedésen alapul. Akár családi, akár társasműhelyekkel próbálkoznak a szaktársak, legföljebb tapasztalatokat gyűjthetnek a napi 16—18 órás munkaidő következményeiről, amely rövid idő alatt a kórházi ágyhoz, a megrokkanáshoz vezethet. Mint a múlt évben, úgy ez évben sem voltak tétlenek a munkáltatók a bérek csökkentésében, úgyhogy a szakma minden ágazatában voltak kisebb-nagyobb mértékben bérbeszállítások. A legtöbb helyen, ahol a munkások szervezetten tudtak föllépni, kölcsönös megegyezéssel intézték el az ügyet. Ott pedig, ahol a munkások kevésbé törődtek saját ügyeikkel, a munkáltatók egyszerűen a bérkifizetésnél bejelentik a bércsökkentést azzal, hogy akinek min tetszik, elmehet. Sajnos, hogy a legtöbb ilyen esetben hallgatás volt a válasz. Vezetőségünk a szervezőbizottsággal egyetemben igyekezett a rábízott feladatokat elintézni, amennyire ez a súlyos viszonyok mellett lehetséges volt. Az elmúlt évben ezen a téren rendkívüli sok nehézséggel kellett megküzdeni. A nagy munkanélküliség, az ezzel járó nélkülözések s az ezekre való hivatkozás nagy mértékben csökkentette a szervezőmunka lehetőségét. Sokan még mindig a fölemelt tagsági járulékokra való hivatkozással igyekeztek megokolni járulékhátralékaikat, vagy a járulékfizetés elmaradását. Persze, nem azzal a tárgyilagossággal, mint ez szervezett munkásokhoz illő. Mintha megfeledkeztek volna arról, hogy a járulék fölemelése nemcsak az egyesület anyagi viszonyai miatt, történt, hanem azért is, mert a munkanélküliek föl lettek mentve a járulékfizetés alól. Ezzel szemben tehát azoknak kell vállalniuk a nagyobb anyagi kötelezettséget, akik dolgoznak. Kulturális téren is igyekeztünk megtenni mindazt, amit a súlyos viszonyok mellett megtehettünk. Az oktatási idényben minden hétfőn este tartottunk tudományos és ismeretterjesztő előadásokat, amelyeket szaktársaink szép számmal hallgattak meg. Bővítettük a könyvtárunkat megjelent újabb könyvekkel, hogy ezzel is szolgálatot tegyünk szervezetünk tanulni vágyó tagjainak. Természetesen, tovább kell mennünk ezen a téren, amint azt a viszonyok megengedik, szaktársainktól pedig nagyobb érdeklődést kell kérnünk úgy a könyvtár igénybevétele, mint az előadások látogatása tekintetében. A budapesti csoport járulékfizetési forgalma a következő volt: a férfiszabók befizettek 474 heti jámlékot; a férfikonfekciószabók 2035 férfiés 655 női, összesen 2694 heti járulékot; a vásári szabók 424 férfi- és 265 női, összesen 689 hetijárulékot; a női szabók 718 férfi- és 455 női, összesen 1173 heti járulékot; a női konfekciószabók 403 férfi- és 683 női, össze® 1086 hetijárulékot. Még befizettek 442 heti különjárulékot. Végeredményben tehát 8410 férfi- és 2078 női, valamint 442 heti külön járulék, összesen 10.010 hetijárulék folyt be. Amunkaközvetítés adatai hűen igazodnak a gazdasági viszonyokhoz. Sohasem észlelt nehézségekkel kellett a munkanélküli szabómunkásroknatr :negk-nerk.-niök. —amiről egyébként, évi jelentésünk más helyén már megemlékeztünk. Munikásközvetítési adataink aelmúlt évről a következők: A vezetőség kebeléből alakult különböző bizottságok is igyekeztek a rájuk háramló feladatoknak tőlük telhetőleg megfelelni. Külön meg kell emlékeznünk a vigalmi bizottságról, amely szorgos és fáradhatatlan munkájával az anyagiak előteremtésében igyekezett szakegyesületünk segítségére lenni. Munkájáért csoportunk vezetősége ezúton is köszönetét fejezi ki. Hasonlóképpen minden bizottság munkáját elismeréssel vehetjük tudomásul. Szívünk mély gyászával és kegyelettel búcsúzunk azoktól a szaktársaktól, akik a temető csöndes birodalmába költöztek az elmúlt évben. Ezek: Martin Ferenc, Löffler József és Ponyokai Imre. Évi jelentésünket az alább közölt zárószámadással együtt azzal a tudattal terjesztjük a 1. közgyűlés elé, hogy vezetőségünk a mai viszonyokhoz képest megtett mindent, amit megtennie lehetett. Kérjük a szaktársakat, ha évi jelentésünket bírálat tárgyává teszik, a jelentésben foglalt viszonyokat vegyék tekintetbe és hogy az évi jelentésünket a zárószámadással együtt vegyék tudomásul és a fölmentvényt a vezetőségnek adják meg. szaktársi üdvözlettel a csoport vezetősége.*C5B ♦Jelentés a Magyarországi Szalarimunkások és Mazaikásnők Szak'»egyesülete budapesti csoportja 1931. évi működéséről Munkást kerestek Munkát, keresett Közvetitvi, esetben személy esetben lett esetben férfit nőt férfi nő férfi nő férfi nfi Férfiszabók............. 283— 280—540— 277 Férfikonf. szabók . Itt. 56 134 50 344 117 158 b 5 Vásíki szabók. . . . 60 20 38 10 117 5251 20 Női szabók............... 22 224 40 37 85 01 15 54 Nőikonf. szabók . . 36 47 22 23 53 70 16 g. összesen .. 550 347 514 320 1248 330 527 168 117 1134 1 578 693 A Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegyesülete budapesti csoportjának zárszámadása az 1931. évről. Bevételek: (küntasi Ujjak---------------------------------- 314.00* Tagkönyvek------------------------ 136.40 P Jrivdli árulatok----------------------— —--------6.412.36 P Állami munkanélkülisegélyre-------------- 5.700.— P Könyvtári bevételek — — — — — — — 20.80 P Mulatság és tánciskola---------------------------3.352.70 P Alkalmazottak adója ■----------—------------100.40 P Kölcsön — ------------------------------------------ 5.508.80 P összesen — 39.461,46 P Maradvány 3930 december 31-én — iOS.BIP összes bevétel — 1379.0.