Szabók Szaklapja, 1936 (44. évfolyam, 1-6. szám)

1936. február / 1. szám

így az elmúlt évben mintegy 140 kötet új kiadvánnyal gazdagította, a könyvtárt. A múlt évben 2300 szépirodalmi és 400 tudo­mányos művet vittek ki a tagok olvasás céljából. A munkaközvetítésre vonatkozó kimuta­tásból megállapítható, hogy közvetítésünk az előző évi keretek között mozgott. SZABÓK SZAKLAPJA 1 oldal 1936 Az 1935. év közvetítési forgalma: Pénztári forgalom az előző évvel szem­ben emelkedett, nevezetesen a bevétel az előző évvel szemben 1600 pengővel, a ki­adás pedig 600 pengővel. Ugyancsak a köz­ponttal szemben fennálló kötelezettségünk­nek is nagyobb mértékben tudtunk eleget tenni, mint az előző évben. Meg kell azon­ban állapítanunk, hogy a tagokra kirótt lakbéralap, valamint a munkanélküliek járuléka nem fedezi teljesen a csoport ki­adásait. Kívánatos lenne, ha a megválasz­tandó vezetőség ezt a kérdést tanulmány tárgyává tenné és egy olyan megoldást ta­lálna, ami lehetővé tenné, hogy a csoport deficitmentes legyen. Amit az adott körül­mények között a vezetőség megtehetett, mindent megtett a tagok érdekeinek meg­védése tekintetében, hogy többet nem tehe­tett, az nem rajta múlott, hanem azokon a szabómunkásokon, akik még mindig nem látták be, hogy gazdasági érdekeiket csak egyesült erővel lehet megvédeni. A megkezdett úton haladjunk tovább, lankadatlan erővel harcoljunk a szabó­­­munkások kizsákmányolása ellen, küzd­­jü­nk együttes erővel a napi 8 órai munka­időért, mert csak annak a bevezetésével le­het a szabómunkások helyzetén lényegesen javítani. Szaktársi üdvözlettel: a csoport vezetősége. * A magyarországi Szabómunkások és A mrikásnők Szakegyesü­lete budapesti csoportja 1935. évi z­árósz­ámadása. Bevétel: Beiratási díjakból ...... ... 489.0 P Tagkönyvekből......................­126.60 P Tagjárulékokból..................... 5554.70 P Külön járulékokból................ 1460.58 P Munkanélküli járulék.......... 705.06 P Könyvtári bírságból ........... 60.80 P Ünnepélyekből....................... 208.84 P Kölcsön ................................... 50.— P 8655.58 P Maradvány 1934 december 31____12.78 P Összes bevétel............................ 8668.36 P Férfiszabók ........... Munkást kerestek esetben férő nő 372 — Férfikonfekció sz. ... 215 51 Vásári szabók ....... 97 18 Női szabók ..................8 79 Nőikonfekció sz........... 101 138 összesen ....................... 793 286 Munkát kerestek személy esetben férfi nő férfi nő Közvetítve esetben férfi nő 357— 1029.-----372— 196 49 432 96 215 51 96 16 229 48 97 18 17 82 51 2058 57 124 138 325 323 101 126 790 285 2066 672 793 252 Kiadás: Munkanélküli segélyre .... 146.— P Rendkívüli segélyre.............. 10.— P Tanfolyam.............................. 102.50 P Könyvtárra ........................... 201.46 P Lapok előfizetése................... 245.42 P Lakbér..................................... 1548.9 P Fűtés....................................... 494.38 P Világítás................................... 411.96 P Takarítás................................ 128.06 P Nyomtatványokra ................ 74.73 P Irodai kellékek ..................... 107.82 P Postaköltség............................ 142.04 P Fizetések és tiszteletdíj .... 1298.90 P Társadalombiztosítási tár. . . 164.37 P Ünnepélyekre .......................... 123.49 P Kölcsönvisszatérítés.............. 50.5­ P Egyéb kiadásokra ................ 47.20 P 5296.33 P Központnak befizetés .............. 3340.13 P összes kiadás ............................ 8636.46 P Maradvány. 1935 december 31. 31.90 P 8668.36 P Meghívó A Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegyesülete budapesti cso­portja 1936 március 29-én, vasárnap dél­előtt 9 órakor, a szakegyesület helyiségé­ben (VII. Almássy tér 2. szám) rendes évi közgyűlést tart, amelyre a csoport kötelékébe tartozó budapesti férfiszabó-, nőiszabó-, nőikonfek­­ciószabó-, férfitionfekciószabó-, továbbá a vásári­ szabómunkásokat és m­unk­ásnőket ezennel meghívjuk. A közgyűlés napi­rendje: 1. A vezetőség jelentése: a) általános jelentés; b) pénztári jelentés; c) ellenőrök jelentése és ezzel kapcso­latban határozathozatal a vezető­ség felmentése iránt. 2. Új vezetőség választása. 3. Indítványok és egyéb szervezeti ügyek. Kérjük a­­szaktársakat és szaktársnőket, hogy a közgyűlésen feltétlenül rendes idő­ben jelenjenek meg. Ugyancsak felhívjuk az egyesület mind­azon tagjait, akik járulékaikkal nyolc hé­ten túl hátralékban vannak, hogy azt egyen­lítsék ki, mert különben a közgyűlésen nemn­ vehetnek részt. A tagsági könyvet min­denki, hozza el. A csoport vezetősége. A legkisebb munkabéreket megállapító bizottságot kinevezték A hivatalos lap december hó 22-én meg­jelent száma közölte a­­szabóipari szakmák­ban a legkisebb munkabéreket megállapító bizottságok kinevezését. Amint látjuk, a rendelet hat tagozatba osztja a szabói­pari szakmában foglalkozókat. Véleményünk szerint a rendelet hiányos, amennyiben nem az egész orszá­g területére rendelte el a legkisebb munkabérek megál­lapítását, hanem a rendelésre dolgoztató és dolgozók részére csak a Budapesti Kereskedelmi Iparkamara területére, Fe­jér, Nógrád és Hont k. e. e., valamint Pest-Pilie-Solt­-Kiskun vármegyék, továbbá Kecskemét és Székesfehérvár tht. városok területére. A rendelet szerint a bizottság­nak a férfi és női munkák tömeges előállí­tásával foglalkozó gyáripari üzemek munkavállalóinak fizetendő legkisebb mun­kabéreket az egész ország területére kell megállapítani. A rendelet nem elégít ki bennünket, egyelőre azonban ezt el kell fogadnunk és igyekeznünk kell annak minden egyes ren­delkezését a rendeletben megállapított te­rületen mielőbb élet­beléptetni és a szerzett tapasztalatok alapján a rendeletnek az or­szág területére való kiterjesztését szorgal­mazni. A bizottság minden tagozatban hat tag­ból áll, két munkáltató, két munkavállaló és két úgynevezett semleges tagból, akik sem nem munkáltatók, sem munkavállalók. A bizottság elnöke dr Borsitzky Imre, ny. kir. ítélőtáblás tanácselnök. A kiadott rendelet szerint a bizottságnak a hozott határozatát jóváhagyás végezi fel ! Miért nem kell a NOSZ- nak rendezett munka­viszony A NOSZ5 nem tartja időszerűnek a­ 8 órai munkaidő bevezetését és a minimális bé­reknek a megállapítását, mert nagyon sú­lyos a női ezabómesterek helyzete, nincs fogyasztás, nincs deviza, nincs pénzük és behozatali nehézséggel kell megküzdeniük. Nem tudjuk, milyen összefüggésben van­nak ezek a­ napi 8 órai munkaidővel és a minimális munkabérekkel. Ha nincs munka, vagy kevés a munka, akkor annál inkább be lehet vezetni a napi 8 órai munkaidőt, mert azt a kevés munkát, ami, szerintük, van, azt a női szabómunkások napi 8 órai munkaidő mellett is el tudják készíteni. És ha a szabómunkások csak napi 8 órát dolgoznak, nem kell 8 óránál többet fizetni, mi tehát, az akadálya a 8 órai munkaidő bevezetésének ! Ha most a 10, 12 vagy 14 órai munkaidő mellett nincs meg az, ami a női szabómestereknek kell, mi történik, ha a munkások 8 órai munkaidő mellett dolgoznak? Mondjuk, hogy azután se lesz, amire a munkálta­tóknak szükségük lenne, szóval nem lesz, változás, akkor miért nem lehet a 8 órai munkaidőt bevezetni és a minimális munkabéreket megállapítani? Erre szeret­nénk választ kapni. Azt mondják továbbá, hogy a minimális munkabér és a 8 órai munkaidőnek a bevezetése alapjában ren­dítené meg ezt a két speciális szabóipart. Hogy miért, ezzel már adós marad a NÖSZ. A női szabómesterek minden terhet, amely őket sújtja, a­ munkásokra szeret­nék hárítani. A gazdasági válság a szabó­­munkásokat sújtja elsősorban sokkal job­ban, mint a munkáltatókat. Ha a munkál­tatók kevesebett vállalnak, a költséget annak a kevés vagy kevesebb megrendelő­nek kell viselnie, de a szabómunkás, ha nem dolgozik, sehonnan sem számíthat bevételre, amiből létét fenn tudja tartani. A NOSZ helyett megmondjuk mi, hogy miért nem kell a­z órai munkaidő és a mi- 4 V ♦ kell terjeszteni az iparügyi miniszterhez és csak ha az iparü­gyi miniszter jóváhagyja és a jóváhagyás a hivatalos lapban megje­lenik, a megjelenéstől számított nyolc nap múlva lép érvénybe. A bizottság határoza­tát — amennyiben a két érdekeltség vala­melyike azzal nem lenne megelégedve —, joga van azt megfellebbezni. Alant közöljük a rendeletnek, fontosabb rendelkezéseit: A m­. kir. iparü­gyi miniszter a legkisebb munkabéreknek egyes iparágakban való meg­állapítására hivatott munkabérm­egállapító bizottságok felállításáról és működéséről­ szóló 52.000/1935. K. M. sz. rendelet 1. §-a alapján a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara terü­letén, azaz Fejér, Nógrád és Hont k. e. e. vala­mint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék, to­vábbá Kecskemét és Székesfehérvár t. j. váro­sok területére kiterjedő hatállyal elrendelte a férfiszabó és férfi ruhakészítő, fűzőkészítő, női­­szabó é­s leányruhakészítő iparban, ideértve a férfi, fiú, női s leány felsőruha tömeges elő­állítását (ruhakonfekcionálás) és a bedolgozó iparok munkáját is, a legkisebb munkabérek megállapítását és ebből a célból munkabér­megállapító bizottságot nevezett ki. A bizottság feladatává tette egyúttal azt is, hogy az ország egész területén a „férfi, fiú-, női- és leányfelsőruha tömeges előállításával foglalkozó gyári ipari üzemek munkavállalói­nak fizetendő legkisebb munkabéreket meg­állapítsa. Tekintettel arra, hogy a szóbanforgó ipar több szakmára oszlik, abból a célból, hogy min­den szakma kellően képviselve lehessen, a bér­megállapító bizottságot szakmák szerinti, kö­vetkező tagozatokban alakította meg: 1. Rendelésre dolgozó fér­fiszabó és fiúruha­­készítő szakma. 2. Férfi- és felsőruha tömeges előállításával foglalkozó szakma (ruhakonfekció). 3. Szabói­pari közszállítási munkákkal foglal­kozó szakma. 4. Rendelésre dolgozó női szabó és leányruh­a­­készítő szakma. 5. Női- és leányfelsőruha tömeges előállításá­val foglalkozó szakma. 6. Fűzőkészítő szakma. A bizottság elnöke és érdektelen tagjai vala­mennyi tagozatban ugyanaz.

Next