Szabók Szaklapja, 1936 (44. évfolyam, 1-6. szám)
1936. február / 1. szám
1936 ttímális bér. A női szabómesterek azért ellenzik az órai munkaidő bevezetését, mert a mostani órai munkaidő mellett nagyon sok női szabómunkás munka nélkül marad és ezek, miután nincsenek teljesen megszervezve, a műhelyekben dolgozók munkabérét munkára való ajánlkozás útján leszorítják. A legkisebb munkabér megállapítását pedig azért nem akarják elfogadni, mert abban az esetben nem lehet fiatal leányoknak heti 70 órai munkaidő mellett heti 7 —8 pengős fizetést adni. * 14 NOSZ-nak nem kell szabályozott munkabér. A rendelésre dolgozó budapesti nőiszabómesterek, mint a „Magyar Divatiparából olvassuk, országos akciót indítottak a legkisebb munkabérek megállapítása ellen. A megindított agitáció folytán a székesfehérvári nőiszabómesterek azt kérik, hogy az iparügyi miniszter Székesfehérvárra vonatkozólag helyezze hatályon kívül a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó rendeletet. A cikkből megtudjuk azt is, hogy a NÖSZ a székesfehérvári női szabómesterek ebbeli kívánságát illetékes helyre juttatja, valamint azt is, hogy Pest, Hont és Nógrád megye, valamint több vidéki városban eljártak, hogy az ottani nőiszabómestereket a legkisebb munkabérek megállapítása ellen hangolja. A budapesti nőiszabómesterek eljárását nem akarjuk kritika tárgyává tenni, mert ahhoz túlságosan komolytalan az ő eljárásuk, csak azért említjük fel, hogy rámutassunk arra, hogy komoly embereknek látszó uraknak amilyen gyermekjátékszer kell, és játszótársnak a nehéz kenyérgondokkal küzdő szabóiparosokat akarja megnyerni. A női szabóiparosok, ha a gazdasági válság őket is sújtja, másfelé orientálódjanak és ne akarják háztartásukat munkásaik rovására deficitmentessé tenni. Meg vagyunk arról győződve, hogy a női szabómesterek sem vidéken, sem a fővárosban nem dűlnek be egynéhány rövidlátó-egyén handabandázásának. Különben a minimális munkabérek megállapítását a székesfehérvári szabómesterek is óhajtják, mert a gazdasági érdekeik megvédése szempontjából erre múlhatatlanul szükségük van. A „Magyar Divatipar“ ne izgassa magát, nem érdemes, mert az ő véleményére senki sem kíváncsi, han nem a munkásokat érintené. A munkáltatóknak is az volna az érdekük, hogy a vállalási árakat stabilizálni lehessen, ezt pedig csak a minimális munkabérek megállapítása útján lehet elérni. A női szabómunkások ebből a tárgyalásból megállapították, hogy a munkáltatók jóindulatúra nem bízhatják magukat. A női szabómunkások és munkásnők csak szervezetten léphetnek föl a saját érdekeik megvédése érdekében, a munkaidő rendezését és a minimális béreket csak szervezett munkások és a szervezet erkölcsi támogatása mellett lehet biztosítani. Be kell tehát látni minden női szabómunkásnak és munkásnőnek, hogy a szervezetben a helye, ha azokat a szégyenletes állapotokat, amelyek most fennállanak, meg akarja szüntetni. Ne nyugodjunk addig, amíg minden nőiszabómunkás és munkásnő nincsen megszervezve. „Be a szervezetbe!“ legyen a jelszavunk, építsük ki szervezetünket, mert csak így tudunk a helyzetünkön változtatni. A női szabómunkáltatók és a minimális munkabér A budapesti női szabómunkáltatók a legutóbb tartott tárgyalás alkalmával a jelenleg fizetett órabéreknél is kevesebbet ajánlottak fel, így természetesen a további tárgyalásoknak nem volt célja és azokat nem is folytattuk. Az iparügyi miniszter által kinevezett bémegállapító bizottság az elmúlt héten tárgyalásra hívta meg az érdekelteket, ez alkalommal a munkások bejelentették, hogy a munkáltatókkal folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. A bizottság elnöke a tárgyalás folytatására hívta fel a feleket és a miniszter által kinevezett bizottság csak a tárgyalás eredményes befejezése után fogja a bizottságot összehívni. A munkáltatók állásfoglalását nem értjük, nem tudjuk megállapítani, mi lehet az oka, hogy az 1931. évben a munkáltatók által egyoldalúan megállapított órabéreknél miért akarnak kevesebbet fizetni. Talán az élelmiszerek árai azóta leszálltak? Mi úgy tudjuk, hogy ellenkezőleg, az utóbbi években minden megdrágult, tehát nem kevesebbet, hanem többet kellene fizetniök. Az ipartestületen megtartott tárgyaláson a női szabómunkások megbízottai ezekre a körülményekre rámutattak, a munkáltatók nem is tudtak a felhozott indokok ellen érvelni, csupán a rossz gazdasági viszonyokra hivatkoztak, mintha, bizony a rossz gazdasági viszonyok elsősor SZABOK SZAKLAPJA SZEMLE A módosított alapszabályainkat a belügyminiszter jóváhagyta. A belügyminiszter a módosításra fölterjesztett alapszabályt jóváhagyta. Ezek szerint egyesületünk címe is megváltozik, amennyiben a Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegyesülete cím helyett a Ruházati Munkások Országos Egyesülete cím alatt fog az egyesület működni. Hogy a címváltozásból félreértések ne származzanak, közölnünk kell, hogy a címváltoztatást a következő okokból láttuk szükségesnek: Külföldön ,a szabómunkások már régebben a Ruházati Munkások Egyesülete cím alatt működnek és ez abból a szempontból látszik előnyösnek, mert ebben az esetben nemcsak a szabómunkájukat és munkásnőket lehet az egyesület kebelében szervezni, hanem az összes ruházati iparban; foglal,koliókat,úgyhünt., szírek, sáp-, kasok,kalaposok,női kalapkészítők, fehérvarrónők, sőt még a cipészeket is. Sok helyen már így is vannak az egyes csoportok megszervezve. Ez különösen előnyös nálunk Magyarországon, mert amint tudjuk a trianoni békeszerződés folytán a nagyobb ipari gócpontoktól elestünk és így a szabómunkások nagy tömegei helyett gondoskodnunk kell azok pótlásáról és ezt pedig úgy gondoljuk elérni, ha lehetővé tesszük a ruházati iparban foglalkoztatottaknak a mi egyesületünkbe való megszervezését. Másrészt tudjuk, hogy a fent említett szakmáknál olyan kevés munkás és munkásnő van foglalkoztatva, hogy azokat, ha száz százalékig meg is lehetne szervezni, még az esetben is olyan kevesen lennének, hogy a gazdasági érdekeiket nem tudnák megfelelő módon megvédeni. A módosított alapszabályt a központi vezetőség már kinyomatta és azt a tagok a központi irodában megkaphatják. A Szakszervezeti Tanács és Választmány határozata értelmében május 1-től 31-ig „Szakszervezeti hónapot“ rendez a Szakszervezeti Tanács, amelynek keretében nagyszabású kiállítás, előadások, gyűlések, bemktatóesték és sajtó szemléltetnék a munkásmozgalom gazdasági, szociális, kulturális és erkölcsi vívmányait, a munkásság testi és szellemi fejlődését előmozdító tevékenységét, erőteljes kidomborításával annak, hogy ez a tevékenység az ipari fejlődés, a kultúra és a gazdasági élet fejlődését is szolgálja. A kiállításon bemutatásra kerülnek: 1. A szakszervezetek, a párt- és más munkásszervezetek történeti dokumentumai (régi és új fényképek, lapok, jelvények, céhtárgyak, jegyzőkönyvek, a szervezet fejlődésének határállomásai, külön feldolgozásban). 2. A munkások gazdasági és szociális ■viszonyai és a helyzetjavulás eredményei (bérek, munkaidő, bánásmód, egészségügyi viszonyok, sztrájkok, üzemi szociálpolitika, kollektív szerződések, üdülőotthonok, az életnívó emelése, a munkanélküliség hatása, a nők és ifjúmunkások viszonyai stb.) 3. Az önsegélyezés és kultúrmunka szemléltetése. (Mennyi és milyen segélyt kapnak a tagok, hány %-a a bevételeknek, az út a kocsmától a magánhelyiségig, a könyvtár, előadások, szakmai továbbképzés, szakmai kultúrszervek munkája stb.) 4. Az ifjúsági mozgalom és nevelőmunka anyaga. 5. A fővárosi, környéki és vidéki fiatal segédek, tanoncok és nők által készített rajzok, festményeik, szobrászmunkák, különféle tervek, találmányok, kézimunkák, ipar- és népművészeti tárgyak, munkadarabok. 6. A testedző-, természetbarát- és kultúrszervezetek, valamint, a termelő- és fogyasztószövetkezetek munkája. Ezeknek gyakorlati és népszerű szemléltetése — szükség szerint — megfelelő grafikonok, táblázatok, szöveges ismertetések, modellek, fényképek, rajzok, festmények stb. útján. A törekvés az, hogy úgy a munkásság munkaés életviszonyainak, mint a szakszervezetek és kultúregyesületek eddig megtett útjának és a fejlődés eredményeinek szemléltetése ügyesen csoportosítva, ötletesen, kontrasztok szembeállításával történjék. Felvilágosításokért Szakasits Antal elvtárshoz forduljanak. Grafikonrajzolók és modellkészítők a t. szaktársak rendelkezésére állanak. A kiállításon a könyvkötők szervezete is résztvesz. kívánatos tehét, hogy amennyiben a szaktársaknak van kiállítani valójuk, jelentsék azt be a szervezőtben a titkár szaktársnál. 25 évfolyam sorakozik egymás mellett a „Szocializmus“ köteteiből asztalunkon. Elmélkedünk mellette és megállapítjuk, hogy mennyi tudást, kultúrát, harckészséget nyújtott eddig is a „Szocializmus“ az olvasóknak, a munkásmozgalomnak. Nyugodtan állapíthatjuk meg, hogy a munkásmozgalom egyetlen komoly szereplője sem nélkülözheti a Szocializmust, pártunk tudományos folyóiratát. Felhívjuk elvtársainkat, hogy ha komolyan veszik hivatásukat a munkásmozgalomban, akkor most az új évfolyam küszöbén fizessék elő a „Szocializmus“-t. Előfizetési ára: negyedévre : 1.50, egy hóra 50 fillér. „Népszava“-előfizetők részére csak 30 fillér havonta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest Vili. Conti ucca 4. szám. Telefon: 30-380, 31, 32. Ki kaphat öregségi járadékot? Ez év szeptemberében az öregségi törvény intézkedései alapján megkezdik a 65-ik életévüket és a 400 heti járulékot elért biztosítottak öregségi járadékának kifizetését. Hogy ebben és más öregségi és rokkantsági ügyekben hogyan kell eljárni, magyarázza meg a „Ki kaphat öregségi járadékot?“ című füzet, amelyet példányonkint 10 filléres és 20 példányonkint 1 pengő 60 filléres levélbélyeg ellenében megküldünk. Ugyancsak megjelent a bányanyagbérbiztosítást magyarázó „Mit kell tudni a bányanyagbérbiztosításról?“ című füzet, amelyet ugyanilyen feltételekkel küldünk meg. Hogyan akarsz győzni, ha nem terjeszted el a szocialista gondolatot a JVÉPSZÁ VM útján ? Terjeszd lapunkat! 3. oldal EGYESÜLETI ÜGYEK Az egyesület csak olyan mértékben tudja a tagok érdekeit képviselni és megvédeni, amilyen mértékben a tagok az egyesülettel szemben vállalt kötelezettségüknek eleget tesznek. Minden tag rendezze a tagságát, hogy minél több harcos álljon harcra készen, mert az egyesület csak abban az esetben tud a minimális munkabérek és a napi 8 órai munkaidő kivívása érdekében sikerrel harcolni! A kecskeméti szabómunkások csoporthelyisége V, Bocskai ucca 8. szám alatt van. Hivatalos órák: vasárnap délelőtt 10—12-ig, kedden este 7—9-ig.