Szabók Szaklapja, 1938 (46. évfolyam, 1-10. szám)

1938. január-február / 1-2. szám

2. oldal Az elsőfokú iparhatóság a bejelentett és az engedélyezett munkaidős meghosszabbí­­tásokról jegyzéket vezet 6. §. Fontos idegenforgalmi érdekből az ipar­ügyi miniszter a kereskedelmi és iparka­mara, vagy az ipartestület előterjesztésére, egy naptári évb­en legfeljebb húsz napra engedélyt adhat, hogy valamely városban vagy községben közvetlenül a fogyasztó megrendelésére dolgozó férfiszabók és fiú­ruhakészítők vagy női szabók és leányruha­készítők személyzetüket naponként legfel­jebb tizenkét órán át foglalkoztathassák. A jelen­­ alapján is azonban csak tíz órán át szabad foglalkoztatni azt, aki tizen­nyolcadik életévét még nem töltötte be. Az 5. § hetedik bekezdését a jelen § alap­ján adott engedélyre is megfelelően alkal­mazni kell. 7. §. • A munkaidőnek a T.-ben és a jelen ren­deletben foglalt korlátozása nem terjed ki a vásárlátogatásra, ideértve az utazást, va­lamint a ki- és berakodást is. 8. §:_ Túlmunkának kell tekinteni — a 2. § har­madik bekezdése, a 3. és a 7. § alapján vég­zett munka kivételével — a heti negyven­­nyolc órán túl végzett munkát. A túlmunkát a munkaadó a rendes munkabérnél legalább huszonöt százalék­kal magasabban köteles díjazni. Darabbérnél és akkordbérnél a munka­­vállaló heti keresetének egy munkaórára eső átlagát kell órabérnek tekinteni. 1­9. §. A munkavállalóknak munkaiközben mi­­e­nésre és étkezésre megfelelő időt kell en­gedni. Ha a munkaidő nyolc óránál hosz­­szabb, de kilenc órát meg nem halad, leg­alább félórát, kilenc óránál hosszabb, de tíz órát meg nem haladó munkaidő eseté­ben legalább egy órai munkaközi szünetet kell adni. Ha a napi munkaidő tíz óránál hosszabb, legalább másfél órai munkaközi szünetet kell adni. Munkaközi szünetnek csupán olyan munkamegszakítást lehet tekinteni, amely legalább negyedóráig tart. 10. §. Ha az üzem természete megengedi, a munkaközi szüneteket az üzem azonos mun­kát végző valamennyi munkavállalójának, osztályok szerint alakuló tagozódás eseté­ben az egyes osztályok azonos munkát végző munkavállalóinak egy időben kell meg­adni. Ha az üzem­i viszonyok lehetővé teszik, a munkavállaló a legalább fél órai munka­közi szünet tartama alatt az üzemi helyisé­get (telepet) elhagyhatja. 11. §■ A munkaidőnek és a­ munkaközi szüne­teknek kezdetét és végét, az egyes munkás­­csoportok munkaidejét külön feltüntetve, továbbá a munkaidő meghosszabbítása ese­tében — a 4. § első bekezdésében és a 7. §­­ban említett esetek kivételével — a meg­hosszabbított munkaidő kezdetét és végét, valamint a meghosszabbítás okát, az 5. és a 6. § esetében a hatóság engedélyére hivat­kozással, az üzemben hirdetmény útján olyan helyen kell közzétenni, amelyhez minden munkavállaló könnyen hozzáférhet. 12. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik, a. .. .16. §-ába ütköző kihágást, követi el és az ott meghatározott büntetéssel büntetendő a munkaadó,­illetőleg a­z üzlet, az üzem vagy vállalat felelős vezetője, ha nem tartja meg a. T.-nek a jelen rendelettel hatályba lépte­tett vagy a jelen rendeletnek a munkavál­lalók munkaidejére vonatkozó rendelkezé­sét, avagy munkavállalót azért, mert­ az em­lített, rendelkezéseken alapuló jogát érvé­nyesíti, elbocsát vagy elbocsátással fenye­get­ . * * 13. §■ A jelen rendelet 1938. évi február hó 7-én lép hatályba. Budapest, 1938. évi január hó 28-án. Bornemisza Géza s. k. m­. kir. iparügyi miniszter- Szoknyaháború fenyeget Újsághír. A párizsi divatdiktátorok azon dekrétuma, mely szerint az 1938. évben a női szoknya rövidebb legyen, mint eddig volt, a hollywoodi divat­hatalmasok legerélyesebb tiltakozását váltotta ki. Hollywoodban tehát ellen­kezőleg hosszabb szoknyát fognak viselni, mint eddig. Hollywood ugyanis megszólaltatta a harci kürtöt és táborának hivatalos kiált­ványa, a­ következőképpen hangzik: „Fogcsikorgatva tűrte eddig minden női szív a párizsi divattól való függőségét. De most itt a pillanat, amikor ki kell jelen­tenünk : Elég volt! Asszonyok! Meg akarják kurtítani szok­nyátokat, a szabadnak született nő jogát és díszét! Ittasult elbizakodottságukban egy félre­eső és levitézlett világrész divatdiktátorai azt követelik, hogy a ti szoknyátok sze­gélye 16 hüvelyknyi magasságban legyen a föld felett.. Ti mindannyian tudjátok, hogy a női láb vonala szörnyű módon tö­rést szenved, mihelyt a szoknya szegélye 12 hüvelyknél magasabban leng a föld fölött, 12 hüvelyk! Egy hüvelyknyit sem engedünk ebből! Megtört lábvonallal akar­tok ti szaladgálni a világ csúfjának? Meg­alázó függőségben az olyan hatalmasok­tól, akik mindenféle fondorlatoskodás út­ján magukhoz ragadták a világuralmat a divat fölött, akik bitorolják a jóízlés min­den forrását és csak így jutottak abba a Budapesti csoportunk szervezeti életé­ben az elmúlt év igen mozgalmas volt az előző évekhez képest. Minden szaktárs tel­jes erejével és tudásával szolgálta a szabó­munkásság ügyét. Az erők legmesszebb­menő összetevődéséből adódhatott csak az az eredmény, amelyet a vezetőség kihar­colt a szabómunkások részére. Ha nem is tudta a szabómunkásság a gazdasági ellenfelek részéről ért támadá­sokat minden esetben kivédeni, azt nem szabad a szervezett szabómunkásság hibá­jának felróni, mert a szervezetlen szabó­­munkások voltak azok, akik hátráltatták a nagyobb eredmények kiharcolását. Ez a megállapításunk nem a gyengeségünk jele, hanem éppen az erőnket bizonyítja az a tény, hogy mindig felismerjük mi az, amin változtatnunk kell. Mindezeket a hiányos­ságokat tekintetbe véve, mégis eredmé­nyesen harcolt a szervezett szabómunkás­ság, mert kivívta a minimális munkabére­ket és a nyolcórás munkaidőt. helyzetbe, hogy az ő törvényeiket rákény­­szeríthetik az egész világra? Az ellenség teljes kiirtása,­­ ez a legke­vesebb, ami egyelőre előttünk lebeg, mint hadicél. Szent hivatásunk megsemmisíteni ezt a­ vészes szellemet. Amíg csak egyetlen tehetséges divatrajzoló űzi Párizsban sze­mérmetlen mesterségét, addig — esküdje­tek rá, asszonyok! — nem fogtok nyu­­go­dni, s nem pihenni. Felszabadító harcunk első cselekedete az lesz, hogy a jövő esztendőben uszályszok­nyát hordunk! Igenis, uszályszoknyát! A porban pedig, amelyet ezek felkavarnak majd, fulladja­nak meg ellenségeink!* A párizsi tábor hivatalos kiáltványa imígy szól: Egy sereg torzlábú nő, akik csak úgy tudják nagy fáradsággal fenntartani te­kintélyüket a világ előtt, hogy lábaikból többé-kevésbé misztikus titkot csinálnak, most leleplezne, leálcázva érzik magukat nagytehetségű divatraj­zolóink által. Az ezer térd­ torokból felhangzó dühkiáltás nem ér bennünket váratlanul. Háborút akarnak? hát legyen háború! Hírnevünk és becsületünk ellen irányuló minden támadással szemben készen állunk az ellentámadásra. Ezeréves tapasztalat és kiképzés minden fegyverzete áll rendel­­kezésünkre.A divat diktatúrája valóban a legnemesebb világboldogítás. A mögött a szándék mögött, hogy ezt megtámadják, több rejlik, mint gyűlölködés és több mint. A minimális órabérek megvalósításáért kitartóan harcolt a szer­vezett szabómunkásság. Sok és nagy ne­hézségekkel kellett megküzdeni, amíg el­értük, hogy végre egy évvel ezelőtt, feb­ruárban megjelent a rendelet a budapesti iparkamara területére vonatkozóan. A férfiszabóságnál dolgozó szaktársak mun­kabérei jóval alacsonyabban lettek megál­lapítva, mint a szakma, többi ágazatánál és jóval alatta maradt a minimális megélhe­tésnek, sőt az egyes műhelyek által fizetett órabéreknél is. A rendelet ennek dacára is jó hatással volt eleinte a munka­bérekre- A rendelet megjelenése óta már több mint egy év telt el és a gyakorlat azt mutatja, hogy azokban a­ műhelyekben, ahol szer­vezetlen munkások dolgoznak, a munkálta­tók nem igen fizetik a rendeletben megál­lapított munkabéreket. A legtöbb munkál­tató úgy iparkodik kijátszani a rendeletet, hogy az erős kézimunkásnak a gyakorolt, kézimunkás, a gyakorolt kézimunkásnak tehetetlenség, az ellenség sikertelensége ennek a­ harcnak a háttere! Fel akarják szabadítani a világot egy nagy és szelíd hatalom alól és egy durva és mértéktelen uralom jármába belekény­szeríteni. Asszonyok! Erre a kihívásra azzal fele­lünk, hogy szoknyánk szegélyét nem 16, hanem 20 hüvelyknyi magasságra emeljük majd a föld fölé. Ha pedig ez nem ered­ményezné azonnal a támadó fél vissza­vonulását, akkor attól sem riadunk majd vissza, hogy 25, szükség esetén 30 hü­velyknyi magasságig emeljük szoknyánk szegélyét. Asszonyok! Felhívunk bennetek egy magasztos célkitűzésű háborúra. Keresztes­háború ez az uszály ellen, amely gyűlölni való szimbóluma, a szabadságától megfosz­tott nőnek! Bizonyára nincs köztetek egy sem, aki nem örömest, esküdne arra: inkább egyáltalán nem viselünk szoknyát, de az uszály szoknyát diadalmaskodni nem en­gedjük! Minden kísérlet arra nézve, hogy az ellentéteket elsimítsuk, eddig sikertelen maradt. Sokkal mélyebben gyökeredzik ez az ügy a gazdasági hatalmak érdekköré­ben az egész világon. A szövetgyárosok Hollywoodnak fogadtak fegyverbarátságot és hűséget. Nem talán azért, mert a­ hosszú szoknyához oly rengeteg sok anyag kell, hanem azért, mert természetüknél fogva inkább hagyják magukat agyonütni, de nem tűrik, hogy női lábvonalat támadás érjen vagy pláne törést szenvedjen. A SZABÓK SZAKLAPJA 1938 Jelentés a Ruházati Munkások­ Országos Egyesülete budapesti csoportja 1937. évben végzett munkájáról és annak eredményéről

Next