Szabók Szaklapja, 1938 (46. évfolyam, 1-10. szám)
1938. március-április / 3-4. szám
d*..A/ ■ ~**i*S »*.’ Budapest, 1938 március—április bő 3—4. szám XLVI. évfolyam SZABOK SZAKLAPJA A RUHÁZATI MUNKÁSOK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE *1........... ....mi iihiiumi iiiiiiwrr Megjelenik minden második hónapban Szerkesztőség: Budapest VII. kerület, Almássy tér 2. szám. Telefonszám: 141—670. A lap részére való közlemények ide küldendők ___________________________________Az Egyesület tagjai a lapot tagilletményként kapják MÁJUS Közel félszáz éve, hogy megszületett a munkásság összetartozásának az ünnepe. Történelmi mértékkel mérve röpke pillanat csupán, de az ember véges életében több korszakot foglal magában. A múlt század vége felé a kapitalizmus eléri fejlődésének a legmagasabb fokát. Fölkutat minden helyet, ahol piacot találhat termelvényeinek. Amikor már mindez, nem segít, mert nincsen hely, ahol piacra találna, akkor kénytelen a versenytársait megtámadni, ami az 1914. évben a világháború elindításában jut kifejezésre. A háború hosszú évei sem bizonyultak alkalmasnak arra, hogy megoldják azt a súlyos problémát, amit a kapitalizmus már megszületése óta magában rejteget. Hiába volt az egyes államok részéről a békediktátum, mégsem hozta meg a kapitalizmus részére azt a békét, amelyet az egyes országok kapitalistái elképzeltek a maguk számára. A világháború óta nem hogy rendeződtek volna a viszonyok, hanem még sokkal jobban összekuszálódtak. A szenvedések nem hogy megszűnőben volnának, hanem napról napra nagyobbak azok a megpróbáltatások, amelyeket az emberiségnek viselnie kell. Az egyik oldalon a legnagyobb küzdelem a létért, a másik oldalon ugyanakkor Vannak, akik munka nélkül nagyszerű életet tudnak biztosítani maguknak. Ennek a tragikus színjátéknak nemcsak résztvevője, hanem legtöbbször szenvedő részese is a munkásság, amelyet a jelenlegi viszonyok is bizonyítanak, az a nagy munkanélküliség, amely ismételten a munkásságra szakadt az egész országban. A műhelyekben egyik napról a másikra megszűnt a munka és nincsen kilátás ennek az újabb katasztrófának az elhárítására. A különféle intézkedések nem hogy javítanának a helyzeten, hanem ellenkezőleg még rosszabbodást mutatnak. Soha nem látott és hallott eseményeknek vagyunk a tanúi. Egész ország tűnik el máról holnapra a történelem színpadáról. Amíg a múltban egy bizonyos rendszer évszázadokig uralta az emberiséget, most egyik napról a másikra váltakoznak a különféle rendszerek. A munkásság mindennek dacára itt áll, lélekben töretlenül, teljes bizalommal tekintve a jövő felé, mert meggyőződése, hogy a legnagyobb viharok elmúlásával az alkotás ideje következik, amikor fölszabadulva minden elnyomás alól, hozzáfoghat a legnagyobb alkotásához, a független, szabad Magyarország fölépítéséhez. OLVASD A NÉPSZAVÁT ÉS SZEREZZ ÚJ ELŐFIZETŐKET 12 százalék Tizennégy esztendő eltelt azóta, amióta a rendelésre dolgozó férfiszabómunkások munkabérjavításban részesültek. Azóta állandóan csak lefelé morzsolódtak a munkabérek. Az iparügyi minisztérium által 1937. évben jóváhagyott munkabérek sem javítottak a helyzeten, csupán csak lerögzítették az akkori állapotokat. A minimális munkabérek életbeléptetése óta újabb drágulás zúdult a szabómunkásságra, ami arra késztette őket, hogy ne nézzék tétlenül helyzetük további romlását és így kénytelenek voltak munkabérük felemelését kérni a munkáltatóktól. Többszöri tárgyalások után meg is egyeztek a munkáltatókkal egy általános 12%-os kárjavításban, amely április hó 9-én került először kifizetésre. Bizottságunk a munkáltatókkal együtt közösen eljárt az iparügyi minisztériumban, hogy a béremelést hivatalosan is jóváhagyják, ami azt jelenti, hogy a béremelés nemcsak Budapestre, hanem a budapesti iparkamara egész területére is érvénnyel bír. A minimális órabérek a következők: 1. Gyenge munkás, aki munkakönyvével egy évnél kevesebb gyakorlatot igazol 1-%,rr------------- — — 34 fillér 2. Gyenge munkás, aki munkakönyvével egy évnél több gyakorlatot igazol —-------------—-----------------46 fillér 3. Gyakorlott kézimunkás--------- 58 fillér 4. Erős kézimunkás----------------------73 fillér 5. Önálló munkás-------------------------85 fillér Napszabók: 6. Napszabó, aki előzőleg kézimunkás volt-----------------------------------73 fillér 7. Napszabó-----------------------------85 fillér A • bedolgozó, önálló, ipari gazolvány és kisiparosnak fizetendő legkisebb munkabér az I. területi csoportban, az üzemi költséggel együtt, óránként 68 fillér. A heti 48 órán túl teljesített munkáért 25% túlórabért kell fizetni. Az egyes hatóságok és közintézetek részére készítendő ruhadarabok elkészítésének idejét a jelen határozat kiegészítő részét képező 1—7. sz. alatti függelék tartalmazza. A függelékben fel nem sorolt hatóságok és közintézetek által megrendelt közszállítási ruhadarabok készítési ideje azonos a függelékben felsorolt megfelelő ruhadarabok készítési idejével. Ez alól kivétel a m. kir. honvédség által rendelt szabóipari közszállítási munka, amelyre e határozat nem vonatkozik. A közszállítási szabóknál életbelépett a minimális munkabér A m. kir. iparügyi miniszter 11.959/1938. XIII. Ip. M. szám alatt megerősítette az illetékes bizottságnak a szabóipar közszállítási ágazatában az ország egész területén fizetendő legkisebb munkabéreikre vonatkozó alábbi határozatát. Az ország egész területe két területi csoportra oszlik: I. területi csoportba tartoznak: Budapest székesfőváros, Újpest, Rákospalota, Kispest, Pestszentlőrinc, Pestszenterzsébet és Budafok megyei városok, valamint Pestújhely, Rákosszentmihály, Sashalom, Mátyásföld, Cinkota, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoshegy, Rákoscsaba, Vecsés, Pestszentimre, Soroksár, Csepel, Albertfalva, Budatétény, Pesthidegkút, Békásmegyer nagyközségek, továbbá az ország területén lévő összes többi törvényhatósági és megyei városok. II. területi csoportba tartoznak: az arország területén lévő minden egyéb nagyág kisközségek. A fizetendő legkisebb munkabérek a következők : 1. Másodosztályú kézimunkásnak -------------—-------2. Elsőosztályú kézimunkásnak —------— — —-------3. Kellékgépésznek és vasalónak —- — —-----------------4. Önálló gépésznek és vasalónak----------------------- T. területi órabér 11. csoportban fillérebben 40 36 50 15 62 56 68 61 Megállapodás Az Egyesült Szabóiparosok Köre Nőikonfekciócsoportja és a Ruházati Munkások Országos Egyesülete nőikonfekciós szabómunkásainak tárgyalóbizottsága 1938. évi február hó 19-én tartott ülésén a kész női-, és, leányfedsőruha, tömeges előállításával foglalkozó szakma'ikondékmód' úggynevezett angol ágazatára vonatkozóan a férfi- és női munkavállalók részére fizetendő legkisebb órabéreket a következőképpen állapította meg: Kezdő kézimunkásnő alkalmazásának első három hónapjában------27 fillér III. osztályú kézimunkásnő------— 32 fillér II. osztályú kézimunkásnő--------------41 fillér I. osztályú kézimunkásnő — — — 48 fillér önálló előmunkásnő —--------- 58 fillér III. osztályú segédvasaló és segédgépész — -------- 63 fillér II. osztályú vasaló és gépész------84 fillér I. osztályú vasaló és gépész------1.5 fillér A felsorolt órabérek legelőször az 1938. ovvi március 12-én történt elszámolásnál kerültek kifizetésre. Ellenőrzési jogot A különféle törvények megalkotásánál mindjárt egyidőben gondoskodik az államhatalom annak végrehajtásáról és betartásáról is. A minimális munkabérekről és a nyolcórás munkaidőről szóló rendelet, megalkotásánál mindeddig nem történt semmi olyan intézkedés, amely megadná a lehetőséget, hogy az érdekelt munkás a törvénynek érvényt szerezni tudjon. A munkaadók az első riadalom után rájöttek arra, hogy nem kell olyan komolyan venni a rendeleteket és azóta már vígan visszaállították a régi állapotokat, amelyek a rendelet megjelenése előtt voltak a műhelyekben. A nőiszabó szalontulajdonosok nem tűrik meg azt a munkást vagy munkásnőt a műhelyükben, aki ragaszkodni mert a nyolcórás munkaidő betartásához. Megpróbálják a munkásnőket rábeszélni, hogy ne fogadják el a nyolcórás munkaidőt. Akadt olyan munkaadó, aki a munkásnőket egyenesen arra hívta föl, hogy lázadjanak föl a nyolcórás munkaidő ellen, s amikor ez