Szerelőipar, 1937 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1937-01-01 / 1-2. szám
riumhoz, egyes vitás és a középületekkel kapcsolatos kérdések megoldása érdekében. IV. M. Ipartestületi Szék ülése. A versenyvédelem és a kari tisztesség védelme ügyében is jelentős eredményekről számolhatunk be. Az Ipartestületi Székhez az elmúlt év folyamán számos panasz, illetve megkeresés érkezett, melyek közül egyesek valóban komolyabb természtű vétségek voltak a verseny tisztessége ellen. E panaszok legtöbbször az árrombolási tendenciát igazolták. A Szték elnöke és tagjai, miként a megelőző esztendőben is lelkiismeretes tárgyilagossággal állapították meg a tényállást, s alapszabályaink szellemének megfelelően általában azt tűztük ki célul, hogy a panaszosakat meggyőzzékeljárásuk és magatartásuk helytelenségéről és őket a jövőre jobb belátásra bírják. Megállapítható, hogy a felmerült esetekben a Szék közbelépése eredménysnek és célravezetőnek bizonyult. Örömmelmutatunk itt rá az új ipartörvény 28. §-ban foglalt nagy horderejű intézkedésére, mely a Szék törvényes jogkörének fenntartása mellett az árrombolási panaszok ügyében a Kereskedelmi és Iparkamara kebelében egy döntő zsűrit szervezett. Amennyiben a közeli jövőre várt Végrehajtási Utasítás megjelenését követőleg ez a bizottság mgállapítja, hogy a panaszolt ár, illetve munkadíj nem fedezi az önköltséget és nem felel meg az észszerű gazdálkodás követelményeinek, az esetben azt az iparost, ki az iparűzés tisztességét sértő eljárást elkövette, súlyos pénzbírsággal sújtja. A marasztalás pedig egyértelmű a szakmai megbízhatatlanság megállapításával és ismétlődés esetén az iparjogosítvány megvonásairánti eljárás alapja képezi. Ezek a szigorú intézkedések remélhetőleg gátat fognak szabni egyes iparosok lelkiismeretlen, önmagukat és kartársaikat tönkretevő aláigérésének és könnyelmű versenyeinek. V. Miniumkérdés A testület vezetősége mindenképem törekedett kézzelfogható eredmények elérésére a kontárkérdés(adkáli® megoldásával kapcsolatban- A legfőbb törekvésünk egy olyan joggyakorlat kialakítására irányul, mely a tudvia kontárral munkáltatót felbujtóként, vagy bűnsegédi bűnrészesként minősítse és büntesse. Ennek érdekében minden egyes esetben, mint szakképvi s selő indítványoztuk az 1879. évi XL t. c. 26.§-nak alkalmazását, mely törvényhely kimondja, hogy: „kihágás esetén a tettesen kívül a részesek is büntetendők.“ Mint konkrétumról beszámolhattunk/arról, hogy a testület állandó kontárellenőre az irodába beérkezett minden panasz, illetve feljelentés ügyében a legnagyobb lelkiismeretességgel és időveszteség nélkül eljárt. Helyszíni szemlén 343 esetben volt. A kontárbimságon feljlemzést tettünk 162 esetben A folytatólagos tárgyalások figyelembe vétele mellett mint szakképviselő 177 esetben jelentünk meg a bíróság előtt,mely 71 ítéletet hozott, abból 59 marasztaló volt. Az elítélt kontárokról — a visszaeső tevékenység szigorúbb elbirálytatása céljából — pontos nyilvántartást vezetünk. Lényeges eredményt értünk el a jogosulatlanul ipari tevékenységet folytató házmesterekkel szemben. Mint ismeretes, e tárgyiban fontos intézkedéseket tartalmaz a Lakbérleti Szabályrendelet, valamint az 1936. évi VII. t. c. végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendelet. A„végveszély“fogalmának pontos körülírására megtettük a szükséges lépéseket, s úgy az Ipar, mint ,a Kamara útján javaslatokat tettünk e fogalomegyértelmű és törvényes meghatározására. Eredményes harcot folytattunk az úgyneveztt álgyárak, illetve azon személyek ellen, kik gyári jellegű ipart űztek ugyan, de az ipartörvényben meghatározott feltételeknek nem tettek eleget- 53 esetben kértünk ilyteni gyári jellgű ipartelepekkel szemben a helyszíni vizsgálat elrendelését, s miután előzetes megállapításaink beigazolódtak, indíványunkra a hatóság 21 esetben vonta, meg az illető úgynevezett gyárosoktól az iparjogosítványt. Ugyancsak 'komoly tevékenységet fejtettünk ki egyes közüzemek illegitim műhelymunkáinak a beszüntetése érdekében. Mint jelentős eredményről az Iparügyi Miniszter úrnak az Ipakhoz intézett 12313— 1936. (ez. leiratáról számolhatunk be. E leirat intézkedése szerint a közüzemek műhelyei a jövőben csupán az üzembiztonság érdekében végezhetnek halaszthatatlanul szükséges munkákat, de új munkát semmi körülményiek között sem végezhetnek. VI. CáSfsenc- és munkási kérdés Sxmhmmi invábbképzés A tanonc üggyel állandóan foglalkoztunk léte a kapcsolatos fontos kérdéseket napirenden tartjuk. A tamonc iskolákban a négy legjobb előmenetelű tanoncjutalmazására 100 pengőt fordítottunk. A tanoncszabadítás mindenkor ünnepélyes keretben történik, amikoris a tanonctartó mesterek jelenlétében a felszabaduló tanoncok fogadalmat tesznek s bensőséges felvilágosító szavak kíséretében bocsátjuk az uj segédeket azélet útjára. A nyár folyamán számos tanonc nyaraltatási költségeihez járultunk hozzá megfelelő összeggel és ezen akciónkat a jövőre is kiterjeszteni kívánjuk. Az idei nyaraltatás ugyanis meggyőzött bennünket arról, hogy a tanoncok testileg és lelkileg felüdülve érkeztek vissza szabadságukról s megújult kedvvel láttak hozzá munkájukhoz. Az elöljáróság önálló tapomnaügyi bizottságot is alakított, mely a tanomé szakmai és általános nevelésügyi, társadalmi és egészségügyi problémáival a legmeszebbmenő , jóakarattal és szeretetteljes elmélyedéssel foglalkozik A tanomélétszám 1936. január 1-én 382, az év folyamán új tanonc felvétetett 190, felszabadult 130, a megszűnt szerződések száma 77, tanonclédszám 1936. december 31-én 365 volt. Itt említjük meg, hogy az új ipartörvény novella értelmében ezentúl minden tanomnénak évente két heti fizetéses szabadság jár, melyet legfeljebb két részletben kell megkapnia. Felhívjuk a Közgyűlés m. t. tagjainak figyelmét arra, hogy a tanoncok szabadságidejének kezdetét és végét minden esetben úgy a tanonciskolánál mint az ipartestületnél írásban kell bejelenteni. A szakmáiban alkalmazott segédek létszáma 1936. december 31-én a szerelő iparokban 670, vegyesen 3