Szerelőipar, 1938 (4. évfolyam, 1-22. szám)
1938-01-01 / 1-2. szám
SZERELŐIPAR* ÜIii/Átomáty,xaviam, Vécdítsz feldet Rovatvezető: KLEIN MIHÁLY ipt. ügyv. alelnök özvegyi jogom érvényesítése tárgyában vagyok bátor a tek. Szerkesztőség szíves felvilágosításait kérni, s ezzel kapcsolatban előadom a következőket: Férjem, ki a testületnek két évtizeden keresztül tagja volt, s úgy a bádogos, mint mindhárom szerelő ipart gyakorolta 1937. év december havában elhunyt és azóta kis műhelyemet, ahol 1 segéd és 1 tévnonc dolgozik, én vezetem. Kérdezem a tek. Szerkesztőséget, hogy férjem halálával miképpen ismertethető el az én özvegyi jogom, és egyáltalán meddig vagyok jogosult az ipart gyakorolni, tarthatok-e tanoncot, s köteles vagyok-e felelős üzletvezetőt megnevezni. Nem követtem-e el kihágást azzal, hogy illetékes helyre eddig nem jelentettem férjem elhunytat, s általában hova és milyen jelentést kell tennem- Mi lesz az iparral, ha én meghalok? ALÁÍRÁS. Teleld. Köszönetet mondunk a kérdés felvetéséért ,mert ezúton lehetővé vált számunkra, hogy ezt a nagyfontosságú problémát, amely valójában mindannyiunkat, akik családos emberek vagyunk a bádogos és szerelő iparból tartjuk fenn családunkat oly közelről érint, kellőképpen és alaposan megvilágíthassuk. Az özvegyi jog kérdését az 1922. évi XII. t.-c. 7. és 8. §-a rendezi. Ezen törvényhely értelmében az iparos halála után az általa gyakorolt ipart életben maradt házastársa a saját jogán és amennyiben az iparos után törvényes, törvényesített, vagy örökbefogadott kiskorú gyermekek maradtak, egyszersmind ezeknek a jogán, s ezek javára is folytathatja. Az özvegy nem köteles újabb iparigazolványt, vagy iparengedély váltására, köteles azonban az üzlet átvételét az iparos halálától számított 3 hónap alatt az iparhatóságnál bejelenteni, s ez alkalommal születési bizonyítványát, házasságlevelét, valamint elhúnyt férje halotti anyakönyvi kivonatát, továbbá saját személyére vonatkozó lakbizonylatot és erkölcsi bizonyítványt bemutatni. A szakképzettséget azonban nem köteles igazolni. Az elmondottakból következik, hogy a feltett kérdéssel kapcsolatban késedelem még nem állott be, miután a férj elhalálozása óta még nem múlt el három hónap. De egyébként is, ha a bejelentés 3 hónap után eszközöltetnék, az még nem jelentené az özvegyi jog megszűntét, legfeljebb kihágásnak minősítendő, amivel szemben igazolási kérelemnek van helye. Az elhúnyt iparos iparát az életben maradt házastárs élete végéig folytathatja. Nem szűnik meg ez a joga abban az esetben sem, ha időközben új házasságra lép. Viszont a törvényes, törvényesített, vagy örökbefogadott kiskorú gyermekek javára az ipart csak ezeknek nagykorúvá válásáig lehet folytatni. Üzletvezetőt az özvegy csak az esetben tartozik alkalmazni és bejelenteni, ha az előbbiekben említett okiratokat nem tudja bemutatni, tehát ha pillanatnyilag nem állnak rendelkezésére házasságlevele, születési bizonyítványa, vagy az erkölcsi bizonyítvány megszerzése ütközik nehézségbe. Akkor is tartozik üzletvezetőt alkalmazni és bejelenteni az özvegy ,ha új tanoncot óhajt alkalmazni, viszont az a tanonc, aki már férje életében nála volt alkalmazva, ti felszabadulásig nála maradhat anélkül, hogy az özvegy üzletvezető alkalmazására köteleztetnék. Ha az özvegy elhúnyna mielőtt kiskorú gyermekei nagykorúvá válnának úgy az ipart a gyám a kiskorú gyermekek nagykorúvá válásáig újabb iparigazolvány, illetve iparengedély nélkül folytathatja. Ez esetben azonban a gyám az üzletnek a kiskorúak javára történő átvételét, úgyszintén a kiskorúakra vonatkozó személyi adatokat három hónap alatt köteles bejelenteni az iparhatóságnak. Amíg az előbbiekben hangsúlyoztuk, hogy az özvegy nem köteles a szakképzettséget igazolni, addig most rá kell arra is mutatnunk, hogy a gyám szakképzettséget saját személyében köteles bizonyítani. Amennyiben ugyanis a gyám nem szakképeztt, az esetben a gyám köteles üzletvezetőt alkalmazni és bejelenteni. Összefoglalva az elmondottakat, a leghelyesebbnek tartjuk, ha elhúnyt kartársaink özvegyei ügyeik iparjogi rendezése céljából az ipartestület irodájába jönnek fel, ahol az összes szükséges felvilágosításokat megkapják, sőt az iroda készségesen és díjmentesen készíti el az illetékes kerületi elöljáróságokhoz az előírt összes beadványokat is. A ROVATVEZETŐ, Mélyen tisztelt Elnökség! őriemmel olvasta:» legutóbbi szaklapunkban, a löiparban”, hogy nemcsak az Ipartestület belügyeinek, hanem a tagok által tapasztalt és sérelmezett külügyi panaszoknak is helyt kíván adni a „Szerelőiparban”. Nagyon fontosnak és nagyon kívánatosnak tartom ezen rovat vezetését, ha az azokban tett panaszok és észrevételek, nem személyi hanem közérdekből valók, és a mai rendeznivalókat tartalmazza. Gazdasági ügyekben törekednünk kell azon cél felé, hogy rendezetlen ügyeinket, segítségünkre álló közhatóságokkal is megismertessük, és a káros jelenségeket kiküszöbölhessük, hiszen ezen ügyben ténykednek, éppen ma, az összes hivatalos tényezők minden jót akaró, polgárral együtt. E cél érdekében tiszteletteljesen teszem meg én is közérdekű panaszomat. A Vízművek- Igazgatóága ren d