Szerelőipar, 1938 (4. évfolyam, 1-22. szám)

1938-01-01 / 1-2. szám

SZERELŐIPAR ^úi^jiA0fó>Cl£Ofó> 'Ct&l&'&S'O' Az erős fagyok és a hirtelen bekövetkező olva­dások sok kárt tesznek a házak állagában. A vízve­zeték szerelő iparban igen gyakori munka a befa­gyott vezetékek újbóli üzembe helyezése és ezzel kapcsolatban fellépő csőrepedések javítása. Ezen munka két részre oszlik: 1. A vízellátás folytonosságának helyreállítása. 2. A jövőben előálló fagykárok megelőzése, il­letve csökkentése. A vezetékek kiolvasztásának leggyakoribb mód­ja a benzinlámpával történő kiolvasztás, vagy izzó faszénnel töltött, lyukasztott vaslemez csöveknek fal mentén történő elhelyezése. Izzó faszénnel töltött csövek elhelyezése a legcélszerűbb módon függősé­­ges irányban történik. A meleg levegő terelésére bá­dog terelő és védőcső alkalmazása ajánlatos, mely esetben nemcsak a fal felé sugárzott meleget hasz­náljuk ki, hanem az izzó faszénoszlop egész melege a falat fogja melegíteni. A faszénnel való olvasztás­nál különösen vigyázni kell, hogy a faszén zárt he­lyiségbe csak izzított állapotban kerüljön. A helyiség szellőzéséről, az izzó gázok elvezetéséről gondoskodni kell Faszénkályha alkalmazása esetén a helyiségben egy embert egyedül ne hagyjunk, mert az izzó szén­gázok észrevétlenül annyira felgyülem­lenek, hogy huzamosabb belélegzésnél a munkás pillanatok alatt eszméletét veszti és katasztrófa következ­ hetik be. A k­émiai oldásokat lehetőleg ne alkalmazzuk, még külön vízmű esetén sem, mert azok alkalmazása az ezzel kapcsolatban elérhető előnyökkel arányban nem álló felelősséggel jár. (Utólagos csőrepedések, a berendezési tárgyak színeződése stb.) A vízellátás folytonosságának biztosítása cél­jából különösen a vidéki és éjjeli munkáknál megen­­gedhető kis csodarabok betoldásai is. Egész fürdőszobák befagyásánál legcélszerűbb a szomszédos szobában a munka folyamata alatt erő­sen befűteni. A mosókonyhák fagyása esetén legcél­szerűbb azt üstbe befűteni. A vezeték üzembehelyezése után levélben hívjuk fel a háztulajdonos vagy házgondnok figyelmét, hogy a fagyásokból eredő munkák csak ideiglenesen vannak elkészítve, mely további munkák elvégzését tartjuk még szükségesnek. A befagyott vezetékek azok üzembehelyezése után minden esetben végig megvizsgálandók. A be­fagyást előidéző okok egyenként való mérlegelésével. A befagyás rendszerint a külső WC-csoportok, mosókonyhák, kerti vezetékekben történik. Fekvés szerint leginkább az északi szélnek kitett és beépítet­len szomszéd telekkel csatlakozó épületrészekben lévő vezetékek fagynak be először. Ezen vezetékek fagy­mentes szigetelése drága és körülményes. A szokásos egyszeri, nagy akár kettős nemezszalag szigetelés a fagyás ellen nem véd. Fagyás elleni hatásos szige­telést legalább 3 cm vastagságbeli selyem, parafa, vagy egyéb hőszigetelő anyagból kell készíteni. Ezen szigetelés csak az áramló, tehát folyóvízzel kapcsolatban véd a befagyástól, tehát drága, azon­kívül a lefolyóvezetékek, csészék és tartányok fagyási lehetőségeit nem szünteti meg■ Legcélszerűbb az ezen épületrészekhez, kiszolgáló vízvezetékeket még meleg helyen, tehát pincében, külön víztelenítővel ellátott áteresztő szeleppel elzárni. Padlástérben elhelyezett mosókonyha esetén az áteresztő szelepet az alatta lévő lakásban helyezzük el. Célszerű ezen szelepet zománcozott táblával és használati utasítással ellátni. Amennyiben a vezeték már nagyon sok darab­ból van összeforrasztva, ne engedjük meg újabb kis darabok betoldását, hanem az egész csőszakasznak újra való kicserélését ajánljuk. Igen célszerűnek bi­zonyult ez esetben apám által járásból behozott, mű­helyember közel 15 év alkalmazott módszer, amely­nek lényege abban áll, hogy a kör keresztmetszettel bíró ólom vagy v. réz csövet oválisra összenyomunk, úgy, hogy a cső átmérői között 2 mm különbség le­gyen. Ezen esetben erős plomba forrasztásokat al­kalmazunk. A tapasztalat szerint az így készített ve­zetékek nem repednek meg és csak többszöri befagyás után veszik fel újból a kör keresztmetszetét. Külső falakon lévő vezetékeknek a belső, mele­gebb falra való átszerelése, feltétlenül ajánlatos. A legnagyobb mértékben vigyázzunk arra, hogy a ve­zetékek la­pkiürítőszelep felé egyenletesen, légzsák nélkül, eséssel bírjanak. Célszerű a legfelső részen egyes esetben légbeeresztés céljából külön csapot vagy légszelepet alkalmazni. Kerti vezetékek elhelyezésénél vizsgáljuk meg, hogy az önműködő víztelenítéssel bíró főelzárócsap szivárgó aknája helyesen van-e megépítve. Igen sok főelzárócsapnál a rendes tégla és kavics feltöltés hi­ányzik■ A kisméretű kiürítőnyílás ennek következté­ben bedugul és a kerti csap vezetéke, vagy csősza­kasz víztelenítése nem történik meg. Itt is célsze­­rűbb a csapalmába ferdeszelep és külön kiürítő sze­lep alkalmazása. A fagynak kitett helyen a vezetékek, különösen nem kötött talajban, szabadon 1.30 m., pincében 0.5 m. mélységben helyezendők. Melegvíz berendezésnél légtelenítő vezetékek és tágulási tartányok befagyása alkalmával különösen vigyázni kell a következőkre: A kazánba begyújtani ezen esetekben nem sza­bad, mert a befagyott tágulási vezeték, vagy táptar­­tány minden esetben a kazán besűtése alkalmával a felmelegített víz­térfogat változása következtében a hálózat leggyengébb pontját, a kazánt fogja szétre­­peszteni. Ezért a befagyott vízmelegítő berendezés­nek csakis a fenti módokon és csakis a túlfolyócsőtöl kiindulva történő kiolvasztása engedhető meg. Igen sok esetben a légvezetékek helyes átépíté­sével, a tágulási tartány kellő hőszigetelésével, an­nak a vízkeringésbe (cirkulációba) való bekötését

Next