Szerelőipar, 1938 (4. évfolyam, 1-22. szám)
1938-01-01 / 1-2. szám
SZERELŐIPAR ^úi^jiA0fó>Cl£Ofó> 'Ct&l&'&S'O' Az erős fagyok és a hirtelen bekövetkező olvadások sok kárt tesznek a házak állagában. A vízvezeték szerelő iparban igen gyakori munka a befagyott vezetékek újbóli üzembe helyezése és ezzel kapcsolatban fellépő csőrepedések javítása. Ezen munka két részre oszlik: 1. A vízellátás folytonosságának helyreállítása. 2. A jövőben előálló fagykárok megelőzése, illetve csökkentése. A vezetékek kiolvasztásának leggyakoribb módja a benzinlámpával történő kiolvasztás, vagy izzó faszénnel töltött, lyukasztott vaslemez csöveknek fal mentén történő elhelyezése. Izzó faszénnel töltött csövek elhelyezése a legcélszerűbb módon függőséges irányban történik. A meleg levegő terelésére bádog terelő és védőcső alkalmazása ajánlatos, mely esetben nemcsak a fal felé sugárzott meleget használjuk ki, hanem az izzó faszénoszlop egész melege a falat fogja melegíteni. A faszénnel való olvasztásnál különösen vigyázni kell, hogy a faszén zárt helyiségbe csak izzított állapotban kerüljön. A helyiség szellőzéséről, az izzó gázok elvezetéséről gondoskodni kell Faszénkályha alkalmazása esetén a helyiségben egy embert egyedül ne hagyjunk, mert az izzó széngázok észrevétlenül annyira felgyülemlenek, hogy huzamosabb belélegzésnél a munkás pillanatok alatt eszméletét veszti és katasztrófa következ hetik be. A kémiai oldásokat lehetőleg ne alkalmazzuk, még külön vízmű esetén sem, mert azok alkalmazása az ezzel kapcsolatban elérhető előnyökkel arányban nem álló felelősséggel jár. (Utólagos csőrepedések, a berendezési tárgyak színeződése stb.) A vízellátás folytonosságának biztosítása céljából különösen a vidéki és éjjeli munkáknál megengedhető kis csodarabok betoldásai is. Egész fürdőszobák befagyásánál legcélszerűbb a szomszédos szobában a munka folyamata alatt erősen befűteni. A mosókonyhák fagyása esetén legcélszerűbb azt üstbe befűteni. A vezeték üzembehelyezése után levélben hívjuk fel a háztulajdonos vagy házgondnok figyelmét, hogy a fagyásokból eredő munkák csak ideiglenesen vannak elkészítve, mely további munkák elvégzését tartjuk még szükségesnek. A befagyott vezetékek azok üzembehelyezése után minden esetben végig megvizsgálandók. A befagyást előidéző okok egyenként való mérlegelésével. A befagyás rendszerint a külső WC-csoportok, mosókonyhák, kerti vezetékekben történik. Fekvés szerint leginkább az északi szélnek kitett és beépítetlen szomszéd telekkel csatlakozó épületrészekben lévő vezetékek fagynak be először. Ezen vezetékek fagymentes szigetelése drága és körülményes. A szokásos egyszeri, nagy akár kettős nemezszalag szigetelés a fagyás ellen nem véd. Fagyás elleni hatásos szigetelést legalább 3 cm vastagságbeli selyem, parafa, vagy egyéb hőszigetelő anyagból kell készíteni. Ezen szigetelés csak az áramló, tehát folyóvízzel kapcsolatban véd a befagyástól, tehát drága, azonkívül a lefolyóvezetékek, csészék és tartányok fagyási lehetőségeit nem szünteti meg■ Legcélszerűbb az ezen épületrészekhez, kiszolgáló vízvezetékeket még meleg helyen, tehát pincében, külön víztelenítővel ellátott áteresztő szeleppel elzárni. Padlástérben elhelyezett mosókonyha esetén az áteresztő szelepet az alatta lévő lakásban helyezzük el. Célszerű ezen szelepet zománcozott táblával és használati utasítással ellátni. Amennyiben a vezeték már nagyon sok darabból van összeforrasztva, ne engedjük meg újabb kis darabok betoldását, hanem az egész csőszakasznak újra való kicserélését ajánljuk. Igen célszerűnek bizonyult ez esetben apám által járásból behozott, műhelyember közel 15 év alkalmazott módszer, amelynek lényege abban áll, hogy a kör keresztmetszettel bíró ólom vagy v. réz csövet oválisra összenyomunk, úgy, hogy a cső átmérői között 2 mm különbség legyen. Ezen esetben erős plomba forrasztásokat alkalmazunk. A tapasztalat szerint az így készített vezetékek nem repednek meg és csak többszöri befagyás után veszik fel újból a kör keresztmetszetét. Külső falakon lévő vezetékeknek a belső, melegebb falra való átszerelése, feltétlenül ajánlatos. A legnagyobb mértékben vigyázzunk arra, hogy a vezetékek lapkiürítőszelep felé egyenletesen, légzsák nélkül, eséssel bírjanak. Célszerű a legfelső részen egyes esetben légbeeresztés céljából külön csapot vagy légszelepet alkalmazni. Kerti vezetékek elhelyezésénél vizsgáljuk meg, hogy az önműködő víztelenítéssel bíró főelzárócsap szivárgó aknája helyesen van-e megépítve. Igen sok főelzárócsapnál a rendes tégla és kavics feltöltés hiányzik■ A kisméretű kiürítőnyílás ennek következtében bedugul és a kerti csap vezetéke, vagy csőszakasz víztelenítése nem történik meg. Itt is célszerűbb a csapalmába ferdeszelep és külön kiürítő szelep alkalmazása. A fagynak kitett helyen a vezetékek, különösen nem kötött talajban, szabadon 1.30 m., pincében 0.5 m. mélységben helyezendők. Melegvíz berendezésnél légtelenítő vezetékek és tágulási tartányok befagyása alkalmával különösen vigyázni kell a következőkre: A kazánba begyújtani ezen esetekben nem szabad, mert a befagyott tágulási vezeték, vagy táptartány minden esetben a kazán besűtése alkalmával a felmelegített víztérfogat változása következtében a hálózat leggyengébb pontját, a kazánt fogja szétrepeszteni. Ezért a befagyott vízmelegítő berendezésnek csakis a fenti módokon és csakis a túlfolyócsőtöl kiindulva történő kiolvasztása engedhető meg. Igen sok esetben a légvezetékek helyes átépítésével, a tágulási tartány kellő hőszigetelésével, annak a vízkeringésbe (cirkulációba) való bekötését