Szerelőipar, 1940 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1940-01-01 / 1. szám

Előfizetési díj 1 évre P 24.— Egyes szám­ára — P 1.— Megjelenik havonta egyszer. BUDAPESTI BÁDOGOSOK, GAZ-, VÍZVEZETÉK- ÉS KÖZPONTIFŰTÉS SZERELŐK IPARTESTÜLETE — MAGYAR KÖZPONTI FŰTÉS-, GÁZ-, VÍZVEZETÉK SZERELŐ — VÁLLALKOZÓK EGYESÜLETE — BÁDOGOS ÉS SZERELŐMESTEREK IPARI SZÖVET­­______KEZETE­K HIVATALOS LAPJA__________ Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., RIGÓ UTCA 6—8. SZ­­Telefon: 13-05-00­ 0 | A mai mozgalmas időkben, amikor szerte a világon a harc zaja s a tusa­­kodó indulatok egymásnak feszülése halomra dönti az egyének, családok és nemzetek békés célkitűzéseit, amikor a megingathatatlannak vélt törvények, megdönthetetlennek tar­tott hatalmi és gazdasági berendez­kedések alapjukban rendülnek meg, adjunk hálát a Mindenhatónak, hogy az ő végtelen kegyelméből, mint egy, területben és lélekszám­ban megna­gyobbodott és megizmosodott Haza gyermekei, békés keretben s egymás kezét szorítva ünnepelhetjük az új esztendőt. Állapítsuk meg, hogy az a meg­fontoltság és bölcs előrelátás, mely általában a magyar kormány poli­tikájában s bennünket érdeklően kü­lönöskép az iparügyi politikában ér­vényesül, s amely megerősítette lel­künket, elmélyítette reménységein­ket, s továbbra is a kitartó és szor­galmas munkára ösztönöz, ez az elő­relátás tette lehetővé számunkra, hogy békés, termelő munkánkat, ha néha zökkenőkkel is, de általában zavartalanul folytathassuk. Valamennyiünk előtt ismeretesek azok a körülmények, melyek a kor­mányzatot a nyersanyag korlátozó intézkedések megtételére indítot­ta , s mindannyian megértően vet­tük azokat tudomásul, kritika és hoz­zászólás nélkül hajlottunk meg előt­tük mert saját egyéni érdekeinket mindenkor feltétel nélkül rendeljük a köz érdekei alá. Ezen intézkedések következtében az ó­ esztendő második felében, testü­letünk közérdekű tevékenységének legnagyobb része a nyersanyagellá­tás problémájával volt kapcsolatos. Az ipari nyersanyaggazdálkodás rendjét elsősorban külső, tőlünk füg­getlen adottságok, azaz tárgyi té­nyezők, másodsorban a kormányzat részéről irányítható belső tényezők , V. határozzák meg. Tárgyi tényezőnek kell tekinteni a világpiac általános helyzetét s a világforgalom alakulását (kereske­­dellm­politikai, közlekedésügyi stb. adottságok) s ezzel kapcsolatban sajnos ma még mindig csupán a legnagyobb bizonytalanságról szá­molhatunk be. A vas és fémipar nyersanyag ellá­tása tekintetében ugyan bekövetke­­kezett némi javulás, mert hazai számlára rendelt kisebb mennyiségű tengerentúli szállítmányok megér­keztek, azonban ennek egyelőre a feldolgozó ipar szempontjából nincs különleges gyakorlati jelentősége, miután a szükséglethez mérten e készletek távolról sem elegendők. Épen erre való tekintettel jelen­tette ki a közelmúltban a Miniszter­­elnök úr hogy: „elérkezett az ideje annak, hogy közgazdaságunk irányí­tását hozzáalkalmazzuk a világhely­zethez és más államok gazdasági in­tézkedéseihez és rendjéhez.” Ez a kijelentés azonban meghatá­rozza az ipari nyersanyaggazdálko­­dás rendjét irányító belső tényező­ket is. Már fentebb céloztunk azokra az intézkedésekre, melyeket a kormány tett s amelyek közül legfontosabbak a készletek zárolása és az azokkal való gazdálkodás irányítása. Ezzel kapcsolatban a tisztelet és nagyrabecsülés hangján kell meg­emlékeznünk a készletek szétosztá­sára rendelt szerv, a m­. kir. Anyag­hivatal vezetőségének tárgyilagos s a mi szempontunkból felbecsülhe­tetlen értékű pártfogásáról és külön­leges jóindulatáról. Mind a négy szakma legőszintébb és legh­álásabb köszönetét fejezzük ki e hivatal főnökének s az összes beosztott tisztviselőknek s kérjük őket, hogy mint a múltban, úgy az új esztendőben is támogassák testü­­­letünket. Midőn megállapítjuk, hogy a kor­mányzat intézkedései a hazai nyers­anyagellátás biztosításával kapcso­latban helyesek és célravezetők vol­tak, ugyanakkor nyomatékosan kell arra is rámutatni, hogy ezen rendel­kezések gyakorlatilag azért hozták meg a kívánt eredményt, mert a végrehajtás irányítását arra min­denképen alkalmas személyek kezé­be tette le az iparügyi kormányzat. 1040 ... A nagy kérdőjelek eszten­deje. Lesz-e elegendő munkaalkalom? Lesz-e a termelésben lendület? Le­het-e folytonos munkával foglalkoz­tatni a munkás kezeket? Csupa nyi­tott, feleletre váró kérdés. Ma, az új esztendő első napján csak egy gondolat körvonalai világo­sak. Vitathatatlan, hogy a jövendő boldogulásunk csupán egymás köl­csönös megbecsülésének és megsegí­tésének, valamint a kari összetartás beteljesülésének alapján biztosít­ható ! Ez évfordulón különös komoly­sággal hívjuk fel a kartársakat, hogy az áldatlan versenyt s az ezzel kapcsolatos árrombolást feltétlenül szüntessék meg. De ugyanakkor intő szóval is fordulunk mindenkihez, hogy az „egymással-egymásért cse­lekvés” átütőerejű gondolata útján biztosítsuk a szebb jövőt Megszólaltatjuk a felebaráti sze­retet harangját. Kiáltsa bele a fegy­verek zajába az örök igazságot, hogy az összetartás, a szeretet s egymás megsegítése nagyobb emberi és er­kölcsi értékek, mint az ösztönök s az egymáson való győzedelmeskedés vá­gya, bármily heroikus keretben je­lentkezzenek is azok. Csengjen-bongjon ez évfordulón a kicsiny harang. Hirdesse — ha gyönge is a hangja, de mindaddig, míg zenghet éneke­t hirdesse az igazi keresztény, az igazi krisztusi igazságot. S. S.

Next