Szerelőipar, 1941 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1941-01-01 / 1. szám

Ilyen körülmények között foko­zott mértékben jelentkezett volna annak szükségessége, hogy a kéz­művesipari érdekek megfelelő érdek­­képviseletek útján hathatós véde­lemben részesedjenek. Ezzel szemben az 1936. évi április 29-én hozott román szempontok sze­rint irányított „Munkakamarák” működése főként a magyar kézmű­­vesiparosság szempontjából, nem hozott enyhülést. Érthető tehát, hogy a magyar iparosság külön, — nem hivatalos — szervezetben igyekezett tömörül­ni. A legjelentősebb ilyen szervezet, az Erdélyi Magyar Iparosok Szövet­­sége volt, melynek elnöke, gróf Teleki Ádám, akinek az iparosság iránti érdeklődését mutatja az is, hogy a román uralom idejében ki­tanulta az asztalosmesterséget, tel­jes odaadással és áldozatkészséggel karolta fel és vette kezébe a ma­gyar iparosság védelmének és szer­vezésének irányítását. A Szövetség kitartó és álhatatos munkájának köszönhető, hogy az erdélyi magyar kézművesiparosság, minden elnyo­matás ellenére is megtartotta azt a színvonalat, mely lehetővé teszi szá­mára az anyaország ipari életébe való zökkenésmentes belekapcsoló­­dását. ★ A huszonkét évi rossz álom után elkövetkezett a boldog valóságra­­ébredés az erdélyi magyar kézmű­vesiparosság számára. A felszabadítás, túl a lelki örö­mökön, reális, igen tekintélyes mun­kaalkalmat biztosító lehetőségeket hozott. Megindult a munka, az épít­kezés, mégpedig erőteljes ütem­ben. Maguk, a közigazgatást átmene­tileg vezető katonai parancsnoksá­gok, úgyszólván kész programmal érkeztek és napok, helyenként órák alatt indították meg, a huszonkét éven át megbénult ipari munkát. A románok, különösen a kivonulás utolsó napjaiban bőségesen gondos­kodtak arról, hogy a magyar kéz­­művesiparosság munkához jusson. Ajtókat, ablakokat, fürdőkáda­kat, sőt ólomcsöveket szereltek le és vittek magukkal. De nem feledkeztek meg a nyersanyagokról és raktárak­ban fellelhető félkészárukról sem, amit csaknem teljes egészé­ben a Regátba szállítottak. Ilyképen a visszatérés első nap­jaiban nyersanyag és áruhiány mu­tatkozott, de a katonai közigazgatás iga­zi katonás gyorsasággal gondos­kodott a hiány­ok pótlásáról. Jellemző, hogy a visszacsatolás negyedik napján a Kolozsváron megjelenő lapokban a várospa­­rancsnokság hirdetményt tett közé, mely szerint a visszacsatolt terüle­tek iparosainak anyagellátására iro­dát állított fel. És 48 órával ké­sőbb ez az életre hívott szerv, min­den igénylőt százszázalékosan ki­elégített. Nemcsak papíroson, ha­nem a valóságban is, amit bizonyít az a tény, hogy a, kizárólag erdélyi iparosokkal végeztetett egymillió pengős kolozsvári kaszárnyák helyrehozatali mun­kálatait négy hét alatt fejez­ték be. Ehhez pedig nem jelentéktelen mennyiségű anyagra volt szükség. És minden volt. Órára, percre. Az erdélyi magyar iparosság legna­gyobb csodálatára, de egyben örö­mére is. Mert ilyenhez nem volta­k szokva. És ahogy Kolozsváron megindult, úgy folytatódik Máramarossziget­­től Sepsiszentgyörgyig, végig egész Erdélyben. A katonai parancsnokságokat a polgári közigazgatás váltotta fel. A magyar kézművesiparosság érdekeinek védelmét, az erdélyi ma­gyar iparosság hivatott, de huszon­két esztendeig tétlenségre kárhozta­tott, szervei, az ipartestületek vették kézbe. Ezideig visszaállították 35 ipar­tes­tü­­let működését s a legközelebbi jövőben további 10—15 ipartestü­letet állítanak be a kézművesipar közösségének szolgálatába. A kolozsvári, nagyváradi és ma­rosvásárhelyi Kereskedelmi és Ipar­kamara is rövidesen teljes felké­szültséggel működésbe lép. Az Ipari iparos gyógyhelyek és üdülők létesítése tárgyában folytat Erdélyben tanácskozásokat. A kormányzat az Imi útján két­millió pengős kisipari kölcsönt jut­tat a visszatért erdélyi kézműves­iparosság számára. És mindezeken túl: szerteágazó munkaprogramul, melynek lehető leggyorsabb elvégzése arra az erdélyi kézművesiparosságra vár, melyre huszonkét szomorú esztendő után, 1941-ben egy boldog, reményteljes, igaz magyar újév köszönt. (a. a.) SZERELŐIPAR KRÁYER Sabin: Patin: K­RÁYER rozsdavéda (edékek , állami előírásnak garantáltan megfe­lel. Evvel mázolták a Lánchidat, a Fe­renc József hidat. 1 kg-al cca 11—12 m2 sima felület festhető be, biztosan viharálló, nagyszerűen takar. Kiadós, rugalmas, tartós. MaUU íz festik tutyát. BUDAPEST, V., VÁCI UT 34. Kérjen színkártyát és prospektust. 4 A S/átáwfyunU & ULcddainUtoét #

Next