Technika, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1-4. szám

Dr. Heller Farkas sietett e tulajdonságait, valamint csendes, kitartó munkáját ügye számára biztosí­tani. Senki sem kopogtatott nála hiába, ha a magyarság ügyének előbbreviteléről volt szó. Akár gróf Széchenyi István műveinek kiadásáról, akár a Magyar Statisz­tikai Társaság, avagy a Magyar Társadalomtudományi Társaság megalkotásáról,,­vagy a magyarság érdekeinek a külföldön tudományos összeköttetések útján való előmozdításáról volt szó, mindenhol ott volt e fáradságot nem kímélve és munkára mindig készen, így elnöke volt a Magyar Statisztikai Társaságnak, alelnöke, az Iparosok Orsz. Központi Szövetkezetének és a Magyar Fajegészségügyi és Népe­sedéspolitikai Társaságnak, igazgató-választmányi tagja az Országos Anya- és­ Csecsemővédő Szövetség és a Magyar Közgazdasági Társaságnak, levelező tagja és nemzetgazdasági előadója a Magyar Tudományos Akadémiának és ezekben, valamint még számos más egyesületben buzgó tevékenységet fejtett ki.­ Mint a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara statisztikai bizottságának tagja és a Német Statisztikai Társaság rk. tagja a külföldön is rendkívül értékes szolgálatokat tett hazájának. Mielőtt a tanári pályára lépett a Központi Statisztikai Hivatalnál szolgált hosszú ideig. Itt az egész ország közgazdaságával alaposan megismerkedett. Számos adatgyűjtést vezetett, mely munka közben lassan kint feltárult előtte a magyar gazdasági élet a maga egészében, így többek közt a Beteg­­segélyző pénztárak statisztikáját, a községi és vármegyei háztartás felvéte­lének munkálatait ő irányította és­­dolgozta fel. Majd feladatköre még kiszé­­les­ült. 1914-ben, épen a háború évében, átvette a Központi Statisztikai Hivatal vezetését. E nehéz időben kifejtett tevékenysége közben erősen bele kellett hatolnia országunk , gazdasági és társadalmi viszonyainak számtalan részletébe. Hiszen a Központi Statisztikai Hivatal segítségére a kormányzás e nehéz időkben különösen rászorult és így számos irányban kellett e hivatalnak közviszonyainkról alapos tanulmányokat készítenie. Mind e munkálatok irányítása Buday László feladata volt. Midőn Buday László a műegyetemi katedrára lépett, nagy tudást és bő tapasztalatokat hozott magával. Kiváló, világos és szabatos előadása megnyitotta e bő forrást hallgatói számára, kiknek alkalmuk nyílt megérteni, hogy a statisztika nem az élettelen számok halmaza, hanem az élet tudománya, mely közviszonyaink tényeit tárja fel és világítja meg. Alkalmuk volt az agrárpolitika és kivált a ma oly jelentős földbirtokpolitika alapelveit oly forrásból megismerni, mely éles kritikai szemmel, de mindig a viszonyok alapos megértése alapján döntötte el e nehéz kérdéseket. A megértés és különösen a magyar viszonyok megértése volt Buday egyéni­ségének egyik fő jellemvonása. De a megértés nem jelentette nála a hibák palás­tolását. Igen éles ítélete volt, mely a hibákat mindig észrevette. A szép és nemes tisztelete által kiegyensúlyozott lelkülete azonban mindenben a jót kereste és ha éles ítéletével a hibát fel is ismerte, a bírálat keserűségét mindig ellensúlyozta az indokok megértése. A javítás, a bajok meggyógyítása lebegett folytonosan szeme előtt és kritikája mindig erre volt irányítva. E szellem jellemezte egyéniségét a közvetlen érintkezésben, e szellem áramlott előadásaiból és ez uralkodik munkáin is. E munkák méltatása máshova tartozik. A „Statisztika elmélete“ és az „Agrár­­politika“ c. munkái közkedveltségnek örvendenek magas tudományos színvonaluk és világos előadásuk folytán. Minden sorukból mély tudás és alaposan megindokolt, gondosan leszűrt ítéletek szóltak, melyek hosszas kutatások eredményei. Buday László legszívesebben gazdasági, vagy kultúrpolitikai kérdésekkel foglalkozott, ezekkel is mindig magyar vonatkozásban. Minél konkrétebb és minél inkább gyakorlati jelentőségű volt a kérdés, annál jobban érdekelte őt. Nem mintha az elméletnek nem lett volna barátja. Hiszen a „Statisztika elmélete“ c. munkája és­ ­ Az elhunytban lapunk kiadóvállalata a „Technika“ Rt. agilis igazgatósági tagját gyászolja. Szerk.:

Next