Technika, 1940 (21. évfolyam, 1-10. szám)
1940 / 6. szám
Középkori lakóházak maradványai a budai Várban lépcsősein vannak építve, a már említett védelmi szempont miatt. Úri utca 31. A kapualj udvari végén, hatalmas faragott félkörívű kőheveder lesarkított, ferde emezzel. Az utcai kapu hatalmas szegmentív, gótikus tagozatokkal, de valószínűleg újonnan faragták ki őket a neogótika idejében. E ház mellett áll egy hatalmas, körülbelül 12 méter magas falmaradvány, mely egyes szerzők szerint, az egykor itt állt Mindszentek templomának falmaradványa lenne. A dolog még további vizsgálatra szorul. Szerintünk inkább valamelyik főúri palota maradványa. Felső részén közvetlenül a falsarok mellett, egy csúcsíves ablak keretének maradványai látszanak. Oldalt egy gótikus faragott kő van mintegy hat méter magasban elhelyezve. Lapos mérműves díszt ábrázol, de valószínűleg másodlagosan van ide elhelyezve. Az Uri-utca 47 alatt, középkori dongaboltozat. Uriutca 60. szám. A kapuzat szépen tagozott hatalmas későgót szegment iv. Uri-utca 64. Ma teljesen átépített palota a Német Követség tulajdonában. Földszintjén azonban igen érdekes emlékek vannak. Egy hatalmas pillér, egy másik pillér és falrészlet. Az egyszerű lábazaté, a XIV. század másik feléből származó későgótikus pilléren látszik az ív indítása ,amit egykor tartott. A pillérek legalább öt és fél méter magas helyiségre vallanak. Hozzászámítva az emeletet is, hatalmas körülbelül 12 méter magas homlokzatú palota áll előttünk. Ugyanitt néhány apró töredék is került elő. A Szentháromság-utcának az első kerületi Elöljárósággal szemben levő házai mind rejtegetnek régi részleteket. A Szentháromság-utca 7. szám alatt régi heveder a dongaboltozaton. A kapu alatt jobboldali szegment-ívvel fedett fülke és mellette egy másik — most befalazott nyílás, valószínűleg egykor ablak — mely lesarkított szélű félkörívvel van boltozva. A vakolat és festék réteg meglehetősen eltakarja az eredeti formákat. Nevezetes ennek a háznak a pincéje is. Erről bővebben megemlékezem majd a pincékről szóló részben. Az 5-ös szám alatt régi egyszerű boltozat. A 3-as számú ház igen erősen át van alakítva. A Szentháromság utca 1. számú ház szintén egyike a legrégebbieknek. A sarkon álló egyemeletes háznak hengeres toronyerkélye van. A ház sarkához volt támasztva egykor, mint kerékvetőkő, egy gyönyörű csigás vörös márványból faragott konzol, akantusz díszítéssel. Ez a kora reneszánsz faragvány Mátyás palotájából származott és most a Halászbástya múzeum előcsarnokában van elhelyezve, mint a gyűjtemény egyik legjelentékenyebb darabja. Az Országház utca szintén bővelkedik épen maradt emlékekben. A 2. szám alatt a kapualjban, gyönyörű háromszoros fülke, belül gazdag kőrácsos díszítéssel. A külső szegélyköveket gazdag karcsú, belül egyre finomodó kőbordázat díszíti. Az eddig ismert fülkék közül ez a legdíszesebb a Várban. Kora a XV. század végére tehető. Országház utca 6. szám. A dongaboltozatú kapu alatt, háromszoros szegmentíves ülőfülke van a baloldalon. Igen nagy méretű. A külső kapuíven szép, későbbi faragványok, a zárókövön 1686 felírás. Maga a ház belülről igen érdekes. A lépcsőház földszinti vaskos falai valószínűleg gótikus eredetűek. (7. kép.) A mai Pénzügyminisztérium helyén állott házak lebontásánál nem jártak el a kellő gondossággal. Tudtunkkal a lebontásra kerülő házakról felvételt nem készítettek és így pótolhatatlan értékek mentek veszendőbe. Arányi kéziratában látjuk, hogy az itt állott 8 ház közül hatban fülkék voltak a kapubejárat oldalán. Egyikben pedig gyönyörű emeletes árkádos folyosó volt, bár a hátramaradt kis vázlatot szemlélve, inkább reneszánsz korúnak látszik. Itt állott régi számozás szerint, az Országház utca 11. szám alatt a régi „Typographia“, vagyis nyomda és távanebben az épületben volt Műegyetemünk őse, az akkori Polytechnika elhelyezve. Monumentális építésére jellemző, hogy a falak a második emeleten még másfél méter vastagok voltak. A most következő házcsoport a 18—26. számig, ismét épen maradt emlékeket rejt. A házak mind egyemeletesek. Fokozott mértékben áll ez a 18—20—22-es számú házakra, melyek hármas egységet képeznek. A két szélső háznak mintegy 60 centiméternyire előreugratott homlokzatkiszögelése van, kapukerete mindkettőnek gótikus. Ez a házcsoport aránylag épen maradt és együttesen egy darab körépkori utcaképet alkot. A házak nyers tömege középkori eredetű, de az ajtó- és ablakkeretek, továbbá a falszalagok és a külső díszítmények egy része a XVIII. 12. Werbőczy utca 18. sz. ház gótikus kapuja. 13. Félköríves ajtókeret a Fortuna utca 10. sz. pincéjében. 177