Technikai Kurir, 1931 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1931-01-01 / 1. szám

II. évfolyam Budapest, 1931 január 1­1. szám TECHNIKAI KURÍR A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETÉNEK HAVI ÉRTESÍTŐJE SZERKESZTÉSÉRT ÉS KIADÁSÉRT FELELŐS: PFEIFER IGNÁC NYUG. MŰEGYETEMI TANÁR, A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETÉNEK ELNÖKE SZERKESZ­TŐSÉG: BUDAPEST VI. DESSEWFFY­ UTCA 47. SZÁM •Iliin......................................................................... MEGJELENIK HAVONTA EGYSZER AZ EGYESÜLET TAGJAI DÍJTALANUL KAPJÁK Az uniós egyezmény 4. cikke és a feltalálók védelme Dr. Vásárhelyi László kir. szabadalmi bíró a Magyar Kémikusok Egyesületében i. é. nov. 26-án tartott előadásának rövid kivonata. Mint ismeretes, az iparosult államok jóformán valamennyit beleértve — az ipar­i tulajdon védelmére u. n. uniót alkotnak. Ez az uniós egyezmény azt je­lenti, hogy az a feltaláló, aki az unió területén lakik, abban az esetben, ha találmányát valamely unióhoz tartozó államban­­ bejelentette, akkor arra, ettől a szabadalmi bejelentéstől számított egy év alatt, bár­mely unióhoz tartozó országban úgy kérhet szabadal­mat, hogy annak az elsőbbsége az eredeti, első uniós bejelentéstől számítódjék. Konkrét példán magyarázva a dolgot, valaki, pl. egy francia feltaláló, találmányát mondjuk Francia­­országban 1911 január 15-én bejelentette, akkor, ha azt legkésőbb 1912 január 15-én Magyarországon az uniós szerződés alapján franciaországi elsőbbséggel jelentette be szabadalomra, azt újságrontás szempont­jából csak 1911 január 15-ike előtti újságrontó körül­ményekkel lehet sikeresen támadni. Azt lehetne ezekből a tényekből logikusan követ­keztetni, hogy ha valaki bejelentette találmányát sza­badalomra valamelyik unióhoz tartozó államban, akkor nyugodtan lehet affelől, hogy egy év alatt más­nak szabadalmi jogai nem támadnak. És ezen a ponton jön a súlyos komplikáció. Mert mit is mond erre nézve az uniós egyezmény 4-ik cikke? A jelenleg törvénybe is cikkelyezett hágai egyez­mény (1929:XVIII. t.-c. 2. §-ának I. alatti 4. cikkének a) pontja) erről így szól: «Az, aki a szerződő országok egyikében talál­mányi szabadalmat, használati mintát, ipari mustrát vagy mintát, gyári vagy kereskedelmi védjegyet sza­bályszerűen bejelent, vagy az ily bejelentő jogutódja, a bejelentésnek a többi országokban való megtételére, harmadik személyek jogainak fenntartása mellett, az alább megjelölt határidőkön belül 2) elsőbbségi jogot élvez.» Kik ezek az u. n. «harmadik személyek■?» Az uniós elsőbbség alapját tevő bejelentés bejelentőjétől különböző, vele nem azonos személyek. Ezekre mondja az egyezmény, hogy az elsőbbségi jogok az ő sérelmük nélkül érvényesek. Ha tehát az az előző példában említett francia, mondjuk, 1911 október 15-én jelentette be találmányát nálunk, akkor az uniós egyezmény szerinti elsőbbség alapját tevő bejelentés időpontja (1911 január 15.) és a későbbi magyar be­jelentés időpontja közt eső időben valaki ezt a talál­mányt tőle függetlenül feltalálta és használta, ennek a gyakorlási jogát a francia uniós elsőbbséggel rendel­kező szabadalomtulajdonos szabadalma nem csor­bítja, tehát az u. n. közbenső előhasználónak a franciá­tól nem kell gyakorlatbavételi engedélyt kérnie. Sőt magyar joggyakorlatunk szerint, minthogy a «harma­dik személyek különböző jogai közt nincs különbség téve, még szabadalmat is kap ez a közbenső fel­találó».3) Az 1925. évi hágai konferencia előtt feküdt ebben a kérdésben egy javaslat, hogy az egyezményből ma­radjon ki ez a sok félreértésre okot adó szöveg. Mint­hogy azonban a javaslat tekintetében a magyar és olasz állam komoly ellentállást fejtett ki, a hágai javí­tott szövegben mégis bennmaradt ez a kitétel, mint­hogy a konferencia csak oly javaslatoknak deferál, amit egyértelműleg hoznak. * Lássuk ezek után, hogy iparunknak mit jelent ez a harmadik személyek jogainak a fenntartása. A békeszerződések a legyőzött államokat soktól megfosztották. Nem csak hogy elvették nyers­anya­gaink és ipartelepeink tekintélyes részét, hanem azon kivül olyan gazdasági helyzetek elé állítottak, amire talán még sohasem volt példa történelmünkben. Ebből következett egyebek közt az, hogy nemcsak hogy nem dolgozhatunk azon, hogy ipari alkotások­ban megelőzzük saját és nemzetünk jól felfogott érdekében a külföld iparát, hanem elégtelen anyagi eszközeink és szervezetlenségünk folytán, sokszor még nem is tudjuk azt sem pontosan, hogy kinn mik azok az újabb problémák, amiken dolgoznak. Ezekből a tényekből azonban logikusan, követ­kezik, hogy .. n. közbenső időre eső feltalálás nálunk az utóbbi időben kezd mind sűrűbben előfordulni. Ebben az esetben a magyar feltalálónak (vállalatnak). 9 Lásd Szabadalmi Közlöny 1930. évf. 140. oldal. 2) Szabadalmaknál 12 hónap. 3) Szabadalmi Közlöny 1929. évf. 7. számában a 138. olda­lon közzétett jogeset az S. 11909. alapsz. ügyben.

Next