Technikai Kurir, 1931 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1931-01-01 / 1. szám
II. évfolyam Budapest, 1931 január 11. szám TECHNIKAI KURÍR A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETÉNEK HAVI ÉRTESÍTŐJE SZERKESZTÉSÉRT ÉS KIADÁSÉRT FELELŐS: PFEIFER IGNÁC NYUG. MŰEGYETEMI TANÁR, A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETÉNEK ELNÖKE SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST VI. DESSEWFFY UTCA 47. SZÁM •Iliin......................................................................... MEGJELENIK HAVONTA EGYSZER AZ EGYESÜLET TAGJAI DÍJTALANUL KAPJÁK Az uniós egyezmény 4. cikke és a feltalálók védelme Dr. Vásárhelyi László kir. szabadalmi bíró a Magyar Kémikusok Egyesületében i. é. nov. 26-án tartott előadásának rövid kivonata. Mint ismeretes, az iparosult államok jóformán valamennyit beleértve — az ipari tulajdon védelmére u. n. uniót alkotnak. Ez az uniós egyezmény azt jelenti, hogy az a feltaláló, aki az unió területén lakik, abban az esetben, ha találmányát valamely unióhoz tartozó államban bejelentette, akkor arra, ettől a szabadalmi bejelentéstől számított egy év alatt, bármely unióhoz tartozó országban úgy kérhet szabadalmat, hogy annak az elsőbbsége az eredeti, első uniós bejelentéstől számítódjék. Konkrét példán magyarázva a dolgot, valaki, pl. egy francia feltaláló, találmányát mondjuk Franciaországban 1911 január 15-én bejelentette, akkor, ha azt legkésőbb 1912 január 15-én Magyarországon az uniós szerződés alapján franciaországi elsőbbséggel jelentette be szabadalomra, azt újságrontás szempontjából csak 1911 január 15-ike előtti újságrontó körülményekkel lehet sikeresen támadni. Azt lehetne ezekből a tényekből logikusan következtetni, hogy ha valaki bejelentette találmányát szabadalomra valamelyik unióhoz tartozó államban, akkor nyugodtan lehet affelől, hogy egy év alatt másnak szabadalmi jogai nem támadnak. És ezen a ponton jön a súlyos komplikáció. Mert mit is mond erre nézve az uniós egyezmény 4-ik cikke? A jelenleg törvénybe is cikkelyezett hágai egyezmény (1929:XVIII. t.-c. 2. §-ának I. alatti 4. cikkének a) pontja) erről így szól: «Az, aki a szerződő országok egyikében találmányi szabadalmat, használati mintát, ipari mustrát vagy mintát, gyári vagy kereskedelmi védjegyet szabályszerűen bejelent, vagy az ily bejelentő jogutódja, a bejelentésnek a többi országokban való megtételére, harmadik személyek jogainak fenntartása mellett, az alább megjelölt határidőkön belül 2) elsőbbségi jogot élvez.» Kik ezek az u. n. «harmadik személyek■?» Az uniós elsőbbség alapját tevő bejelentés bejelentőjétől különböző, vele nem azonos személyek. Ezekre mondja az egyezmény, hogy az elsőbbségi jogok az ő sérelmük nélkül érvényesek. Ha tehát az az előző példában említett francia, mondjuk, 1911 október 15-én jelentette be találmányát nálunk, akkor az uniós egyezmény szerinti elsőbbség alapját tevő bejelentés időpontja (1911 január 15.) és a későbbi magyar bejelentés időpontja közt eső időben valaki ezt a találmányt tőle függetlenül feltalálta és használta, ennek a gyakorlási jogát a francia uniós elsőbbséggel rendelkező szabadalomtulajdonos szabadalma nem csorbítja, tehát az u. n. közbenső előhasználónak a franciától nem kell gyakorlatbavételi engedélyt kérnie. Sőt magyar joggyakorlatunk szerint, minthogy a «harmadik személyek különböző jogai közt nincs különbség téve, még szabadalmat is kap ez a közbenső feltaláló».3) Az 1925. évi hágai konferencia előtt feküdt ebben a kérdésben egy javaslat, hogy az egyezményből maradjon ki ez a sok félreértésre okot adó szöveg. Minthogy azonban a javaslat tekintetében a magyar és olasz állam komoly ellentállást fejtett ki, a hágai javított szövegben mégis bennmaradt ez a kitétel, minthogy a konferencia csak oly javaslatoknak deferál, amit egyértelműleg hoznak. * Lássuk ezek után, hogy iparunknak mit jelent ez a harmadik személyek jogainak a fenntartása. A békeszerződések a legyőzött államokat soktól megfosztották. Nem csak hogy elvették nyersanyagaink és ipartelepeink tekintélyes részét, hanem azon kivül olyan gazdasági helyzetek elé állítottak, amire talán még sohasem volt példa történelmünkben. Ebből következett egyebek közt az, hogy nemcsak hogy nem dolgozhatunk azon, hogy ipari alkotásokban megelőzzük saját és nemzetünk jól felfogott érdekében a külföld iparát, hanem elégtelen anyagi eszközeink és szervezetlenségünk folytán, sokszor még nem is tudjuk azt sem pontosan, hogy kinn mik azok az újabb problémák, amiken dolgoznak. Ezekből a tényekből azonban logikusan, következik, hogy .. n. közbenső időre eső feltalálás nálunk az utóbbi időben kezd mind sűrűbben előfordulni. Ebben az esetben a magyar feltalálónak (vállalatnak). 9 Lásd Szabadalmi Közlöny 1930. évf. 140. oldal. 2) Szabadalmaknál 12 hónap. 3) Szabadalmi Közlöny 1929. évf. 7. számában a 138. oldalon közzétett jogeset az S. 11909. alapsz. ügyben.