Technikai Kurir, 1935 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1935-01-01 / 1. szám
VI. évfolyam Budapest, 1935 január hó 1. szám TECHNIKAI KURÍR A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETÉNEK HAVI ÉRTESÍTŐJE lllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Iliit lllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllltlIillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII MEGJELENIK HAVONTA EGYSZER SZERKESZTÉSÉRT ÉS KIADÁSÉRT FELELŐS PFEIFER IGNÁC NYUG. MŰEGYETEMI TANÁR, A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETÉNEK ELNÖKE SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST VI. ANDRÁSSY ÚT 23. 1. PÉLDÁNYONKÉNT 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI ÁRA ÉVENKÉNT 2 , AZ EGYESÜLET TAGJAI DÍJTALANUL KAPJÁK Vas- és mangántalanító berendezések az ivóvízellátásokban Molnár Dénes nov. hó 28-án egyesületünkben tartott előadásának kivonata Az ivóvíz élelmiszer és mint ilyen közegészségügyi, kémiai és bakteriológiai szempontból fokozott figyelmet érdemel. Az ivóvízül felhasználható vizek különböző eredetűek, úgymint: felszíni víz (folyók, tavak, völgyzárógátak által adott vizek), azután talajvizek, amelyek a vízszállító réteg fekvése szerint lehetnek mélyebb rétegekből és magasabb rétegekből származóét*.. Ivóvízszolgáltatásnál, vagy ami az ivóvízellátással rendszerint kapcsolatos, hogy ipari célokra is szolgáltat vizet, a legritkább eset az, hogyha a kitermelt víz közvetlenül közfogyasztásra bocsájtható. Legtöbbször a víz agresszív sajátságai, a lebegő vagy káros hatású oldott alkatrészek, pl. vas, mangán, szerves anyagok, néha bakteriológiai szempontok szükségessé teszik a víznek a közfogyasztásba bocsájtás előtt való kezelését. Ez alkalommal a vas- és mangántartalmú vizek tisztítását fogom röviden ismertetni. A vasnak és a mangánnak a vízszállító rétegből való kioldása főleg két folyamatra vezethető vissza. 1. Vagy aránylag jelentékeny szabad szénsavtartalmú és minimális esetleg semmi oldott oxigént nem tartalmazó víz jut vasat tartalmazó talajrétegbe és végzi el ott talajoldó hatását, vagy pedig egyébként neutrális jellegű víz kerül olyan vízszállító rétegbe, ahol víz jelenlétében lefolyó kémiai és biológiai folyamatok következtében a víz fémoldó sajátságává válik és a, ugyanott található vas- és mangánvegyületeket feloldja. A vízben oldott fémek kiválasztása általában oxidációs folyamat, és pedig vagy csupán oxidáció, vagy pedig szerepet játszanak itt katalitikus folyamatok is. Megelőzhetik az oxidációt adszorbciós jelenségek. A vas- és mangántalanító eljárásoknál mindezen lehetőségek rendszerint együtt járnak. Oxidáció szempontjából legegyszerűbb és legkönnyebb a carbonátos kötésben levő fémek kiválasztása, azután következik a szulfátos kötésben levő fém és a legnehezebb a szerves kapcsolatban levő fémek eltávolítása. Ez utóbbi esetben legtöbbször nem elegendők az oxidációs hatások, hanem más kémiai eszközök, pl. aluminiumszulfát, mész, káliumpermanganát alkalmazása válik szükségessé. A fémek kiválasztásánál igénybevett esz- főzök és eljárások megválasztásánál a tisztítandó vu. egyéni sajátságai az irányadók. Minden egyes víz egy individuum és a tisztítás szempontjából egy részletekig menő sablont megállapítani nem lehet. Természetesen figyelembe jönnek itt a helyi viszonyok, a financiális kérdések és a termelt vízzel szemben támasztott minőségi kívánságok. A vas- és mangántalanítás szempontjából elsősorban jön figyelembe a tisztítandó víz szabad szénsavtartalma, állandó és változó keménysége és ami ezeket karakterizálja, a viz pH értéke. Ha a viz pH értéke nem alkalikus vagy neutrális érték, úgy a fémek kiválasztását célzó oxidációt a viz savtalanításával kötjük össze. A viz savtalanítása történhetik mechanikai vagy kémiai utón. Kémiai utónészvíz adagolása a legszokásosabb, újabb eljárások szerint magnéziumvegyületeket, sőt magát a fémmagnéziumot is felhasználják erre a célra. A mechanikai savtalanításnak a savtalanítás intenzitását figyelembe véve, általában három formája szokásos: 1. a csörgedeztetés, mely a legkisebb savtalanító hatással bír, 2. a víznek finom sugarakra való bontása, amely már erősebb hatású és 3. a víznek a porlasztása finom szemcsékké, ami a legnagyobb fokú savtalanítást eredményezi. Természetesen ugyanilyen arányban intenzív a fémek oxidációjához szükséges levegő, illetve oldott oxigén mennyiségének a felvétele. Hogy a víztisztítási eljárásoknál,lva az savtalanítással van egybekötve, a kémiai vagy a mechanikai módszert alkalmazzuk-e, az függ a viz