Tejgazdasági Szemle, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1926-01-01 / 1. szám

' ................... VI. ÉVFOLYAM i 7-------------­.Mswcv.lrir.T#^- ~­BUDAPEST, 1926 JANUÁR 1 Iparauzauamak ’t 6. TEJGAZDASAGI SZEMLE EGYETEMES TEJTERMÉKIPARI ÉS KERESKEDELMI SZAKLAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VIII. JÓZSEF-KÖRUT 31/b II. 3. TELEFON: József 128-10. AZ ORSZÁGOS TEJGAZDASAGI SZÖVETSÉG I megjelenik havonta kétszer HIVATALOS KÖZLÖNYE előfizetési ára : Felelős szerkesztő és íelelős kiadó: NEGYEDÉVRE 60.000 K FÉLÉVRE 120.000 K , . , I Külföldre a fenti arak kétszerese ________Ozv. Pr. Kovács József ne________j______Postatakarékpénztári csekk számla 49128, A tejgazdaság jelentősége (Elhunyt szerkesztőnk; Dr. Kovács József megmaradt kéziratából) Az állattenyésztés és az azzal együtt űzött tejgazdaság mindig jelentőségteljes helyet foglalt el az emberiség éle» tében. A népesség szaporodással szorosan egybefüggő vál­tozások az állattenyésztésben azt lehet mondani mindig a haladásnak egy»egy lépcsőfokát jelentették. Az őskorban a háziállatok megszeliditése vet véget a vadászat és halászat­ból élő gazdálkodásnak, s kezdetét veszi az évszázadok során át tartó népvándorlásnak, melynek gazdálkodása az állattenyésztésben merült ki. Kétségtelen az, hogy az állat» tenyésztés elterjedt volta idézte elő a népvándorlást, amely azután az egyes népek megtelepülésével s a rendes állami élet kialakulásának kezdetével végződött. A miatta letelepülő és számban mindinkább gyarapodó népek szükségleteit az állattenyésztés nem tudta kielégíteni, ép úgy nem tudta fedezni a lassankint meghonosuló növénytermelés sem. Ha látszólag háttérbe is szorul az állattenyésztés, azonban elsőrendű helyét a növénytermelés mellett mindig megtartotta. A jobbágyság és hűbériség az állattenyésztés teljes kibontakozásának nem kedvezett, mert a korlátozott magántulajdon és használat a korlátlan magán» tulajdont, s közvetlen individuális beavatkozást feltételező állattenyésztés fejlődésének sehol sem kedvezett. Sőt a leg» újabb időkben a kommunistikus alapon űzött állattenyésztés mindenütt visszafejlődött. Ausztriában pedig épen a tej» gazdaság hanyatlása folytán kénytelenek voltak a meg» kísérelt kommunistikus rendszerű kísérleti gazdálkodással felhagyni, s a magán tulajdoni rendszerhez visszatérni Mindezeknél fogva az állattenyésztés és az azzal kap» csolatos tejgazdaság bárha már Krisztus előtt 2000 eszten­dővel meg volt található és Európában a legutolsó ötszáz esztendő alatt a tejgazdasági ipar egyes országokban meg» nyilvánult, mégis fejlődésének kezdeteihez a jobbágyság és a hűbériség megszűnése után jutott el A lökést pedig a múlt század 70»es éveiben egész Európában végbe ment gazdasági átalakulás, főként azonban a gabona és egyéb nyersanyagok termelésének a gyarmatokba és az Európán kívüli világrészekbe való áthelyezése idézte elő. A fej» lődésben elöljáró államok gabonatermelésük túlnyomó részét idegen világrészekbe, vagy Európa extensiv termelést folytató országaiba helyezik át, vagy onnan vásárolják a gabonát, s e helyett az állattenyésztés és a tejgazdálkodás fejlesztése érdekében mindent elkövetnek. Magyarorseágnak nem voltak gyarmatai, s igy oda nem helyezhette át gabonatermelését, ellenben Ausztriának volt a »gyarmata«, s igy a nagy területen folytatott extensiv gabonatermelését kénytelen voit fenntartani, s a nagy meny» nyiségü gabonát termelő keleti államok gabona behozatala elől elzárkózni. Nem vagyunk már Ausztria »gyarmata«, s nekünk sincsenek gyarmataink, ennélfogva az állattenyésztés az ezzel kapcsolatos tejgazdaság fejlesztése a mezőgazdaság indusztriálása elől ha haladni akarunk, nem zárkózhatunk el. Ellenkező esetben vissza kell térni az extensiv gazdál­kodáshoz. Visszatérés azonban nem lehet, mert ez a halá­lunkat jelenti. ❖ * Gabonagazdálkodásunknak az uralma szorilotta hát* térbe az elmúlt időkben állattenyésztésünket és tejgazda* Ságunkat. S ennek volt a következménye, hogy tejgazda* Ságunk fejlődése nem volt maradandó, hanem a 900-as évek rohamos emelkedését a hanyatlás váltotta fel. Míg a háború, s az azt követő évek kötött forgalma tejgazdasá­gunkat teljesen vissza vetette, s a bizonytalanság útvesztő­jében haladó földbirtokreform ez újraépítés lehetőségét is megakadályozta Tejgazdasági téren majdnem újból kellett kezdeni mindenütt a munkát. Ezt azonban a termelő, kereskedő és ipari érdekeltségek teljesen a saját erejükre támaszkodva indították meg, mert a kormánytól a sok sürgetés után a forgalom felszabadításán kívül semmit sem kaptak. Csak a gazdaközönség a tenyészállatbeszerzési kölcsönt és a föld* mivelésügyi minisztérium által létesített tejszövetkezeti Központ egy több milliárdos dotatiot. Holott az. ipar és kereskedelem, a mely a tejgazdaságunk fejlődésének leg* szélesebb köreit nyitotta meg, az illetékes tényezők részéről más elbánást érdemelt volna meg. Hogy mit jelent csonka hazánkra nézve tejgazdaságunk, megkísérlem azt számokban kifejezni. Sajnos tejgazdasági statisztikánk nincs, adatok sem állanak rendelkezésre, en» nélfogva idevonatkozólag pontos adatokat nem nyújthatok, s csak becslésekre támaszkodhatom. Békében a nagy Magyarországon Koerfer István adatai szerint 3.5 milliárd liter volt az évi tejtermelés, értéke pedig 449 1 millió béke* beli korona. Ezen összeg a mai búzatermésünk értékének felel meg. Az ország megcsonkításával a legjobb állat* tenyésztő vidékeinket vesztettük el, úgy, hogy jelenleg a tehén, juh és kecske állományunk (891.633, 994 653, ’j 55.400 drb) évi tejhozama 1.3 milliárd literre becsülhető, melynek értéke 250 millió arany koronának felel meg. Ezzel szemben ez évi búzatermésünk 450, tengeri termésünk 430 millió arany koronát tesz ki Egyéb mezőgazdasági terményünk, ilyenek a burgonya, bor, cukorrépa, kender, len és dohány, a tej értékét nem érik el Európa fejlettebb tejgazdasággal biró államaiban, sőt ma már az Egyesült Államokban is az évi tejmennyiség a gabonanemüek ér­tékét felülhaladja. Az Egyesült Államokban a háztartások* ban felhasznált pénzösszeg egy negyedrészét ma már a tej» és tejtermékekre fordított összeg teszi ki. Schweizban a 796.909 drb tehén és 238.900 drb kecskének az évi tejhozamát Prof Laur 24,7 millió méter* mázsára becsüli. A kisebb tehcnállcmánnyJl biró Schweiz évi tejhozama több mint 1 milliárd literrel múlja felül Csonka»Magyarország tejtermelését. Ennek magyarázata az, hogy Schweizban a tehenenkénti évi tejhozam 2980 liter, nálunk átlagban alig tesz ki 1500 litert. Schweiz évi tej- és tejtermékeinek összértéke 452 millió frankot tesz ki. Schweizben az össztejmennyiség l7t>/0-át borjuk táplálására

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék