Tejgazdasági Szemle, 1929 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1929-01-15 / 1. szám

4 TEJGAZDASÁGI SZEMLE 1929 január 15 HANSEN legtisztábbak tenyészetben! poralaku v. folyékony legfinomabbak aromában! kultúrái legmegbízhatóbbak ü­zemben s­zépső és nem utolsó napjának tekintik. Amint az angol földmivelésügyi minisztérium, úgy a skót szövetség is ad ki évi jelentést a tejelésellenőrzés eredményeiről, amelyben a tehenek tejhozam szerint három osztályba vannak sorozva. A II. és III. osztályban csak a százalékos arányt tüntetik fel tenyészetek és egyesületek szerint. Az I. osztályba tartozó tehenek teljesítményét és a 60 legnagyobb tejhozamú tehenet egyetlenként is ismerteti a jelentés, amely lényegében szintén elit-jegyzék. A skót tejelésellenőző szövetségnél 1925-ben 40 egye­sületben és 720 tenyészetben 29.000 tehén állott hivatalos ellenőrzés alatt, ezenkívül 56 tenyésztő 4000 tehénnel vég­zett nem hivatalos ellenőrzést. Ezek szerint a skót tehén­­állománynak, amely körülbelül 200.000 drb. 14%-a áll hi­vatalos ellenőrzés alatt, amely arányszámot csak Dánia és Észak-Németország egyes tenyésztő vidékei múlnak felül. (Köztelek ) KÖNYVISMERTETÉS Csereviszonyban állunk 70 lappal. Ezek közül magyar 50, német 10 és egyébb külföldi 10 Enesei Dorner Béla: A hússertéstenyésztés és az em­beri élelmezés kérdése. Enesei Dorner Béla gazdasági fő­igazgató nevét jól ismerjük a mezőgazdasági irodalomból, főként azon munkáiról, melyek sertéstenyésztési kérdések­kel kapcsolatosak. Legújabb munkája a hússertéstenyész­­tés és az emberi élelmezés kérdése címmel jelent meg. Rö­viden rámutat ebben a megváltozott táplálkozásra, a szű­­kebbre vont háztartásokra, az éléskamrák szűkös készle­teire s ezzel kapcsolatban a hentesáruk nagyobb mérvű fo­gyasztására. S miután ez évről-évre emelkedőben van ezzel karöltve a hússertéstenyésztés is állandóan terjed a gazda­ságok körében. S amíg Nagymagyarországon alig volt 10—15 husisertéstenyészet, addig ma 130-nál is több a hús­­sertéstenyésztők­ száma. A Budapesti Hírlap az integer Nagy-Magyarország visszaállítására törekvő hazafias értelmiség lapja. Szép és aktuális képekben bővelkedő állandó vasárnapi mellékleté­ben mindenki megtalálja szórakoztató és ismeretterjesztő olvasmányainak egész seregét. Köztisztviselők, tanárok, ta­nítók, lelkészek és katonák előfizetési dij kedvezményben részesülnek. A kiadóhivatal kívánatra mutatványszámot küld. Magyar Anyák Naptára 1929. évre. Az Országos Ste­fánia Szövetség naptárának évenkénti megjelentetésével nemcsak az anya- és csecsemővédelmet, hanem az általános községészségügyi és szociális érdekeket, sőt a lakosság szellemi színvonalának emelését és a közművelődés előre­­vitelét is szolgálja. Hasznos és tartalmas oktatást és szóra­koztatást kíván nyújtani annak a néposztálynak, amelynek úgyszólván egyetlen olvasmánya a naptár. Ennek figye­lembe vétele mellett is olyan színvonalú a naptár, hogy azt haszonnal és élvezettel olvassa a műveltebb közönség is. A naptár gazdag tartlmában foglalkozik az egészség­ügyi kérdésekkel; útmutatást ad az első segélynyújtásból, megismertet az anya- és csecsemővédelem nagy jelentősé­gével. A táplálkozásról is több cikkben számol be. A tejről, tápláló anyagaink ezen egyik legfontosabbikáról lapunk felelős szerkesztője, dr. Kovács Józsefné írt hosszabb köz­leményt, hangsúlyozva a tejnek a mindennapi táplálkozás­ban való rendkívül fontos és nélkülözhetetlen voltát. A naptár 16,000 példányban jelent meg és ára 1 pengő. Kapható az Országos Stefánia Szövetség igazgatóságánál (VIII., Vas­ utca 10), valamint az összes anya- és csecsemő­védő intézeteknél és Stefánia Fiókszövetségeknél, Dr­ Gratz külföldi irodalmi munkássága, Dr. Gratz Ottó, gazd. főtanácsos, a Magyaróvári Tejgazd. Kísérleti Állomás igazgatója, hazánkban a tudományos tejgazdasági irodalom legkiválóbb művelője a külföldi lapoknak is na­gyon méltányolt szakírója. Legutóbb a Kanadában megje­lenő „The World's Butter Review“ nagy angol nyelvű havi folyóiratban hosszabb tanulmányban ismertette a magyar­­országi tejgazdasági kiképzés jelenlegi helyzetét, fejlődését és jelentőségét. A „Der Butter u. Fettwarenverkehr“ magyar száma. A Berlinben megjelenő „Der Butter und Fettwarenverkehr'' című német tejgazdasági szaklap legutóbbi számában túl­nyomó részben a magyar tejgazdasági, tejipari és tejkeres­­kedelmi élet kérdéseivel foglalkozik s ezt a számot el is nevezte „magyar szám“-nak. Örömmel kell tudomásul ven­nünk a német szakirodalomnak ilyen módon való megnyi­latkozását, mert ez világos jele annak, hogy immár a magyar tej­gazdálkodást számottevő tényezőnek tekintik illetékes körök. A Butter und Fettwarenverkehr magyar számában kiváló szakíróink ismerették a magyarországi tejgazdasági élet helyzetét. Dr. Valkó Rudolf az Orsz. Tejgazdasági Szövetség ügyv. igazgatója általánosságban ismerteti Ma­gyarország tejgazdaságát. Trös Antal tejgazdasági szakíró hosszabb cikkben Magyarország vas és sajtiparának ismer­tetésével foglalkozik. Löd­erer Béla a tejellenőrző állomás igazgatója pedig Németországba irányuló exporttal kapcso­latban a márkázott vaj fontosságáról értekezik. Chr. Hansen’s Laboratórium AS Budapest, IV. Ferenc József-rakpart 12 Telefon : Automata 847 — 12 Sürgönyeim: HANSENSLAB Budapest A vajmárkázási törvényben előírt VAJ és SAJTFESTÉK Szintenyészetek (kultúrák) vajgyártáshoz, továbbá ferment SAJTOLTÓ, Tejfelkészítéshez, sajt és túrógyártáshoz, JOGHURT Baktérium kultúrák sajtgyártáshoz, (Camembert, Roquefort) beszerezhetők: Dr. Román Jenő tejbakteriológiai laboratóriumában kérjen díjtalan ismertetéseket Budapest, VI. Izabella­ utca 73 - Telefon: Lipót 914-59

Next