Tejgazdasági Szemle, 1929 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1929-01-15 / 1. szám
4 TEJGAZDASÁGI SZEMLE 1929 január 15 HANSEN legtisztábbak tenyészetben! poralaku v. folyékony legfinomabbak aromában! kultúrái legmegbízhatóbbak üzemben szépső és nem utolsó napjának tekintik. Amint az angol földmivelésügyi minisztérium, úgy a skót szövetség is ad ki évi jelentést a tejelésellenőrzés eredményeiről, amelyben a tehenek tejhozam szerint három osztályba vannak sorozva. A II. és III. osztályban csak a százalékos arányt tüntetik fel tenyészetek és egyesületek szerint. Az I. osztályba tartozó tehenek teljesítményét és a 60 legnagyobb tejhozamú tehenet egyetlenként is ismerteti a jelentés, amely lényegében szintén elit-jegyzék. A skót tejelésellenőző szövetségnél 1925-ben 40 egyesületben és 720 tenyészetben 29.000 tehén állott hivatalos ellenőrzés alatt, ezenkívül 56 tenyésztő 4000 tehénnel végzett nem hivatalos ellenőrzést. Ezek szerint a skót tehénállománynak, amely körülbelül 200.000 drb. 14%-a áll hivatalos ellenőrzés alatt, amely arányszámot csak Dánia és Észak-Németország egyes tenyésztő vidékei múlnak felül. (Köztelek ) KÖNYVISMERTETÉS Csereviszonyban állunk 70 lappal. Ezek közül magyar 50, német 10 és egyébb külföldi 10 Enesei Dorner Béla: A hússertéstenyésztés és az emberi élelmezés kérdése. Enesei Dorner Béla gazdasági főigazgató nevét jól ismerjük a mezőgazdasági irodalomból, főként azon munkáiról, melyek sertéstenyésztési kérdésekkel kapcsolatosak. Legújabb munkája a hússertéstenyésztés és az emberi élelmezés kérdése címmel jelent meg. Röviden rámutat ebben a megváltozott táplálkozásra, a szűkebbre vont háztartásokra, az éléskamrák szűkös készleteire s ezzel kapcsolatban a hentesáruk nagyobb mérvű fogyasztására. S miután ez évről-évre emelkedőben van ezzel karöltve a hússertéstenyésztés is állandóan terjed a gazdaságok körében. S amíg Nagymagyarországon alig volt 10—15 husisertéstenyészet, addig ma 130-nál is több a hússertéstenyésztők száma. A Budapesti Hírlap az integer Nagy-Magyarország visszaállítására törekvő hazafias értelmiség lapja. Szép és aktuális képekben bővelkedő állandó vasárnapi mellékletében mindenki megtalálja szórakoztató és ismeretterjesztő olvasmányainak egész seregét. Köztisztviselők, tanárok, tanítók, lelkészek és katonák előfizetési dij kedvezményben részesülnek. A kiadóhivatal kívánatra mutatványszámot küld. Magyar Anyák Naptára 1929. évre. Az Országos Stefánia Szövetség naptárának évenkénti megjelentetésével nemcsak az anya- és csecsemővédelmet, hanem az általános községészségügyi és szociális érdekeket, sőt a lakosság szellemi színvonalának emelését és a közművelődés előrevitelét is szolgálja. Hasznos és tartalmas oktatást és szórakoztatást kíván nyújtani annak a néposztálynak, amelynek úgyszólván egyetlen olvasmánya a naptár. Ennek figyelembe vétele mellett is olyan színvonalú a naptár, hogy azt haszonnal és élvezettel olvassa a műveltebb közönség is. A naptár gazdag tartlmában foglalkozik az egészségügyi kérdésekkel; útmutatást ad az első segélynyújtásból, megismertet az anya- és csecsemővédelem nagy jelentőségével. A táplálkozásról is több cikkben számol be. A tejről, tápláló anyagaink ezen egyik legfontosabbikáról lapunk felelős szerkesztője, dr. Kovács Józsefné írt hosszabb közleményt, hangsúlyozva a tejnek a mindennapi táplálkozásban való rendkívül fontos és nélkülözhetetlen voltát. A naptár 16,000 példányban jelent meg és ára 1 pengő. Kapható az Országos Stefánia Szövetség igazgatóságánál (VIII., Vas utca 10), valamint az összes anya- és csecsemővédő intézeteknél és Stefánia Fiókszövetségeknél, Dr Gratz külföldi irodalmi munkássága, Dr. Gratz Ottó, gazd. főtanácsos, a Magyaróvári Tejgazd. Kísérleti Állomás igazgatója, hazánkban a tudományos tejgazdasági irodalom legkiválóbb művelője a külföldi lapoknak is nagyon méltányolt szakírója. Legutóbb a Kanadában megjelenő „The World's Butter Review“ nagy angol nyelvű havi folyóiratban hosszabb tanulmányban ismertette a magyarországi tejgazdasági kiképzés jelenlegi helyzetét, fejlődését és jelentőségét. A „Der Butter u. Fettwarenverkehr“ magyar száma. A Berlinben megjelenő „Der Butter und Fettwarenverkehr'' című német tejgazdasági szaklap legutóbbi számában túlnyomó részben a magyar tejgazdasági, tejipari és tejkereskedelmi élet kérdéseivel foglalkozik s ezt a számot el is nevezte „magyar szám“-nak. Örömmel kell tudomásul vennünk a német szakirodalomnak ilyen módon való megnyilatkozását, mert ez világos jele annak, hogy immár a magyar tejgazdálkodást számottevő tényezőnek tekintik illetékes körök. A Butter und Fettwarenverkehr magyar számában kiváló szakíróink ismerették a magyarországi tejgazdasági élet helyzetét. Dr. Valkó Rudolf az Orsz. Tejgazdasági Szövetség ügyv. igazgatója általánosságban ismerteti Magyarország tejgazdaságát. Trös Antal tejgazdasági szakíró hosszabb cikkben Magyarország vas és sajtiparának ismertetésével foglalkozik. Löderer Béla a tejellenőrző állomás igazgatója pedig Németországba irányuló exporttal kapcsolatban a márkázott vaj fontosságáról értekezik. Chr. Hansen’s Laboratórium AS Budapest, IV. Ferenc József-rakpart 12 Telefon : Automata 847 — 12 Sürgönyeim: HANSENSLAB Budapest A vajmárkázási törvényben előírt VAJ és SAJTFESTÉK Szintenyészetek (kultúrák) vajgyártáshoz, továbbá ferment SAJTOLTÓ, Tejfelkészítéshez, sajt és túrógyártáshoz, JOGHURT Baktérium kultúrák sajtgyártáshoz, (Camembert, Roquefort) beszerezhetők: Dr. Román Jenő tejbakteriológiai laboratóriumában kérjen díjtalan ismertetéseket Budapest, VI. Izabella utca 73 - Telefon: Lipót 914-59