Tejgazdasági Szemle, 1930 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1930-01-15 / 1. szám

O ALFA LAVAL SEPARATOROK hideg és előmelegített tej, savó stb. részére ASTRA HŰTŐBERENDEZÉSEK ÉS TEJGAZDASÁGI GÉPEK Mindennemű gép, bádogedény, eszköz és cikk, továbbá eredeti dr. Blumenthal-féle sajtoltópor, vaj- és sajtfesték állandóan raktáron tejértékesítő és feldolgozó üzemek részére Rendkívül kedvező fizetési feltételek: Alfa Qonarstar Pt Ramianoot Gyárosiroda: I.Csurgói-ut 15 Telefon: La 10—31 Hild OG|Jdld(UII nr. DUlldpdel Városi üzlet: IX. Ráday-u. 12 Telefon: Aut. sei—21 A fejés a gyapjúminőségre nincsen káros hatással, a mennyiség pedig jelentéktelenül csökken. Dr. Jónap, kit Dicházán birtokán felkerestünk, behatóan foglalko­zott e kérdéssel és erre vonatkozó német és magyar la­pokban (Köztelek) megjelent közleményeiben szám­szerűen kimutatta, hogy a juhsajt értéke lényegesen na­gyobb, mint amit gyapjúsúlyban veszítünk, ha fejjük a juhokat. A mai alacsony gyapjúárak mellett a fésűs­­gyapjas juhoknál nagyobb haszonra tehet szert a gazda, ha feji a juhokat. Dr. Jónap nézete szerint azonban nem volna érdemes kimondottan fejős juhfajtákra, pl. fh­ez, vagy másra áttérni, vagy keresztezni, mert e ju­hok durvák, gyapja nem oly keresett, mint az A vagy A A gyapjú. E tekintetben gazdáinkat fel kellene világosítani, propagandát kellene indítani, röpiratok, előadások, ka­mara stb. révén. Hogy a felvilágosító propaganda mit tesz, arra példa, hogy dr. Jónap­nak a Köztelekben megjelent közleményei nyomán néhány dunántúli ura­dalom vezette be a juhok fejését jó eredménnyel A gomolyakészítés helyes módjának tanítására, ter­jesztésére nézetem szerint egyedül célhoz vezető mód, hogy vándoroktatókat alkalmazzunk. Ezek járjanak hí­vásra vagy hívás nélkül nyárról-nyárra, gazdaságról­­gazdaságra és gyakorlatilag mutassák be, tanítsák a he­lyes gomolykészítést és irtsák a mostani hibákat, bajo­kat. Ha a „Mezőg. Kamarák“ nem tartanák ezt felada­tuknak, az államnak kellene ilyen vándoroktatókat a gomolyakészítés fő körleteibe tenni. Talán a gomolya­­készítő asszonyok, leányok itt-ott egy rövid tanfolyamra is össze volnának hozhatók, ahol azonban nem elméleti előadásokkal, hanem gyakorlatilag kell tanítani, hogyan csinálják helyesen a gomolyát, juhsajtot. Röpiratok, füzetek ezeknél nem jönnek szóba, mert a juhászok leg­többje talán nem is tud olvasni, írni. Mintajuhászatot is kellene mielőbb megfelelő helye­ken létesíteni. Ma sehol a juhtejgazdasággal behatób­ban, speciálisabban nem foglalkozik senki, csak egé­szen mellékesen egyebek mellett. Valahol tehát intenzí­ven foglalkoznunk kell a juhtejgazdasággal összefüggő kérdésekkel, erre egyes földmívesiskolák (Jászberény, Karcag, Kecskemét) fekvésüknél fogva nagyon kínál­koznak. Itt kell mintajuhászatokat létesíteni. Itt lehetne azután a tejgazdasági kísérleti állomás irányítása mel­lett elvégezni azokat a kísérleteket is, melyek célja az oltó, fölözés, különféle gyakorlatban levő készítési el­járások közül a legmegfelelőbbeket kiválasztani, tisztáz­nák a gomolyaérlelés kérdéseit, stb., stb. Nekünk itt Moson megyében alkalmunk e kérdések kutató kísérleti tisztázására nincsen, itt az egész megyében nem áll ren­delkezésünkre fésüsbirka-tej, hogy ezeket a kísérleteket itt lehetne elvégezni. Azonban innen is egész jól vezet­hetnék, irányíthatnák a kísérleteket és elvégezhetnék az azokkal kapcsolatosan felmerülő kémiai és bakterioló­giai vizsgálatokat is. Végül úgy a termelőnél a juhtejgazdaság fejlesz­tése, mint a gomolyakészítés helyes útra terelése érdeké­ben szükségünk volna még egy szervezetre, hogy ki­emeljük gazdaságunk ezen eddig elhanyagolt ágát, mely megérdemli, hogy vele foglalkozzunk (a csehszlovák ex­port kiszorítása, a jövedelmezőbb juhtenyésztés a fő in­dokai). Máról-holnapra ugyanis egynéhány intézkedés­sel, egy pár rendelettel és utasítással egy gazdasági ág sem fejleszthető, tehát a juhtejgazdaság sem. Hisz lát­tuk, részben mélyreható gazdasági, üzemi okok játszód­nak közre, hogy ez a termelési ág ma ott oly elhanya­golt. Rendszeres, kitartó, évekre terjedő munkára van itt szükség és ez e téren is csak úgy vehető fel, mint ahogy ez másutt más gazdasági ágazatokban már folyik. Amint megvannak már külső orgánumai a szőlő- és borgazdaságnak, a méhészetnek, selyemtenyésztésnek, felügyelőségek alakjában, vagy egyes növényeknek (pl. burgonyának) külön szakemberei, úgy a juhtejgazda­ság érdekében is kellene mielőbb egy hasonló szerveze­tit létesítenünk. Sajnos, a helyzet ma nálunk az, hogy még a tehéntejgazdaság sem rendelkezik oly külső ál­lami szervekkel (konzulens, tanácsadó, felügyelő), me­lyek ma már minden államban léteznek, amelyeknek a külföldi tejgazdaság oly végtelen sokat köszönhet és melyet nem tudna nélkülözni sem. Ezt a szervezetet meg kellene sürgősen teremtenünk és ezzel kapcsolatban a juhtejgazdaságot szolgáló szervezetet is. A „Közteleké­ben e szervezetet már évekkel ezelőtt ismertettem és nemrég újra a „Tejgazdasági Szemlében“. Ha ez is meglesz és meglesznek a fent említettek, a mintajuhtej­­gazdaságok, vándoroktatók, esetleg tanfolyamok, úgy ezek kifejthetik azt a munkát, mely a juhtejgazdaságot a mai primitív, ősi mivoltából kiemeli a kor színvona­lára. Ilyen szervek nélkül azonban soká vagy örökre megmarad ott, ahol van. TEJGAZDASÁGI SZEMLE 1930 január 15 Megjelent a Tejgazdasági Zsebkönyv 1930. Tartalmazza a 19 000/1925 sz. f. m. rendelet teljes szövegét. Benne van az uj bővített címtár is. Ára finom vászonkötésben 4 pengő. — Megrendelhető a kiadóhivatalunkban.

Next