Tejgazdasági Szemle, 1931 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1931-01-15 / 1. szám

| a XI. ÉVFOLYAM 19727* ifft ______________BUDAPfe^é?931. JANUÁR 15* 1. 0Z.AM. TEJGAZDASAGI SZEMLE EGYETEMES TEJTERMÉKIPARI ÉS KERESKEDELMI SZAKLAP if/i­ yfjih ff I AZ ORSZÁGOS TEJGAZDASÁGI SZÖVETSÉG I megjelenik h­a­v­o­n­t­a if f T­s­zV­W II. 3. I HIVATALOS KÖZLÖNYE előfizetési ÁRA: • '.‘r - I■ MmU kV# Ir l0/fl'rf Aljegyzőbizottság : Folyó hó 29-én csütörtökön délután 6 órakor tartja legközelebbi árjegyző ülését a szövetség helyiségében. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, Vili. JÓZSEF-KÖRÚT 31/b TELEFON: József 428-10. Hivatalos órák: hétfő, szerda, péntek 9—12 Felelős szerkesztő és felelős kiadó : Özv. Dr. Kovács József­né NEGYEDÉVRE 4.80 P FÉLÉVRE' 9 P ; Ejtfes szám- 80 fill. Külföldre a fenti árak kétszerese ,, . G,f Postatakarékpén­ztári csekk- 'számla1 * wfla, ■' › jö,-, (‡/ i :nfia fliW-f Tejgazdasági utibenyo­mások Schleswig-Holstein és Dániában Dr. Gratz Ottó­ ­ if i i .1 Ff ^ i í j í F-io ? ;i:ri’i­i mm­s IV. Kövessük most a tej útját a kiéli „Mildblie^-ban. Az emeleti átvételi helyiségben (legfelső i­^ő(l^bsörök) automatikus felvonó a kannákat leteszi, egy­­görgő­­bag­lyára, mely egész a mérleg elé szállítja.'A ki­ ürmét? 'kan­nákat itt kicsöpögés után egy kannamosógépee paossák és tisztára is gőzölik, szárítják, gö­rgőspályá­­zikk a fel­vonóhoz, mely az alsó átvevőhelyiségbe (átvevőrámpá­­hoz) szállítja vissza. " Az emeleti átvétel után következő’ 2-i, lejfelőn (te­raszon) állnak fölöző, tisztító szeparátorok, ttíjszínposz­­tőrök és e egy tejszínszellőző (Ramentguser), utóbbit más üzemekben is láttam. A répaetetés idején jó hatását­ lát­ják az üzemek mindenütt a szellőztetésnek. A hátoltíadí­­­kon egy hőntartó kód áll. Ebbe folyik a tej, miután köz­ben a tej a két terrasz közötti emelvényen, álló csörgedező bevitőn 66' C-ra bevittetett. A 4-ik lépcsőn állnak a csör­­gedezőhű­tők, az ö-ik lépcsőn vannak a tejtároló tartá­­nyok, melyekről vezetékek szolgálnak.,, Je a­ földiSzwitrc (fi-ik lépcső) az önműködő palackozó géphez, mely az alsó átvételi helységben áll, ahova az üroktisztított kan­nák is lejutnak. A telt palackok lórékon a közeli*­hü­A „Milchhof Kiel“, a ForschungsanStalt tejüzeme és friedrichsorti kísérleti gazdasága Kiel tejellátását ma nagyszámú kisebb és közép­­nagy tejüzem végzi, melyek részben magában Kielben, részben a környéken helyezkednek el. A reggeli órákban fel is tű­nik a sokféle cégfeliratú tejeskocsi Kiel utcáin, melyek még jórészt csapról a járda mellett mérik a te­jet. Ezt a módját a tejellátásnak Észak-Németországban mindenütt látni, még Berlinben is, továbbá Dánia váro­saiban, kivéve Kopenhágát, ahol tiltva van. Kiel egyetlen nagy üzeme, a „Kieler Milchhof“ óránként 10.000 liter összteljesítménnyel, mely azonban nincsen kihasználva, mert az üzemnek nem sikerült ed­dig a kellő mennyiségű tejet biztosítani. Ma mindössze 14.000 liter a napi teje. Élcelődtek is rajta egy alkalom­mal egyes­ tejiparosok a diskussziék alkalmából. Ha üz­letileg talán nem vált be, maga az üzemi épület és beren­dezés elhelyzése miatt a szakembert mégis érdekli. Mert modern, a legújabb idők tapasztalatai szerint épült vá­rosi tejellátó üzem a „Kieler Milchhof“. A Bergedorfer­­ Eisenwerk rendezte be. A Milchhof Kiel teljesen szivattyú nélküli tejüzem. A tejeskannákat az átvételből felvonón felviszik kb. III. emelet magasságba,­­dhonnan természetesen esés útján folyik a tej gépről-gépre. Lépcsőzetes üzem tehát, ha helyszűke miatt nem is lehetett azt olykér építeni, aho­gyan amerikai mintára ma Angliában, Dániában és újabban Németországban (Milchhof Plauen) építik az üzemeket. T. i. kifejezetten lépcsőalakban és minden „lépcsőfokon“ egy-egy gépcsoport foglal helyet. A Kieler Milchhof azonban az első lépcsőzetes szivattyúnélkü­li üzem Németországban. A..különböző üzemi helyiségek szigorú elválasztá­sára törekedtek az építésnél, ami különösen az edényzet tisztogató és az átvételi, feldolgozó helyiségek között indokolt. Ahol ez nincs­ meg, ott állandóan, vagy gyak­ran érezni a „mosogató“ különös, főleg a szódaságtól eredő jellegzetes szagot az üzemi helyiségekben. Megfor­dultam egyszer egy egész üzemben, ahol ezt a szagot már rögtön a kiadó rámpáról az üzembe belépve érezni tehetett... bár a palackmosó üvegfallal volt elválasztva az átvevőtől. A vezető üzemvezető a mosó rossz, hiányzó szellőző berendezésének tulajdonította a szétáradó szagot. Amikor körútunkon a tejtároló tartányokhoz értünk, ott újra megütötte e szag az orromat. Az üzemvezeő sietve, mielőtt szólhattam volna, becsukta a tároló helyiség nyitva álló kis ablakát, mely a palackmosóba nyilt. 11'.i ■ .■ V..i ■ V‚ k­■ •■■■. -4 . I : • i ).j / I » I . 1 i­ . ..... i”*.*..•.. . -■ . 4 •' i ■ i .4 • ’ ál Ny T › y a, a á­ ív’ ,i ;í A

Next