Tejgazdasági Szemle, 1943 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-15 / 1. szám

A TEJGAZDASÁGI SZEMLE feltétele a központi kezelés és érlelés, ezt is könnyebben va­lósítja meg a magánvállalkozás. Az értékesítési hálózatot is, kereskedelmi rutinjánál fogva, jobban felépíti. Egyál­talán a magánvállalkozás, nagyobb mozgékonysága révén, még sokféle előnyben van és így könnyebben megússza az olykor jelentkező értékesítési válságokat is, amilyenekkel normális időkben számolni kell. Az elmondottakból világos, hogy a magánvállalkozás­nak nagy a jelentősége, fontos szerepet tölt be egy ország sajtiparában. Ezért sajnálattal tapasztaltam, az utóbb idő­ben és ez különösen a hazatért országrészekben nyilvánult meg, hogyha a magánvállalkozás sajtgyár létesítése iránt mutatott valahol érdeklődést csakhamar nehézségei tá­madtak. Nem vitatható, hogy ez a mellőzés, kirekesztés az ország tejértékesítésére nincsen előnnyel, sőt határozottan káros. Minél több tej, kéz, erő, minél több és nagyobb tőke fog hozzá sajtgyártásunk fejlesztéséhez, annál gyor­sabb, nagyobb eredmény kecsegtet. Nagyon sok olyan vi­déke van az országnak, ahol ma még, értékesítés hiányá­ban, a tejtermelésre nem vetnek külön súlyt, ámbár erre a feltételek fennforognak. Mindenütt, ahol a tejtermelésre a gazdasági, takarmánytermelési viszonyok kedvezőek és a tehénlétszám csak annyi tejet biztosít, hogy a sajtgyártás megindulhat, üzemnek kellene állnia. Hogy szövetkezeti vagy magán, lényegtelen, különösen a mostani időkben, a háború, a közellátás és a jövő kedvező kilátásai közepette. Tejgazdaságunk, sajtiparunk fejlődése érdekében állana tehát, ha a magánvállalkozás akadálytalanul részt vehetne e felépítő munkában. Egymással nemes versenyre kelve, ki tud többet, jobbat termelni, dolgozzon szövetkezeti és magánsajtipar egymás mellett, úgy, ahogy ezt a külföldön is látjuk. Az eredmény így nagyobb, jobb lesz, mintha az egyik erőt megbénítjuk vagy éppenséggel teljesen kikap­csoljuk. A jéggyűjtés fontos téli munka A téli tejgyűjtés minden tejtermelőnek, tejüzemnek, tejtermékgyártónak egyik legfontosabb feladata. De hason­­lóképen gondoskodni kell a megfelelő jégkészletről a tej­­szövetkezeteknek is. Bizonyára eddig már minden tejter­melő és minden tejszövetkezet megtette a kötelességét és épített megfelelő jégvermét, vagy ha már volt, akkor azt régen előkészítette a jég berakására. A zord, hideg időjá­rásnak egyetlen hasznát, a jég termelhetését, ki kell hasz­nálni és el kell látnia magát minden termelőnek és szövet­kezetnek a szükséges jégkészlettel. Különösen azért van erre nagy szükség, mert a tej rendkívül érzékeny és köny­­nyen romló élelmiszerünk és ha nem gondoskodunk a nyári hőségben a megfelelő hűtéséről, akkor ki vagyunk annak téve, hogy tápértékeiből veszít, sőt romlott állapotban ke­rül a feldolgozó- vagy szétosztótelepre. Ennek pedig nem szabad megtörténnie, mert a tej olyan értékes táplálékunk, hogy annak minden cseppjéért kár, ha veszendőbe megy. Télen könnyű a tej tárolása és az sem különösen nagy baj, ha nem szállítható azonnal az illetékes feldolgozó­vagy szétosztótelepre. Hűtés nélkül is eláll több napon át, sőt ilyenkor éppen arra kell ügyelni, hogy a nagy hideg következtében meg ne fagyjon. De már kora tavasszal, amikor váratlanul, egyik napról a másikra beállanak a nagy melegek, a tejet az időjárás hirtelen változása várat­lanul lepi meg és bizony ilyenkor a termelőnek legfonto­sabb feladata, hogy idejében gondoskodjék a tej megfelelő hűtéséről. Milyen nagy nyugalom az, ha tudjuk, hogy tele a jégvermünk és nem kell aggódnunk amiatt, hogy mi lesz a tejjel, ha nem tudjuk elszálltani. Tejtermelőink és tej­szövetkezeteink tapasztalhatták, hogy milyen sok kárral és nehézséggel jár az, ha nincs megfelelő hűtési lehetőség. T­­ehát mindenki gondoskodjék most, idejében megfelelő jégkészletről. Gazdaságosság szempontjából is nagy jelen­tőségű a saját jégtárolás, mert megfizetni a jeget nem állhat módjában sem az egyes kistermelőnek, sem a tejszövetke­zeteknek. És nagyon fölösleges kiadás is volna akkor, ami­kor csekély előrelátással és gondossággal, a lehető legkeve­sebb költséggel és fáradsággal, mindenki maga szerezheti meg a szükséges jégmennyiséget. Felhívjuk tehát a tej­szövetkezeteink figyelmét is erre a fontos és el nem hanya­golható és el nem­­ halasztható téli munkára. Minél előbb hozzáfogni a jéggyű­jtéshez, hogy tavasszal és nyáron ne legyen gondunk a tej m­ítésére. különösen fontos most, hogy a tej hűtése a legtökéletesebben legyen megoldva, mert tudjuk jól, hogy a mai szállítási viszonyok között a vasutak menetrendjének korlátozása következtében egészen bizonyosan el lehetünk rá készülve, hogy a tejküldemények szállítása is szenvedni fog késedelemben és bizony a ter­melő és a szövetkezet kénytelen lesz a tejet a szokottnál tovább tárolni. Ekkor fog majd kitűnni, hogy milyen haszna volt a téli gondoskodásnak. Amennyiben nem volna a jég eltartására megfelelő pince, jégverem elkészítése nem okozhat különösebb gon­dot. Egyszerűen és mégis célszerűen lehetséges annak a következő módon való elkészítése. Talajvízmentes és lehe­tőleg árnyékos helyen 4—6 méter széles és 1,5 m­ mély ver­met ásunk. Ennek ajtaját az északi oldalra helyezzük el és az ajtóhoz lépcsőzetes lejáratot készítünk. A vermet most jéggel megtöltjük és prizmaszerűen a földszíne felett 1 — 1,5 m magasan felrakjuk. A jeget szorosan kell berakni, vízzel öntözni, vagy sóval meghinteni, mert így gyorsab­ban és jobban történik a jégmennyiség összefagyása és tar­­tósabb is lesz a jég. Ahol a talajvíz magassága miatt jég­verem nem építhető, ott a jég tárolása az úgynevezett szá­raz eljárással biztosítható. Ennek lényege abban áll, hogy a fölhalmozott jeget fűrészporral, ennek hiányában pelyvá­val összekeverjük és felül vastagon szalmával betakarjuk. Oldalt a körülárkolásra a víz elvezetése céljából szintén szükség van. A tej nemzeti vagyon. A tej termelése a nemzet érdeke. De ugyancsak a nemzet érdeke az is, hogy ez a nemzeti vagyon épségben megőriztessék és hiánytalanul és a leg­jobb minőségben érkezzék el a fogyasztóhoz. Ennek a nem­zeti vagyonnak a megmentésében és épségben való megőr­zésében pedig elsősorban éppen a tejtermelők és a tejszö­vetkezetek vehetnek értékes és hasznos részt, azzal, hogy a tej legjobb állapotban való megőrzését biztosítják. És ennek a biztosítéknak egyik legfontosabb tényezője a meg­felelő hűtés, illetve a megfelelő mennyiségben rendelke­zésre álló jégkészlet, mert ezáltal válhatik lehetővé, hogy a tej minden szállítási nehézségek dacára is, tápértékeiben hiánytalanul és sértetlenül, élvezhető, kifogástalan minő­ségben szolgálja a magyar nemzet, a jövő katonájának, a jövő családanyának, a magyar gyermeknek az egészségét és életét. 1943. január 15.

Next