Természet és Technika, 1952 (111. évfolyam, 1-12. szám)
1952-04-01 / 4. szám
Ezek közül különösen nevezetes volt 1876-ban „A pókról, szövés-fonásról és szerepéről a természet háztartásában”, továbbá „A rét zenevilágából", 1879-ben „A nagy út” és az összefoglaló tanulmány: ,,Az állatélet mint munka". Első előadásaiban a pókot a nádasban mutatja be, amely elvezeti a tavak élőlényeinek ökológiai rendszeréhez. ,,Mire céloz e rendszer? Mert hogy törvényen alapuló rendszerrel van dolgunk, ez csakugyan kétségtelen. A növényélet körfolyama úgy hozza magával, hogy a tó megtelik keletkező, hanyatló, felbomló szerves anyagokkal. Ez egy folyamatosan megújuló körfolyama az anyag átváltozásának, melyben a vegyi és physikai erők közvetlen behatásán kívül, mint közvetítő elemek, az állatok is részt vesznek. A szerves anyagtömegek, melyek a tó fenekén felhalmozódnak, létfeltételeit adják azon apró lények millióinak, melyek fejlődésük első fokait a víz alatt futják meg, s melyeknek tápláléka a szerves anyagokból telik. A szúnyogok, egyáltalán a légyfélék, s más rovarok kifejlődése itt folyik. Számuk az átalakítandó anyaghoz arányban áll, azaz tömérdek. És ha e lények egész tömege folyton kifejlődnék és a szaporodásig eljutna, úgy oly tömegek keletkeznének, amelyek megzavarnák azon szép összhangot, amelyet egy csendes tó képében szeretünk. De túlszaporodás nem jöhet létre, mert az alsóbbrendű állatok sokasága, amidőn az anyag átváltoztatásába hathatósan befoly, egyszersmind saját testével szolgáltatja létfeltételeit sok más állatnak is, amely utóbbiak táplálkozásuk által s a szervezetükben kifejezett működési különbségnek megfelelő, szabályozó, korlátozó hatást gyakorolnak, alapjában azonban szintén befolynak az anyagcserébe, melynek működésükkel és egész létükkel szintén alá vannak vetve. Nekik is vannak korlátozóik.” A réten a szöcskék, sáskák, tücskök „zenevilága” köti le Herman figyelmét. „Hang, alak, életmód törvényeken alapulnak.” Végül összefoglaló három előadása „Az állatélet mint munka” az erdő madárvilágát ismerteti. Biológiai szemlélete ugyanolyan, mint előadásaiban: * „az állatmozgás az erőműtan alapelveire vezethető vissza”. De Herman itt nem áll meg s felveti a kérdést: ha az állati mozgás különböző volta a szervezet különbségeiből következik, akkor miből következik a szervezet különbsége? Így azután befejezésképpen eljut a fejlődés elvéhez és azt ökológiai kölcsönhatással materialisztikusan értelmezi. Végső következtetése így hangzik: „Látunk egy összefüggő fejlődésű láncolatot, mely a legrégibb rétegek életétől a mai életig elkalauzol. És látjuk azt, hogy a kihalt korszakok szervezetei is egymás között oly fejlődési láncolatot alkottak, mely szervezetileg és működésileg megfelelt az akkori összes természeti viszonyoknak, éppen úgy, amint ezt a most élő szervezetekre nézve kimutatni iparkodtam." Herman Ottó harcosan állott ki ugyanakkor a darwinizmus védelmében. Az Akadémia 1878. évi nagygyűlésén Csengery Antal elnöki megnyitójában az induktív módszernek az erkölcsi tudományokban való alkalmazásának jelentőségét fejtegette. Az elnöki megnyitó után Haynald Lajos kalocsai érsek mondott emlékbeszédet egy olasz antidarwinista botanikus felett s élesen kikelt az induktív módszer ellen, amely ebben az esetben a darwinizmust jelentette. Az ülésen jelen volt Herman Ottó is és az antidarwinista támadáson annyira felháborodott, hogy cikket írt az induktív módszer védelmére. A cikket, minthogy a napilapok nem merték közölni, sőt, mert egy szerkesztő Haynaldnak is beárulta, Herman a szerkesztésében megjelenő Természetrajzi Füzetekben adta ki. Kalocsa érseke egyenesen a kabinetirodához fordult elégtételért s a kultuszminiszter felsőbb nyomásra fel is szólította Herman Ottót múzeumi állásának elhagyására, de azt a választ kapta, ha majd a múzeum dotációja Kalocsa érsekének vagy a Habsburg-ház hitbizományának terhére esik, eleget tesz a felszólításnak. Valóban csak egy év múlva, mikor Szegeden képviselő lett, mondott le állásáról. Borbás Vince (1844—1905) tanár volt s nagyszoggalommal végezte a magyar flóra kutatását. De nem elégítette ki pusztán a növényfajok és változatok felkutatása és azok rendszerezése, hanem ökológiai, főként növényföldrajzi kutatásokat is végzett. Megyénként kutatta át Magyarország növényvilágát . A jávai majomember combcsontja elölről (baloldali kép) és oldalról (jobboldali kép). A combcsont szülő feje (cap), nyaka (col), nagy és kis tompora (trm, trmi), bütykei (cm, cl) szakasztott olyan alakúak, mint az emberi combcsontokon. Még az emberi combcsontot jellemző léc (erf) is megtalálható rajta. Az oph-val jelzett csontkinövések rendellenes dolgok, valószínűleg gyulladásos folyamat következményei