Textil-Ipar, 1930 (3. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-15 / 1. szám
4. oldal exorbitáns vámemelésekkel könyörtelenül lehetetlenné téve a túlprodukció következményeképpen dumping áron kínáló behozatalt s folyton keresve, kutatva új használhatósági területeket a műselyem részére. Aműselyem ezeket a fogyasztóterületeket a pamuttól és valódi selyemtől, csekélyebb mértékben a gyapjútól hódította meg s a feldolgozó ipar teljesen tisztában van ma azzal, hogy ezek megtartására és új fogyasztási lehetőségek megszerzésére a minőség megjavítása mellett nagyarányú árcsökkenés az egyedüli út. A konzum hatalmas emelkedésére egyedül vezető helyes utat a háború következményeként erősen csökkent vásárlóképességű államok mutatták meg: a müselyemnek és a félmüselyem áruknak elsősorban népruházati célokat kell szolgálniuk. Mennyiségre nézve a legfontosabb tejdilnyersanyag a pamut, a műselyem áraknak a pamutárakhoz kell erősen közeledniük. A termelési költségeket tehát racionalizálással, a gyártás egyszerűsítésével erősen csökkenteni kell. Azok a vámok, melyek nem a fejlett, egészséges hazai ipar védelmét célozzák s igy csak a kész termék árát indokolatlanul emelve, a fogyasztás akadályai, leépítendők volnának. Az eddigi tények világosan kijelölik a műselyem racionális előállításának helyét: műselymet versenyképes áron csak azok az államok tudnak előállítani, hol nagyok a fakészletek, melyek a szükséges kemikáliák előállításához olcsó elektromos energiával rendelkeznek s mindezek mellett a többi legfontosabb textilipari nyersanyagokban importra szorulnak. Az érdekelt iparok, a valódi selyemipar is, a vámkérdésben egyelőre még csak az újabb vámemelések megakadályozását követeli, az 1929. évi nemzetközi selyemkongresszus a vámemelést világökonómiai szempontból veszélyesnek deklarálja A műselymet termelő ipar legnagyobb része, melynek nem a termelésének mindenáron való elhelyezése a fő célja, a fogyasztás emelésének egyik módját abban látja, hogy a fogyasztó a müselymek minőségének megítélése, értékelése céljából tádlandóan felvilágosítandó, hiszen a látszólag jutányos, rossz minőségű, gyenge nyersanyag csak a müselyem diszkreditálását idézi elő. -y —a Az Iparitanács textiles tagjai Értesülésünk szerint a rövidesen újjáalakuló Iparitanácsba a textilipar képviseletében Szurday Róbert és Goldberger Leó vezérigazgatókat fogják kinevezni. Miért beteg a szőnyegpiac? A magyar szőnyeggyárak fejlődésével a fogyasz-tás nem tudott lépést tartani. A jobb szőnyegekben a kereslet erős csökkenése észlelhető. Függönykelmékben jobb a fogyasztás, bútorkelmékbemn azonban még mindig főleg a francia és olasz áru megy. Különös ez a szakma abból a szempontból is, hogy kimondottan nagykereskedő csak kettő van, ezek azonban külföldi gyárak lerakatai és így a magyar ipar szempontjából alig jöhetnek számításba. A legnagyobb felvevők a fővárosi és vidéki nagy detail szőnyegüzletek. Ezeket azonban a krízis szinte megötödölte, úgy hogy a magyar szőnyeggyáraknak legnagyobb gondja az áru elhelyezésének teljesen új alapokon való megorganizálásában összpontosul. Ezekre a kritikus és egészen különleges üzleti viszonyokra való tekintettel, nem valószínű, hogy a most folyamatban levő magyar-török kereskedelmi tárgyalások folyamán a kormány engedményeket tegyen a most érvényes szőnyegvámokból. A textil vállalatok osztalékai A hozzánk beérkező jelentések alapján , valós szinűnek látszik, hogy a legtöbb komoly vállalat a tavalyi osztalékot fogja fizetni. Egyes gyárak, amelyek a múlt évben nem számolva a krízis kimélyülésével, túl magas osztalékot állapítottak meg, csökkenteni lesznek kénytelenek a dividenciájukat. Elsősorban a gyapjúszövetgyárak és néhány pamutipari vállalat osztalékának csökkentésével számolhatunk, feltűnő változások azonban itt sem lesznek. A Bajai posztógyár reorganizációja A Bajai posztógyár, amelyet Gácsról a vörösök által annak idején elhurcolt gépekkel alapítottak és amely felerészben a Moktor, felerészben pedig a Hitelbank tulajdona, reorganizáció előtt áll. A vállalatnál mutatkozó bajok régebbi keletűek. A szerb hadsereg részére szállított és meganstandolt takaróknál elszenvedett veszteségek, valamint a posztószakmát igen erősen érintő fizetésképtelenségek bizonyos nehezen eltüntethető nyomokat hagytak a vállalat mérlegében. Lehet, hogy a műszaki vezetésben mutatkozó nézeteltérések, a fonoda és a szövőgyár egymástól messzeeső volta, a fővárostól rosszul megközelíthető gyári székhely, a Gácsi posztógyár szünetelése folytán a Bajaira eső nagyobb terhek, a magas bankkamatok most már fájdalmasan éreztetik hatásukat. A főbaj mégis abban rejlik, hogy a két tulajdonos nem akar újabb pénzeket beleölni a vállalatba, mivel a feles arány folytán a gyár sem a Moktáré, sem a Hitelbanké. Azok a hírek, hogy a gyári tisztviselőket elbocsátották, minden alapot nélkülöznek. Egyenlőre a szokásos évi üzemszünet miatt nem dolgozik a gyár. A napokban megtartandó igazgatósági ülés majd megtalálja, hol is van a hiba. TEXTILIPAR . 1. szám —H—7**--------------: : - ; • -Vy r A nyomóegyezménynek nagy akadályai vannak A nyomógyárak igazgatói szinte állandó tárgyalásban vannak egymással. E hó 10.-én is öszszejöttek a textilgyárosok egyesületében, azonban mint megbízható forrásból értesülünk, a tárgyalások ez alkalommal sem hoztak konkrét eredményeket. A fő nehézséget a Kartonnyomó leállításáért fizetendő kártérítés összegszerűsége okozza. Ha a Kartonnyomó nyomóüzemét leállítják, sok tisztviselő és két-három igen nagy fizetésű, valószínűleg hosszabb szerződésekkel rendelkező igazgató válik feleslegessé. Ezeknek a végkielégítése jóval felülmúlná azt az összeget, amit az üzemben maradó többi nyomógyár egyenlőre fizetni hajlandó. Ezért még nem érdemes a kartonnyomót leállítani. Az eddig felmerült javaslatok mellett a Kartonnyomót patronizáló Hitelbank nem találja meg a számítását. Vannak azonban még egyéb igen komoly nehézségek, amelyek javarésze az eladási árak megállapítása körül mozog. A nyomott és festett műselyem kelmékben ma már olyan éles a verseny, hogy különösen a silányabb minőségek árainak sémaszerű megállapítása egy esetleges áregyezmény keretén belül aligha képzelhető el. Habár a tárgyalásokat a közeli napokban folytatni fogják, egyhamar nem várható konkrét eredmény. RIMERK ÚJPESTEN Gyártjuk az összes textiltechnikai bőrcikkeket, „Flammond" és „Rotary" gépszíjakat, varró- és kötőszíjakat, valamint egyéb műszaki bőrárukat BŐRMŰVEK R.-T. ÚJPEST, VÁCI-ÚT 44 — TELEFON: Aut. 948-80 Benzin-, „TRI“, „TETRA“ és „ASORDIN“ tisztító és utántisztító gépek. Eredeti „LEHFELD“-rendszer. „Wiíelá“ iiműmí liUyjiH KW :! li|ius. (titsryis lilies: «Ion dtulMii) 9тя10тй0шя**т**т1т0Ш10Шштт0т01 Szab. Magyarországon, Németországban stb. Ezen gépekben az oldószerek mindig garantáltan teljesen tiszták, gyanta-, és zsírmentesek, valamint átlátszók és színtelenek maradnak. Minden egyéb gépnél kimutathatólag tisztítóbb hatásfokkal és sokkal olcsóbban dolgoznak. Az elavult, drága és veszélyes lepárlást teljesen feleslegessé teszik. Kedvező fizetési feltételek. Referenciák : I. H. C. Karstadt G. m. b. H. Porges, Hamburg-Billbrook, ahol ND2 típusú tisztítógép nagy Jahr-féle mosógéppel dolgozik, Gschwindt János Budapest, VII., Kazinczy u. 46. NDTI típus és sok más üzem. A szakma legelső cégei fényes szakvéleménynyel szolgálnak. Egyedül bevált „Tri" és „Tetra“ szisztéma-Gyártási és eladási telep : AUGUST JUNGNICKEL, HAMBURG 36 ABC.-STRASSE 30 -36. — ALAPÍTVA: 1892 Magyarországi vezérképviselet: FLÓRA GYÖRGY KELMEFESTŐ, VIGY TISZTÍTÓ BUDAPEST, V. VILMOS CSÁSZÁR-KT 4. SZÁM Tisztitókészülék ND 1 tipus.