Textil-Ipar, 1930 (3. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-15 / 1. szám

4. oldal exorbitáns­ vámemelésekkel könyörtelenül lehetet­lenné téve a túlprodukció következményeképpen dumping áron kínáló behozatalt s folyton keresve, kutatva új használhatósági területeket a mű­selyem részér­e. A­­mű­selyem ezeket a fogyasztóterületeket a pamuttól és valódi selyemtől, csekélyebb mér­tékben a gyapjútól hódította meg s a feldolgozó ipar teljesen tisztában van ma azzal, hogy ezek megtartására és új fogyasztási lehetőségek meg­szerzésére a minőség megjavítása mellett nagy­arányú árcsökkenés az egyedüli út. A konzum hatalmas emelkedésére egyedül vezető helyes utat a háború következményeként erősen csökkent vásárlóképességű államok mutatták meg: a müselyemnek és a félmüselyem áruknak első­sorban népruházati célokat kell szolgálniuk. Mennyiségre nézve a legfontosabb tejdilnyers­­anyag a pamut, a műselyem áraknak a pamut­árakhoz kell erősen közeledniük. A termelési költségeket tehát racionalizálással, a gyártás egyszerűsítésével erősen csökkenteni kell. Azok a vámok, melyek nem a fejlett, egészsé­ges hazai ipar védelmét célozzák s igy csak a kész termék árát indokolatlanul emelve, a fo­gyasztás akadályai, leépítendők volnának. Az eddigi tények világosan kijelölik a műselyem racionális előállításának helyét: műselymet verseny­­képes áron csak azok az államok tudnak előállí­tani, hol nagyok a fakészletek, melyek a szüksé­ges kemikáliák előállításához olcsó elektromos ener­­­­giával rendelkeznek s mindezek mellett a többi legfontosabb textilipari nyersanyagokban importra szorulnak. Az érdekelt iparok, a valódi selyemipar is, a vámkérdésben egyelőre még csak az újabb vámemelések megakadályozását követeli, az 1929. évi nemzetközi selyemkongresszus a vámemelést világökonómiai szempontból veszé­lyesnek deklarálja A műselymet termelő ipar legnagyobb része, melynek nem a termelésének mindenáron való elhe­lyezése a fő célja, a fogyasztás emelésének egyik módját abban látja, hogy a fogyasztó a mü­­selymek minőségének megítélése, értékelése céljá­ból tádlan­dóan felvilágosítandó, hiszen a látszólag jutányos, rossz minőségű, gyenge nyersanyag csak a müselyem diszkredi­­tálását idézi elő. -y —a Az Iparitanács textiles tagjai­­ Értesülésünk szerint a rövidesen újjáalakuló Ipari­tanácsba a­ textilipar képviseletében Szurday Ró­bert és Goldberger Leó vezérigazgatókat fogják kinevezni. Miért beteg a szőnyegpiac? A magyar szőnyeggyárak fejlődésével a fogyasz-­­tás nem tudott lépést tartani. A jobb szőnyegekben­­ a kereslet erős csökkenése észlelhető. Függöny­kelmékben jobb a fogyasztás, bútorkelmékbemn azonban még mindig főleg a­ francia és olasz áru megy. Különös ez a szakma abból a szem­pontból is, hogy kimondottan nagykereskedő csak kettő van, ezek azonban külföldi gyárak lerakatai és így a magyar ipar szempontjából alig jöhet­nek számításba. A legnagyobb felvevők a fővárosi és vidéki nagy detail szőnyegüzletek. Ezeket azon­ban a krízis szinte megötödölte, úgy hogy a ma­gyar szőnyeggyáraknak legnagyobb gondja az áru elhelyezésének teljesen új alapokon való megor­­ganizálásában összpontosul. Ezekre a kritikus és egészen különleges üzleti viszonyokra való tekin­tettel, nem valószínű, hogy a most folyamatban levő magyar-török kereskedelmi tárgyalások folya­mán a kormány engedményeket tegyen a most érvényes szőnyegvámokból. A textil vállalatok osztalékai A hozzánk beérkező jelentések alapján , valós szinűnek látszik, hogy a legtöbb komoly válla­lat a tavalyi osztalékot fogja fizetni. Egyes gyárak, amelyek a múlt évben nem számolva a krízis kimélyülésével, túl magas osztalékot állapítottak meg, csökkenteni lesznek kénytelenek a dividenciá­­jukat. Elsősorban a gyapjúszövetgyárak és néhány pamutipari vállalat osztalékának csökkentésével szá­molhatunk, feltűnő változások azonban itt sem lesznek. A Bajai posztógyár reorganizációja A Bajai posztógyár, amelyet Gácsról a vörö­sök által annak idején elhurcolt gépekkel alapí­tottak és amely felerészben a Moktor, felerészben pedig a Hitelbank tulajdona, reorganizáció előtt áll. A vállalatnál mutatkozó bajok régebbi kele­tűek. A szerb hadsereg részére szállított és meganstandolt takaróknál elszenvedett veszteségek, valamint a posztószakmát igen erősen érintő fize­tésképtelenségek bizonyos nehezen eltüntethető nyomokat hagytak a vállalat mérlegében. Lehet, hogy a műszaki vezetésben mutatkozó nézeteltéré­sek, a fonoda és a szövőgyár egymástól messze­­eső volta, a fővárostól rosszul megközelíthető gyári székhely, a Gácsi posztógyár szünetelése folytán a Bajaira eső nagyobb terhek, a magas bank­kamatok most már fájdalmasan éreztetik hatásu­kat. A főbaj mégis abban rejlik, hogy a két tulajdonos nem akar újabb pénzeket beleölni a vállalatba, mivel a feles arány folytán a gyár sem a Moktáré, sem a Hitelbanké. Azok a hí­­rek, hogy a gyári tisztviselőket elbocsátották, minden alapot nélkülöznek. Egyenlőre a szokásos évi üzemszünet miatt nem dolgozik a gyár. A napokban megtartandó igazgatósági ülés majd meg­találja, hol is van a hiba. TEXTILIPAR . 1. szám —H—7**--------------: : - ; • -Vy r A nyomóegyezménynek nagy akadályai vannak A nyomógyárak igazgatói szinte állandó tár­gyalásban vannak egymással. E hó 10.-én is ösz­­szejöttek a textilgyárosok egyesületében, azonban mint megbízható forrásból értesülünk, a tárgyalá­sok ez alkalommal sem hoztak konkrét eredmé­nyeket. A fő nehézséget a Kartonnyomó leállítá­sáért fizetendő kártérítés összegszerűsége okozza. Ha a Kartonnyomó nyomóüzemét leállítják, sok tisztviselő és két-három igen nagy fizetésű, való­színűleg hosszabb szerződésekkel rendelkező igaz­gató válik feleslegessé. Ezeknek a végkielégítése jóval felülmúlná azt az összeget, amit az üzemben maradó többi n­yomógyár egyenlőre fizetni hajlandó. Ezért még nem érdemes a kartonnyomót leállítani. Az eddig felmerült javaslatok mellett a Karton­­nyomót patronizáló Hitelbank nem találja meg a számítását. Vannak azonban még egyéb igen komoly ne­hézségek, amelyek javarésze az eladási árak meg­állapítása körül mozog. A nyomott és festett mű­selyem kelmékben ma már olyan éles a verseny, hogy különösen a silányabb minőségek árainak sémaszerű megállapítása egy esetleges áregyezmény keretén belül aligha képzelhető el. Habár a tárgya­lásokat a közeli napokban folytatni fogják, egy­hamar nem várható konkrét eredmény. RIMERK ÚJPESTEN Gyártjuk az összes textiltechnikai bőrcikkeket, „Flammond" és „Rotary" gépszíjakat, varró- és kötőszíjakat, valamint egyéb műszaki bőrárukat BŐRMŰVEK R.-T. ÚJPEST, VÁCI-ÚT 44 — TELEFON: Aut. 948-80 Benzin-, „TRI“, „TETRA“ és „ASORDIN“ tisztító és utántisztító gépek. Eredeti „LEHFELD“-rendszer. „Wiíelá“ iiműmí liUyjiH KW :! li|ius. (titsryis lilies: «Ion dtulMii) 9тя10тй0шя**т**т1т0Ш10Шштт0т01 Szab. Magyarországon, Németországban stb. Ezen gépek­ben az oldószerek mindig garantáltan teljesen tiszták, gyanta-, és zsírmentesek, valamint átlátszók és színtelenek maradnak. Minden egyéb gépnél kimutathatólag tisztítóbb hatásfokkal és sokkal olcsóbban dolgoznak. Az elavult, drága és veszélyes lepárlást teljesen feleslegessé teszik. Kedvező fizetési feltételek. Referenciák : I. H. C. Karstadt G. m. b. H. Porges, Hamburg-Billbrook, ahol ND2 típusú tisztítógép nagy Jahr-féle mosógéppel dolgozik, Gschwindt János Budapest, VII., Kazinczy­ u. 46. NDTI típus és sok más üzem. A szakma legelső cégei fényes szakvélemény­­nyel szolgálnak. Egyedül bevált „Tri" és „Tetra“ szisztéma-Gyártási és eladási telep : AUGUST JUNGNICKEL, HAMBURG 36 ABC.-STRASSE 30 -36. — ALAPÍTVA: 1892 Magyarországi vezérképviselet: FLÓRA GYÖRGY KELMEFESTŐ, VIGY TISZTÍTÓ BUDAPEST, V. VILMOS CSÁSZÁR-K­T 4. SZÁM Tisztitókészü­lék ND 1 tipus.

Next