Textil-Ipar, 1931 (4. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-18 / 1. szám

Budapest, 1931 január 18. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Hunyady-tér 7. sz. Szerkesztőségi telefon: A. 282-70 Kiadóhivatali telefon: A. 161-86 Megjelenik havonta kétszer. ~ Előfizetés ára „Detailista“ és a „Kötszövő“ melléklettel együtt egész évre 24.— pengő. Hirdetési díj: 1 mm sor 1 hasáb szélességben számonként 40 fill. postatakarékpénztár 40542 szám ÁLLANDÓ MELLÉKLETEI: »Л. Ю‹1£ТГ AULESTA« ÉS »A A textilipar és ruházati ipar minden ágát felölelő független szaklap Unabhängiges Fachorgan für sämtliche Zweige der Textil- und Bekleidungsindustrie Redaktion und Administration Budapest, VI., Hunyady-tér Nr. 7 Telefon: Aut.282-70und A. 161-89 Erscheint mona'lich. zweimal. Bezugspreis pro Jahr 24 Pengő Anzeigepreis 1 mm Höhe der 85 mm breiten Spalte —-40 Pengő. Ung. Postsparkassa No. 40542 Spezialfachblatt für Kunstseide und Maechinenfa­briken der Textilindustrie Ц Felelős szerkesztő:6 Társszerkesztő: Ц­­ Dr. RADÓ GÉZA* RADÓ BÉLA 1Textilexport-Revue der Nach­solgestaaten und des Balkans / A textilfázist a kormány rövid időn belül meg fogja­­" valósítani­­­i . A késés kizárólag állampénzügyi okokra vissza­élendő Kállay kereskedelmi miniszteri államtitkár nyilatkozik a „Textil Ipar“-nak körülbelül egy év óta folynak beható tárgya­lások az egyfázásos textil forgalmi adó megvalósí­tása érdekében. Igen komoly kereskedői körök et­től a reformtól a forgalom lényeges megélénkülé­sét, a versenyviszonyoknak a tisztességes keres­kedelem javára való eltolódását, a nagykereskede­lem szabadabb mozgását és az áraknak alacsonyabb nívón bekövetkező stabilizációját várják. Ha ezek a remények csak részben is valóra vált­hatók, úgy háttérbe kell, hogy szoruljanak olyan esetleges gazdaságpolitikai aggodalmak, amelyek pl. Csehszlovákiában és Németországban mind a mai napiig képesek voltak a fázisrendszer beveze­tését a textilszakmában megakadályozni. A legnagyobb határozottsággal állapítható meg, hogy Magyarországon már hosszú hónapok óta a textilipar és kereskedelem valamennyi faktora egyértelműleg a textilfázis megvalósításának elvi álláspontjára helyezkedett. Ez az egységes állás­­foglalás bírta rá múlt év szeptemberében a pénz­ügyi kormányt, hogy eredetileg elutasító határoza­tát megváltoztatva, minden kétséget kizáróan le­kösse magát a textil forgalmi adó reformja mellé és összegszerűen is megjelölje azt a bevételi mi­nimumot, amit az új adórendszernek az eddigi pénz­ügyi eredmények alapján feltétlenül biztosítania kell. Ez az összegszerű lerögzítés igen nagy lépések­kel vitte előre a textilfázis ügyét. A gazdasági érdekek egymással összeütköző természetében rejlik, hogy a fiskus bevételi kö­vetelményeinek megfelelő és pontos számításokkal alátámasztott érdekképviseleti javaslatnak a kidol­gozása hosszadalmas tanácskozásokat, különböző gyakorlati elgondolások összeegyeztetését és éles ellentétek leküzdését tette szükségessé. Ott, ahol nagy-, közép- és kisipar, m­anipuláns és nagykereskedő, konfekcionáló üzemiek, közep­es kiskereskedelemi, importtal és exporttal foglal­kozó cégek, valamint nem utolsó sorban fogyasz­tói érdekek ütköznek össze egy életbevágóan fon­tos kérdésben, a bűvészgyorsaság ártana magának az ügynek, mivel a nyugodt megfontolást, a komoly meggyőzést és az összes eshetőségekkel való szá­molást tenné lehetetlenné. Igen nagy hibát követtek el azok a szakmai vezetők, akik egy ilyen reform, előmunkálatainak szerteágazó voltával nem­ számoltak és maguknak külön érdemeket szerzendő, fix terminusra ígérték be a fázisrendszer megvalósítását. Az ilyen felelőtlen ígérgetések a legnagyobb nyugtalanságot keltik, ártanak a szakma békéjé­nek, a gyáripar és kereskedelem szükséges együtt­­­­működésének. Mivel pontos és megbízható értesüléseink vol­tak abban az irányban, hogy semmiféle titokzatos kéz nem, működik a háttérben a reform ellen, hanem a rendelet végleges elvi és számszerű ada­tainak lerögzítése, valamint az 1930-as év ter­melési és fogyasztási adatainak pontos feldolgo­zása követel még egy bizonyos időt, szükségesnek tartottuk, hogy a textilközvélemény megnyugtatása érdekében felkeressük Kállay Miklós kereskedelmi miniszteri államtitkárt, akinek az eddigi ellen­tétek összeegyeztetésében igen nagy szerepe volt és aki a kereskedelmi kormány részéről ezt a nagyfontosságú ügyet intézi és tőle autentikus vá­laszt kérjünk a fázisrendszer ügyének mai állása felől. Kállay államtitkár úr lapunk munkatársa előtt mindenben megerősítette fenti információnkat és következő nyilatkozatának közzétételére hatalm­a­­zott fel bennünket: „A textilfázis végleges megoldásának kér­dése kizárólag állampénzügyi okok miatt húzó­dik meg. A Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara javaslatának, valamint az azzal paral­lel befutott többi javaslatnak, így az örvende­tes módon ma már egységes textilgyáripari tervezetnek ebből a szempontból való feldolgo­zása egy bizonyos időt — a dolog természeténél fogva — még feltétlenül igénybe fog venni. Jelenleg egy olyan tervezet megkonstruá­lásán fáradozunk, amely azokat a hiányokat, amelyeket a Kamara javaslata a bevételek biztonsága tekintetében nem teljes mértékben oldott meg, eliminálni tudja. Teljesen valótlan az a beállítás,mint hogyha bármilyen magánérdekelt­ségnek jogos vagy jogtalan érdekei az ügy elintézésére vagy a kérdés elhúzódására bárminő befolyást gya­korolhatnának, de igenis nagyon meg kell fontolni úgy az állami pénzügyek E II szempontjából, mint pedig az ipart, a kereskedelmet és a fogyasztóközön­séget egyaránt érdeklő és valameny­­nyi irányban jogos és méltány­os fázis­kulcs tekintetében az egész kérdés komplexumot és ki kell küszöbölni belőle minden nem kizárólag tárgyi­lagos beállítást. Egy bizonyos, hogy a detailkereskedelem érdekei minden javaslatnál egyformán kielé­gítést nyernek és az a remélhetőleg nagyon rövid idő, ami a megvalósítás előtt még eltel­hetik, kizárólag azért szükséges, hogy a fenti szempontok érvényesíthetők legyenek és az érdekeltségek újabb meghallgatásával a leg­­kielégítőbb megoldást megtaláljuk". Kállay államtitkár úr nyilatkozatából a legna­gyobb megelégedéssel konstatálható, hogy a tex­tilfázis reformjának megvalósítása már csak rövid idő kérdése és hogy a kormány előtt elfekvői javaslatok a detailkereskedelemi érdekeit egyaránt­ szem előtt tartják. Jelenleg két javaslat van a kormány előtt: a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tervezete és a Magyar textilgyárosok propozíciója, amely főleg a manipulánsok forgalmiadó-alanyisága és a nyersáru után fizetendő 5­000 -os kulcs beszámí­tásának kérdésében tér el a kamarai javaslattól. Igen valószínű, hogy a manipulánsok egy harmadik tervezetet fognak már a legközelebbi napokban elő­terjeszteni. Ennek a három tervnek a végleges összeegyez­tetését és az így megkonstruált javaslatnak az állampénzügyi követelményekhez való hozzáidomí­­tását kísérli majd meg a kereskedelmi kormány. Ha ez nem sikerülne, úgy újabb huza­vonára már nem kerül a sor, mivel mind a kereskedelem­ügyi, mind pedig a pénzügyi kormány a leghatá­rozottabban azt az elvet vallják, hogy most már szakmai és általános gazdasági érdekek igen sürgős döntést követelnek. Megegyezés hiányában ez a döntés hatalmi szóval fog megtörténni. A kormány tudja, hogy ebben a kérdésben már nem­ szabad késlekedni, mivel olyan felelős ígéretek történtek, hogy azok teljesítése bizonyos tekintet­ben a politikai becsület kérdésévé vált. Dr. R. G. '4­4' .

Next