Textil-Ipar, 1931 (4. évfolyam, 1-23. szám)
1931-05-03 / 8. szám
4. oldal előállítás nagyjában a fentebb leírt módokhoz hasonlóan megy régibe s a kapilláris szálakból az oldószert itt is eltávolítják, majd visszanyerik. Azt lehetne várni, hogy a fentebb leírt műselymek mindegyike gyakorlatilag teljesen sima, körkeresztmetszetű szálakból áll, melyek tehát igen fényesek lesznek. A valóságban a dolog nem egészen így van. Az oldószerek elpárologtatása vagy pediglen a már kész szálban a cellulóza visszaalakítása azzal jár együtt, hogy a szál zsugorodik, tehát felülete nem lesz egyenletesen sima s keresztmetszete sem lesz kör, annak ellenére, hogy a fonócsövek nyílásai körkeresztmetszetűek voltak. Sőt az összezsugorodás különféle s az egyes műselyemfajtákra külön-külön igen jellegzetes keresztmetszet alakokat hoz létre, ami azután rendszerint hosszanti sávozotságban, vonalkázottságban jut kifejezésre. Ez a jelenség ugyancsak mikroszkóp alatt látható jól, de szabad szemmel nézve is kifejezésre jut abban, hogy az erősebben zsugorodott műselyemszálak felületi fénye is kisebb. A jobb műselyemfajták kapilláris szála ma már egyre jobban vékonyodik s a gyártás tökéletesedésével hovatovább eléri a valódi selyemszálak rendkívüli finomságát, így pl. a Bemberg-selyem esetében sokszor találhatók a valódi selyem elemi szálaival majdnem egyező vékonyságú kapillárszálak. (Folytatjuk.) CONTINENTAL SZALAGSZÖVŐGYÁR NŐI SZALAGOK KALAPSZALAGOK KLÖPL CSIPKÉKÉRTBudapest, V. ker. Sas utca 3. szám Tel.: Aut. 802-44 Gyár Pestszentlőrincen Magyar vasfonalgyár rt. PESTERZSÉBET Vágóhid utca 14. sz.1 TELEFON: JÓZSEF 412-95 és I. 386 - 26 Fonalfestő és fehérítőgyár Cottonharisnyafestőgyár Cord bársonykikészítőgyár Linum-Taussig Sámuel és fiai lenfonó és szövőipar r. Lenfonógyár: KELENFÖLD, Szörfivár: Győr Központi irodák: BUDAPEST, V. József-tér 3. sb Gyárt: len- és lenkócfonalat mindennemű len-, kender-, juta- és nehéz pamutszöveteket, len-, kender- és jutazsákokat, ruhavásznakat és selymeket, kendertömlőket Impregnáló, festő és konfekciófizető OROSZLÁN VÉDJEGY LÁTHATÓ A • / • Г/ w _ rr jommosegu fehérneműn JOSS M. és LOWENSTEIN P . Budapest, X. Halom u. 12. ■» • Telefon: K. 84—26. Aut.állomásról először 483—20-at kell tárcsázni. WEIN és TÁRSAI LENSZÖVŐGYÁR Gyártmányai: minden a lenszakmába tartozó közszállítási cikk, főleg kórházi berendezés és mintás áru. Gyár: Lerakat: Budafok, Gyár utca 27-29. Budapest, V. Bálvány u. 24. Telefon: Lá. 2-51. Telefon: aut. 224-86. TEXTILIPAR 8. szám Mindenki perel mindenkit? A fékevesztett peráradat az egész ország kereskedelmét végpusztulással fenyegeti írta: dr. Schwartz Pál, budapesti ügyvéd a Markó utcai nagy, szürke épületben hatalmas erővel folyik a munka. Ideges, türelmetlen és elkeseredett hitelezők a keresetek és végrehajtási kérvények százaival, ezreivel árasztják el napról-napra a bíróság iktatóhivatalát, amely már-már alig győzi be fogadni és lajstromozni a rengeteg »beadványt«. Az úgynevezett tömegtárgyaló remnek óráról-órára annyira megtelnek ügyvédekkel és ügyfelekkel, hogy a zsúfoltság és tolongás a legmerészebb fantáziát is meghaladja. A »mulasztási ítéletek« olyan sűrűn kopognak, mint a jégeső. De amíg a jégeső csak helyi jellegű és csak annak a földsávnak termését teszi tönkre, amelyen átvonul, addig ez a fékevesztett peráradat az egész ország kereskedelmét fenyegeti végpusztulással. A közérdeknek kíválnunk szolgálatot tenni, amikor meg akarjuk vizsgálni azt, hogy mi ennek az oka? És hova fog ez vezetni? Mit jelent ez a bellum omnium, contra omness? (Mindenki harca mindenki ellen.) Ez már gazdasági válságon, hitelválságon túl, a kölcsönös bizalomnak, a kereskedelmi forgalom tartó oszlopának alapjában való megrendülése. Hiszen igaz, hogy a háború és a forradalmak megrázkódtatásai és népmozgalmai a kereskedelmet sem hagyták érintetlenül. A kereskedelmet is elárasztották oda nem való elemek, akik szakképzettség, tőke és kellő erkölcsi bázis nélkül próbálkoztak a kereskedelem terén érvényesülni. A hamarosan bekövetkezett dekonjunktúra idején azonban, mint a kártyavárak omlottak össze ezek a kellően meg nem alapozott egzisztenciák. Ezek az elemek azonban csak egy kis százalékát teszik a magyar kereskedőknek. Még mindig a becsületes, dolgos, körültekintő kereskedők vannak túlsúlyban, akik erejük végső megfeszítésével és minden idegszálukkal küzdenek létükért, fönnmaradásukért. Egyfelől a magas házbér és közterhek, másrészt a fogyasztás állandó csökkenése őrli a kereskedő erejét és ha ezekhez a bajokhoz a mindjobban elhatalmasodó bizalomválság is hozzákapcsolódik, aligha lehet megmenteni a kereskedők nagy tömegeit a végromlástól. Szeretnénk messzire hangzó szóival figyelmeztetni mindazokat, akiket illet, hogy saját jól felfogott érdekükben álljanak meg azon az úton, amelyen haladva végzetes következmények érhetik az egész magyar kereskedelmet. Hiszen ha nem lesz kinek eladni, a nagykereskedelem is elveszti a talajt lába alól és ha a nagykereskedelem nem bírja a készárut fölvenni, kinek fog dolgozni a gyáripar? Így lesz a hitelezőkből adós, igy lesz a végrehajtatóból végrehajtást szenvedő és igy megy minden pusztaiéba, csak azért, mert megszűnt a megértés, a türelem és főként a bizalom. Megváltozott a világ az utolsó másfél évtizedben, megváltoztak az emberek is. A régi erkölcsi igazságok elhalványodtak. Nagyobb lett a verseny, nehezebb lett a megélhetés. Alig van olyan egzisztencia, akire más kereset nélküli családtag vagy közeli rokon segítése is ne hárulna. A háztulajdonosok még ma sem tudják, hogy hányat ütött az óra és kevés kivételtől eltekintve, ma is olyan házbéreket követelnek, amelyek a békebeli házbérnél is jóival magasabbak és az elérhető forgalommal arányban nem állanak. Az adót és más közterheket behajtó hatóságokkal se lehet játszani. Ha nem fizet a kereskedő, jön a transzferálás. Az időjárás is, mintha az utóbbi években kereskedőellenes lenne: télen enyhe az idő, nyáron hűvös. A tavasz és ősz átmenete eltűnt. A téli áru is a kereskedő nyakam marad, meg a nyári áru is, hogy a tavaszi és őszi árukról ne is beszéljünk. A számláik és váltók esedékessége pedig olyan biztosan megérkezik, mint a halód .. . Sok-sok küzdés és kétségbeesett erőlködés után egyszer azután bekövetkezik az, hogy a »békebeli«, tisztességes, iparkodó kereskedő nem tudja esedékes számláját kifizetni és megtörténik az, amire legrosszabb álmában sem gondolt: megkapja az első pert. A mi kereskedőnk először kétségbeesik, de nagynehezen megvigasztalják: nagyobb cégekkel is megtörtént már az ilyesmi és azonkívül a tárgyalásig van még néhány hét, addigra nem lesz nehéz a szükséges pénzt előteremteni, az a kis ügyvédi költség pedig nem a világ. Meg is nyugszik a mi emberünk és ismét optimisztikusan néz a jövőbe. A »föld alól« előteremtette azt a pénzt, ami a per rendezéséhez szükséges volt, úgy hogy mire a bíróságon a »tömegnapon« többszáz ember füle hallatára kikiáltják nevét, mint alperesét, utána csönd következik, ami annyit jelent, hogy a perelt követelés rendezve lett, az ügy »szünetel«. Rövid idő múlva azonban egészen furcsa dolgok történnek: elmaradnak az előbb megszokott figyelmeztetések és udvarias felszólítások, ellenben egymás utáni, mintegy összebeszélésre zúdulnak a perek kereskedőnk nyakába, aki először szalad fűhöz-fához, halasztásért könyörög, de hamarosan be kell látnia, hogy hiába minden, elvesztette a bizalmat, menthetetlenül vége mindennek. A mi kereskedőnk tisztes, makulátlan neve ugyanis az első perléskor megjelent egy időszaki lapban, amelynek az a hivatása, hogy pontosan leközli mindazon kereskedők nevét és címét, akik az alperesek fekete listájára kerültek. A lista megjelenése után megindulnak az izgatott lapozások a főkönyvekben. »Nini, — mondják a bárokban, — hiszen ennek az alperesnek nálunk is van esedékes számlája! Ki hitte volna erről az emberről, hogy bennünket is be akar csapni? Tessék azonnal kiírni a könyvkivonatát és már megy is a levél az ügyvédnek, hogy tessék N. N.-t sürgősen beperelni és odahatni, hogy soronkivül végrehajtható ítéletünk legyen.« Így azután egyik hitelező a másikat akarja megelőzni a követelés végrehajtásával és ezen versenyfutásnak vége igen sokszor az, hogy egyik se tudja követelését behajtani, ellenben az adóst »kényszerbe« vagy csődbe kergetik, mert hiszen a mai viszonyok között, tömeges perlés esetén, a szükséges pénzt egyszerre előteremteni teljes lehetetlenség. Be kell végre látniuk az illetékeseknek azt, hogy ez az eljárás, amellett, hogy jobb sorsra érdemes cégek százait és ezreit teszi tönkre, valójában — a végrehajtókat kivéve — senkinek sem használ. Ne gondolja senki sem, hogy ebben a kavarodásban »aratnak az ügyvédek«, mert hiszen ilyen behajtási ügyek túlnyomó részében sem a tőkét, sem a költséget nem lehet behajtani. Az ügyvédi kar — mint az orvos a betegnél a kezét a kereskedelem pulzusán tartva, legtisztábban látja ennek a helyzetnek kóros és káros voltát és legjobban tudja, hogy az a »lázas« munka, ami most a bíróságokon folyik, nem a termékeny munkabízás tempója, hanem a beteg gazdasági szervezet fenyegető hőemelkedése. Meg kell végre érteni mindenkinek, hogy végzetes tévedés azt hinni, hogy az a kereskedő, aki a mai viszonyok között egyszer nem tud eleget tenni kötelezettségének, megérett arra, hogy halálos csapást mérjenek rája. Több belátással, több türelemmel, több jóindulattal és méltányossággal sok, nagyon sok tisztességes kereskedőt lehetne megmenteni a végpusztulástól. Nem szabad mindenkiben gazemibert látni, és sok csalódás után is hinni kell az emberekben és mindenekelőtt vissza kell állítani régi piedesztáljára a bizalmat, amely nélkül normális kereskedelmi forgalom el sem képzelhető. BECK MIK5 nagyban IV.DERK 5 JÓZSEF eladói/*o. ber. U.15 4 /16 SELYMET ob BECKNEL wehet Grossmann Garn- u. Textilfärberei Budapest VI Erzsébet királyné-ut Nr. 48 Telefon : Automata 927—32 Führendes Unternehmen in der Wollgarnfärberei. :: Abteilung : Seiden- u. Florcottonstrumpf-Färberei INDANTHREN UND ECHTFÄRBUNGEN