Textil-Ipar, 1931 (4. évfolyam, 1-23. szám)

1931-05-03 / 8. szám

4. oldal előállítás nagyjában a fentebb leírt módokhoz ha­sonlóan megy régibe s a kapilláris szálakból az oldószert itt is eltávolítják, majd visszanyerik. Azt lehetne várni, hogy a fentebb leírt mű­­selymek mindegyike gyakorlatilag teljesen sima, körkeresztmetszetű szálakból áll, melyek tehát igen fényesek lesznek. A valóságban a dolog nem egészen így van. Az oldószerek elpárologtatása vagy pediglen a már kész szálban a cellulóza visszaalakítása azzal jár együtt, hogy a szál zsu­gorodik, tehát felülete nem lesz egyenletesen sima s keresztmetszete sem lesz kör, annak ellenére, hogy a fonócsövek nyílásai körkeresztmetszetűek voltak. Sőt az összezsugorodás különféle s az egyes mű­selyemfajtákra külön-külön igen jelleg­zetes keresztmetszet alakokat hoz létre, ami azután rendszerint hosszanti sávozotságban, vonalkázott­­ságban jut kifejezésre. Ez a jelenség ugyancsak mikroszkóp alatt látható jól, de szabad szemmel nézve is kifejezésre jut abban, hogy az erősebben zsugorodott mű­selyemszálak felületi fénye is kisebb. A jobb műselyemfajták kapilláris szála ma már egyre jobban vékonyodik s a gyártás tökélete­sedésével hovatovább eléri a valódi selyemszálak rendkívüli finomságát, így pl. a Bemberg-selyem esetében sokszor találhatók a valódi selyem elemi szálaival majdnem egyező vékonyságú kapillár­­szálak. (Folytatjuk.) CONTINENTAL SZALAGSZÖVŐGYÁR NŐI SZALAGOK KALAPSZALAGOK KLÖPL CSIPKÉKÉ­RTBudapest, V. ker. Sas­ utca 3. szám Tel.: Aut. 802-44 Gyár Pestszentlőrincen Magyar vasfonalgyár rt. PESTERZSÉBET Vágóhid­ utca 14. sz.­1 TELEFON: JÓZSEF 412-95 és I. 386 - 26 Fonalfestő és fehérítőgyár Cottonharisnyafestőgyár Cord bár­sony­­kikészítőgyár Linum-Taussig Sámuel és fiai lenfonó és szövőipar r.­ Lenfonógyár: KELENFÖLD, Szörfivár: Győr Központi irodák: BUDAPEST, V. József-tér 3. sb Gyárt: len- és lenkócfonalat mindennemű len-, kender-, juta- és nehéz pamutszöve­­teket, len-, kender- és juta­zsákokat, ruhavásznakat és selymeket, kendertömlőket Impregnáló, festő és konfekciófizető OROSZLÁN VÉDJEGY LÁTHATÓ A • / • Г/ w _ rr jo­mmosegu fehérneműn JOSS M. és LOWENSTEIN P . Budapest, X. Halom­ u. 12. ■» • Telefon: K. 84—26. Aut.­állomásról először 483—20-at kell tárcsázni. WEIN és TÁRSAI LENSZÖVŐGYÁR Gyártmányai: minden a lenszakmába tartozó közszállítási cikk, főleg kórházi berendezés és mintás áru. Gyár: Lerakat: Budafok, Gyár­ utca 27-29. Budapest, V. Bálvány­ u. 24. Telefon: Lá. 2-51. Telefon: aut. 224-86. TEXTIL­IPAR 8. szám Mindenki perel­­ mindenkit? A fékevesztett peráradat az egész ország kereskedelmét végpusztulással fenyegeti írta: dr. Schwartz Pál, budapesti ügyvéd a Markó­ utcai nagy, szürke épületben hatal­mas erővel folyik a munka. Ideges, türelmetlen és elkeseredett hitelezők a keresetek és végre­hajtási kérvények százaival, ezreivel árasztják el napról-napra a bíróság iktatóhivatalá­t, amely már-már alig győzi be fogadni és lajstromozni a rengeteg »beadványt«. Az úgynevezett tömeg­­tárgyaló remnek óráról-órára annyira megtelnek ügyvédekkel és ügyfelekkel, hogy a zsúfoltság és tolongás a legmerészebb fantáziát is megha­ladja. A »mulasztási ítéletek« olyan sűrűn ko­pognak, mint a jégeső. De amíg a jégeső csak helyi jellegű és csak annak a földsávnak termé­sét teszi tönkre, amelyen átvonul, addig ez a fékevesztett peráradat az egész ország kereske­delmét fenyegeti végpusztulással. A közérdeknek kíválnunk szolgálatot tenni, amikor meg akarjuk vizsgálni azt, hogy mi en­nek az oka? És hova fog ez vezetni? Mit jelent ez a bellu­m omnium, contra omness? (Min­denki harca mindenki ellen.) Ez már gazdasági válságon, hitelválságon túl, a kölcsönös bizalom­nak, a kereskedelmi forgalom tartó oszlopának alapjában való megrendülése. Hiszen igaz, hogy a háború és a forradalmak megrázkódtatásai és népmozgalmai a kereskedel­met sem hagyták érintetlenül. A kereskedelmet is elárasztották oda nem való elemek, akik szak­­képzettség, tőke és kellő erkölcsi bázis nélkül próbálkoztak a kereskedelem terén érvényesülni. A hamarosan bekövetkezett dekonjunktúra idején azonban, mint a kártyavárak omlottak össze ezek a kellően meg nem alapozott egzisztenciák. Ezek az elemek azonban csak egy kis száza­lékát teszik a magyar kereskedőknek. Még min­dig a becsületes, dolgos, körültekintő kereskedők vannak túlsúlyban, akik erejük végső megfeszí­tésével és minden idegszálukkal küzdenek létü­kért, fönnmaradásukért. Egyfelől a magas ház­bér és közterhek, másrészt a fogyasztás állandó csökkenése őrli a kereskedő erejét és ha ezek­hez a bajokhoz a mindjobban elhatalmasodó bizalomválság is hozzákapcsolódik, aligha lehet megmenteni a kereskedők nagy tömegeit a vég­­romlástól. Szeretnénk messzire hangzó szóival figyelmez­tetni mindazokat, akiket illet, hogy saját jól felfogott érdekükben álljanak meg azon az úton, amelyen haladva végzetes következmények ér­hetik az egész magyar kereskedelmet. Hiszen ha nem lesz kinek eladni, a nagykereskedelem is elveszti a talajt lába alól és ha a nagykereske­delem nem bírja a készárut fölvenni, kinek fog dolgozni a gyáripar? Így lesz a hitelezőkből adós, igy lesz a végrehajtatóból végrehajtást szenvedő és igy megy minden pusztaiéba, csak azért, mert megszűnt a megértés, a türelem és főként a bizalom. Megváltozott a világ az utolsó másfél évtized­ben, megváltoztak az emberek is. A régi er­kölcsi igazságok elhalványodtak. Nagyobb lett a verseny, nehezebb lett a megélhetés. Alig van olyan egzisztencia, akire más kereset nélküli csa­ládtag vagy közeli rokon segítése is ne hárulna. A háztulajdonosok még ma sem tudják, hogy hányat ütött az óra és kevés kivételtől eltekintve, ma is olyan házbéreket követelnek, amelyek a békebeli házbérnél is jóival magasabbak és az elérhető forgalommal arányban nem állanak. Az adót és más közterheket behajtó hatóságokkal se lehet játszani. Ha nem fizet a kereskedő, jön a transzferálás. Az időjárás is, mintha az utóbbi években kereskedőellenes lenne: télen enyhe az idő, nyáron hűvös. A tavasz és ősz átmenete el­tűnt. A téli áru is a kereskedő nyakam marad, meg a nyári áru is, hogy a tavaszi és őszi árukról ne is beszéljünk. A számláik és váltók esedékessége pedig olyan biztosan megérkezik, mint a halód .. . Sok-sok küzdés és kétségbeesett erőlködés utá­n egyszer azután bekövetkezik az, hogy a »béke­beli«, tisztességes, iparkodó kereskedő nem tudja esedékes számláját kifizetni és megtörténik az, amire legrosszabb álmában sem gondolt: meg­kapja az első pert. A mi kereskedőnk először kétségbeesik, de nagynehezen megvigasztalják: nagyobb cégekkel is megtörtént már az ilyesmi és azonkívül a tárgyalásig van még néhány hét, addigra nem lesz nehéz a szükséges pénzt elő­teremteni, az a kis ügyvédi költség pedig nem a világ. Meg is nyugszik a mi emberünk és ismét optimisztikusan néz a jövőbe. A »föld alól« előteremtette azt a pénzt, ami a per rendezé­séhez szükséges volt, úgy hogy mire a bírósá­gon a »tömegnapon« többszáz ember füle halla­tára kikiáltják nevét, mint alperesét, utána csönd következik, ami annyit jelent, hogy a perelt követelés rendezve lett, az ügy »szünetel«. Rövid idő múlva azonban egészen furcsa dol­gok történnek: elmaradnak az előbb megszokott figyelmeztetések és udvarias felszólítások, ellen­ben egymás utáni, mintegy összebeszélésre zúdul­nak a perek kereskedőnk nyakába, aki először szalad fűhöz-fához, halasztásért könyörög, de ha­marosan be kell látnia, hogy hiába minden, el­vesztette a bizalmat, menthetetlenül vége min­dennek. A mi kereskedőnk tisztes, makulátlan neve ugyanis az első perléskor megjelent egy időszaki lapban, amelynek az a hivatása, hogy pontosan leközli mindazon kereskedők nevét és címét, akik az alperesek fekete listájára kerültek. A lista megjelenése után megindulnak az izgatott lapozá­sok a főkönyvekben. »Nini, — mondják a bá­rokban, — hiszen ennek az alperesnek nálunk is van esedékes számlája! Ki­ hitte volna erről az emberről, hogy bennünket is be akar csapni? Tessék azonnal kiírni a könyvkivonatát és már megy is a levél az ügyvédnek, hogy tessék­ N. N.-t sürgősen beperelni és odahatni, hogy soron­­kivül végrehajtható ítéletünk legyen.« Így azután egyik hitelező a másikat akarja megelőzni a követelés végrehajtásával és ezen versenyfutásnak vége igen sokszor az, hogy egyik se tudja köve­telését behajtani, ellenben az adóst »kényszerbe« vagy csődbe kergetik, mert hiszen a mai viszo­nyok között, tömeges perlés esetén, a szükséges pénzt egyszerre előteremteni teljes lehetetlenség. Be kell végre látniuk az illetékeseknek azt, hogy ez az eljárás, amellett, hogy jobb sorsra érdemes cégek százait és ezreit teszi tönkre, va­lójában — a végrehajtókat kivéve — senkinek sem használ. Ne gondolja senki sem, hogy ebben a kavarodásban »aratnak az ügyvédek«, mert hiszen ilyen behajtási ügyek túlnyomó részében sem a tőkét, sem a költséget nem lehet behaj­tani. Az ügyvédi kar — mint az orvos a be­tegnél a kezét a kereskedelem pulzusán tartva, legtisztábban látja ennek a helyzetnek kóros és káros voltát és legjobban tudja, hogy az a »lá­zas« munka, ami most a bíróságokon folyik, nem a termékeny munka­bízás tempója, hanem a beteg gazdasági szervezet fenyegető hőemel­kedése. Meg kell végre érteni mindenkinek, hogy vég­zetes tévedés azt hinni, hogy az a kereskedő, aki a mai viszonyok között egyszer nem tud eleget tenni kötelezettségének, megérett arra, hogy halálos csapást mérjenek rája. Több belá­tással, több türelemmel, több jóindulattal és mél­tányossággal sok, nagyon sok tisztességes keres­­kedőt lehetne megmenteni a végpusztulástól. Nem szabad mindenkiben gazemibert látni, és sok csalódás után is hinni kell az emberekben és mindenekelőtt vissza kell állítani régi piedesz­­táljára a bizalmat, amely nélkül normális keres­kedelmi forgalom el sem képzelhető. BECK MIK5 nagyban IV.DERK­ 5 JÓZSEF eladói/*o­. ber. U.15 4 /16 SELYMET ob­ BECKNEL wehet Grossmann Garn- u. Textilfärberei Budapest VI Erzsébet királyné-ut Nr. 48 Telefon : Automata 927—32 Führendes Unternehmen in der Wollgarnfärberei. :: Ab­teilung : Seiden- u. Flor­cottonstrumpf-Färberei INDANTHREN UND ECHTFÄRBUNGEN

Next