Textil-Ipar, 1932 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1932-08-15 / 15. szám

2. oldal TEXTIL­IPAR Detailista segíts önmagadon! Az árustatisztika fontossága és gyakorlati felhasználhatósága Freihof Erich, a Corvin Áruház igazgatója Ami az árucsoportosítást illeti, meg kell je­gyeznünk, hogy egy minden üzemre érvé­nyes árucsoportosítási szisztémát felállítani nem lehet, mert ahány áruház, annyiféle az egyes osztályok kiépítési módja s még a szor­timenteken belül is nagy a különbség az egyes cégek által forszírozandó árufajták között. Az árufajták száma és a választék nagysága nemcsak az üzlet terjedelméhez, hanem nem utolsó sor­ban a vevőközönség speciális rétegeihez is kell hogy igazodjék. Az üzlethelyiség fekvése is nagy befolyással van a szortimentosztályozásra, amennyiben, hogy külföldi példával éljünk, Északnémetországban vannak árucikkek, amelyek a birodalom többi részében majdnem ismeretlenek és viszont a Délnémetországban jelentős árucsoportoknak Kö­­zépnémetországban még jóformán a nevüket sem hallották soha az emberek. A fiókok clearingforgalma konszernek és olyan üzemek részére, amelyek­nek azonos felépítésű áruraktárai vannak, adva mly egy olyan összehasonlító árustatisztika meg­konstruálásának igen célszerű lehetősége, amely központosítja az elosztási munkát és ellenőrzést, és csak előnyére szolgálhat az egységes és közös diszpozíciónak és minden pillanatban és minden irányban lehetővé teszi a gyors intézkedést nem találgatás és tapogatózás, hanem a biztos tudás alapján. A napi raktárátnézeti jelentéseknek központo­sított árustatisztikai továbbfejlesztése nem lebe­csülendő anyagi jelentőséggel bír a fiókok clea­­ringforgalmánál. Hogy a dolgot könnyebben megérthessük, tegyük fel, hogy az üzemnek лае egy »A«, egy »B« és egy »C« fiókja. Ha pél­dám »A« fiókban bármily oknál fogva vissza­marad ezer méter gyapjúvolle, amely holt tő­keként szerepel és az áruforgatási gyorsaságot veszélyezteti, ellenben a központban áttekint­hető raktárátnézeti statisztika szerint ugyanez az áru a »B« és »C« fiókokban fogytán лап, az árut az »A« fiókból ezekbe a fióküzemekbe diszponáljuk, még mielőtt a »B« és »C« fiókok ezt a cikket megrendelnék és ezáltal fölösleges külön tőkebefektetést okoznának a központnak. Az árustatisztika alapköve Miként lehet az árustatisztika alapját megte­remteni ? A legegyszerűbb mód erre vonatkozóan a következő: Tegyük fel, hogy az eladó éppen kiszolgált egy vevőt és annak egy pár 42-es fekete férfi félcipőt adott el 12 pengőért. Mielőtt az eladó kiállítaná a kasszablokkot, előbb egy külön pa­pírlapra, amely szintén a blokkfüzetben van kü­lön elhelyezve, rájegyzi:­­ pár 42-es fekete fél férficipő 12. És csak ezután tölti ki a kasszablokkot. Ezzel az eljárással, amelynek szigorú betartására fi­gyelmeztetni kell az elárusító személyzetet, el­érjük azt, hogy tévedés soha nem történhetik, mert a darab vagy méter szerint eszközölt első feljegyzés a statisztikai szelvényen nemcsak az áruraktárnak mindenkori kontrollja, hanem egy­szersmind főellenőri szerepe a napi bevételi kasszának is. Az irodába befutnak ezek a statisztikai szelvények és este, vagy kora reggel az üzletvezetőség anélkül, hogy rak­­tárrevíziót kellene tartania, vagy csak egy lépést kellene tennie, világosan látja, hogy melyik osztályban mi fogyott, miként ürüli ki a pult, hol van szükség azonnali után­pótlásra. Ennek a nem sok munkát adó kü­lön statisztikai rendszernek az az előnye is meg­van, hogy az eladó személyzetet ide-oda he­lyezhetjük, hol az egyik, hol a másik osztályra, aszerint, ahogy a forgalom kívánja, mert az áruraktár szemmeltartását nem ő, hanem ez az egyszerű kis statisztikai cédida végzi. Ha lezárul az üzleti nap, az eladó leszakítja a statisztikai blokkot, melyen például ilyen fel­jegyzések vannak: 1 pár férfi félcipő, fekete a 12.— 1 pár férfi félcipő, fekete ... a 16.— 2 önkötős selyem nyakkendő . . á 2.50 3 pár férfizokni............................... 1.25 stb. A statisztika blokkon mindjárt elvégzi a szor­­zási és összegezési műveleteket is és a végered­ménynek stimmelnie kell a kasszablokkok végösszegeivel. így áll elő nemcsak a kasszakontroll, hanem egyszersmind maga az árustatisztika is. Az osztályevzető összegyűjti ezeket a statisz­tikai cédulákat, amelyek alapján pár perc alatt összeállítható egy olyan generális kimutatás, amely összegezve, üzletnyitás után egy órával, legkésőbben 9 óráig bevezethető az árustatisz­tikai főkönyvbe. Tévedések nem fordulhatnak elő, mert a kasszablokkok és statisztikai szel­vények végösszegeinek mindenkor egyezniük kell. Ezzel az üzletvezetési rendszerrel nemcsak az üzletvezetőség, hanem maga a kiszolgáló sze­mélyzet is áttekinthető képet nyer az áruraktár nagyságáról, pontosan van mindenkor informálva, hogy melyik árucsoport megy jól és melyik nem és így legtöbb esetben magától adódik, hogy mi a teendő. Az üzletvezetőség részére ilyenformán ez az árustatisztika jelentős segítőtárs annak kivizsgá­lásánál, hogy a rosszul menő árufajtáknál mi a hiba, miért nincs forgalom bizonyos cikkek­ben és hogy a versenyképesség esetleges csök­kenésének mi az igazi oka. Ennél ideálisabb üzletvezetési metódust, mint ezt a minden egyéb segédeszközt kizáró árusta­tisztikai összegezést, éppen egyszerűsége és cél­szerűsége folytán, el sem lehet képzelni. Az üz­letvezetési költségek emelése nélkül áll elő egy nagyon kedvező helyzet, hogy árufajták szerint a napi forgalomról ha képet ad anélkül, hogy fölösleges részletekbe bocsátkoznánk, folyton sze­münk előtt pereg le. Jobban tudunk diszponálni és a raktárfelügyeletet megkönnyíti ez az el­járási mód és mindenféle esztelen komplikáció nélkül tudjuk az üzleti lehetőségeket kiaknázni. Alapjában véve, mint ahogy semmi sem új a nap alatt, az árustatisztika fogalma sem újdon­ság. Csak az »árustatisztika« szó és kifejezés új, mert az ilyen árufeljegyzések egészen kez­detleges fajtájával már régebben is találkoztunk és pedig a konfekciós szakmában. Régi keres­kedők is összegyűjtötték esténként a fizetési blokkokat és megnézték, hány felöltő, hány öl­töny, hány nadrág kelt el, de akkor még nem ismerték fel az árustatisztika jelentőségét, ameny­­nyiben ezeket a feljegyzéseket elfelejtették ösz­­szegezni, csoportosítani és egy raktáráttekintési kimutatás céljaira felhasználni, mint az ma már, sajnos azonban, még igen szórványosan divatos. A konfekciós üzemeknél az árustatisztika még külön árcsoport áttekintéssel is kombinálható, amennyiben az eladott darabszámok mellé az árat is odajegyezzük. (Olvasóink figyelmét felhív­juk mai szá­munk 1. oldalán megjelent hirdetésre, mely utal arra a korszakalkotó munkára, amely­ből a fenti fejezetet vettük ki mutatóul.) 1. közlemény megjelent 1932. VII. 15-i számunkban M­OFERK KÖNYVKÖTŐ lakkos­ anyagvágást és bölegezés M ►Budagg T­V Szen Zsítfán tér 9 .p.A 201-85/1 Hungária Jaguard Szövőgyár Rt. Gyár: Iroda KISPEST BUDAPEST, V. HAR­­MINCAD­ UTCA 30 SZ. TELEFON: A. 823-19. H­IVATKOZZÉK MEGRENDELÉSEINÉL a „TEXTIL­IPAR“-ra 15. szám Ausztráliában rekord gyapjúnyitás várható Sydney-i jelentés szerint a rendelkezésre álló Merino­­állományok a jelenleg lehet­séges feltételek mellett észre­vehetően gyors kelendőségnek örvendenek, habár az európai érdeklődés, amely elengedhe­tetlen feltétele volna az élén­­kebb üzletnek és az aukciós árak feljavításának, aránylag igen csekély. Az Ausztráliá­ban várható hozzávetőleges gyapjúnyitási eredményt 3 mil­lió 168 ezer bálára becsüli. Ez tehát ismét egy újabb rekordot jelent, amennyiben a minőség sem hagy kívánni valót maga után. " Karstadt"áruházak 57 millió márkát veszítettek A hamburg-berlini Karstadt áruházi mammut-konszern most adta ki mérlegjelentését s az erről szóló kommü­niké a legsötétebb gyászjelentés, amelyet valaha áruházi részvénytársaság önmagáról kiadhatott. A jelentésből ki­derül, hogy N­émetországban óriási bajok vannak. Nem­csak a politikai, hanem az áruházi életben is. A vásárló­­közönség vásárlóképességének csökkenése katasztrofális mé­reteket ölt. Az előző évben 310 millió márkát tett ki az összforgalom a Karstadt-áruházakban, 1932. január 31-én záruló üzletévben már csak 252 milliót. Érdekes azonban, hogy míg tavaly 133 millió kasszablokkot szám­láltak össz, ugyanennyi volt csodálatosképpen az idén is a blokkok száma, ami azt bizonyítja, hogy a vá­sárlók száma nem csökkent, ellenben kevesebb és rosz­­szabb minőségű árut vettek­­ olcsóbban. Ez a for­galom visszafejlődés 1932 február-június hónapokban foly­tatódott és újabb 206/v-al immár szinte katasztrofális jelleget ölt. Tavaly is csúfosan végződött Karstadték üzleti éve, amennyiben 23 millió volt az üzleti veszteség. Az idén m­ég csúfondárosabb a deficit: 34 millió! Két év alatt 57 milliót veszteni, nem kis dolog. A hitelező bankok ismét kicserélik a vezetőséget. Nagy kérdés azonban, hogy a Karstadt krízis a vezetőség ügye-e, avagy sokkal mélyebben fekvő okokban rejlik, amelyek drámai gyorsasággal vetették felszínre Német­országban éppenúgy, mint a világ többi államában a túldimenzionált áruházak problémáját. Felére csökkent Németország textil­termelése A német konjunktúrakutató-intézet külön füzetet adott ki a németországi munkanélküliség okairól és ebben szen­zációs adatok vannak a textilipar hanyatlásáról. A német textiliparban 1931-ben 832.000 munkás dol­gozott, ezzel szemben 1927-ben 1.053.000 és 1928-ban 1.051.000 volt a munkások száma. A ruházati ipar­ban 1927-ben 679.000, 1928-ban 672.000, ellenben 1931- ben már csak 553.000 munkásnak tudtak kenyeret adni. A textilipar termelési teljesítménye 1927—ЬвП 9 milliárdot, 1928-ban 8 és fél milliárdot tett ki, míg 1931-ben 4 és fél milliárd márkára zuhant vissza. A ruházati iparban 1927-ben 4.6, 1928-ban 5.0, míg 1931-ben már csak 3.1 milliárd márka volt a for­galom. A belső fogyasztás a textiliparban 1931- ben 3.6 milliárd volt, holott 1927-ben 7.9 milliárd, 1928-ban 7.3 milliárd márkát könyvelt el a statisztika. A ruházati iparban Németország 1931-ben 2.7 milliár­dot forgalmazott szemben az 1927.-i 4.2 és 1928. évi 4.6 milliárd márkával. Meg kell jegyezni, hogy legna­gyobb volt 1929-ben a forgalom, 4.7 milliárd márkával. A textilipar exportja 1931-ben 888 millió márkára csökkent, míg 1927-ben 1086, 1928-ban pedig 1167 mil­lió márka értékű textilárut vittek ki. A ruházati ipar­ban az export 1931-ben 360 millió márka forgalmat mutat, míg a kivitel 1927-ben 382, 1928-ban 454 mil­lió volt. Összehasonlításul azért ragadjuk ki az 1927-es és 1928-as éveket, mert a háború utáni textilkonjunktú­­rának ezek voltak a kimagasló esztendei. Az 1928-as év után, amikor a különféle iparágakban, így a textil­ipar fejlődése által fellendült gépiparban is hirtelen meg­szűnt az invesztíciós konjunktúra, a termelési mennyi­ség erős visszafejlődésnek indult s a munkanélküliség következményeképpen a textilipari termelés 9 milliárd márkáról 41 ,5 milliárdra, tehát éppen a felére sülyedt. A textil és ruházati ipar mint tömegcikkeket gyártó iparágak reakcióra való hajlamosságukban rendkívül ér­zékenyek, sokkal inkább, mint például az élelmezési és élvezet cikkekeket produkáló üzemek, amelyek a fenti válságos időben 20 milliárdról mindössze 16 milliárd már­kára estek vissza. E téren a textilszakmának van tehát a legkedvezőtlenebb helyzete, eltérően a többi iparág­tól, amelyek 1928-tól 1931-ig csupán 54,8 milliárd már­kára estek vissza, a korábbi 79,4 milliárd márkáról, tehát még csak megközelítőleg sem tesz ki ez a vissza­esés 50o/o-ot. Csak a bőr- és kaucsukipar az, amely, ha konjunktúraválság van, a termelésmennyiség vissza­esésében mindjárt a textilszakma után következik.

Next