Textil-Ipar, 1933 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-15 / 1. szám

Az „irigyelt“ selyemipar A selyempiac helyzetéről és a magyar selyem­­szövőgyárak üzleti kilátásairól nyilatkozott mun­katársunknak Kemény Hugó, a Carpathia Selyemszövőgyár Rt. vezérigazgatója. Nyilatko­zatát az alábbiakban közöljük: A magyar selyemgyáraknak a helyzete koránt­sem olyan kedvező, mint ahogyan egyesek azt állítják. Tiszta selyem árukban a fogyasztás az utóbbi időben nem várt mértékben visszaesett, úgy, hogy ma a selyemszövődék majdnem kizáró­lag müselyemcikkeket hoznak és nagy átlagban szö­vőszékeik 85 % -a van mű­selyemre beállítva. A müselyem példátlan előretörésének az oka nem­csak a publikum csökkent vásárlóképességében keresendő, hanem abban a körülményben is, hogy a müselyemfonalak behozatala teljesen sza­bad, míg a grège importja engedélyhez van kötve, az engedélyt azonban nem adják meg. Igaz ugyan, hogy grège-ben a gyárak a hazai selyemfonódáktól is beszerezhetik szükségletüket, azonban ennek útját állja, hogy a magyar grège roppant drága, kb. 40 %/o -kal drágább, mint a külföldi. Ha a magyar selyemgyárak a pamutszövőgyárakkal, melyek igen nagy téte­lekben hoznak piacra müselyemcikkeket, verse­nyezni akarnak, úgy nem marad részükre más hátra, mint hogy a tiszta selyemcikkek helyett müselyemcikkeket gyártanak, mert a drága ma­gyar grege-ből készült selyemcikkek a selymet pótló müselyemárukkal szemben nem igen versenyképesek. A­­magyar selyemárugyárak csökkenő forgalmá­hoz hozzájárult még a divat hihetetlenül gyors változása is. A francia cégek, amelyek a divatot kreálják, tudatosan félrevezetni igyekeznek azok­nak az országoknak selyemiparát, amelyek a há­ború után iparfejlesztési politikát folytattak és többnyire csak az utolsó pillanatban jönnek ki a divatslágerekkel, amikor már a szezon előre­haladott voltára tekintettel fizikailag lehetetlen ezeket a divatanyagokat utánozni. A magyar selyemgyáraknak a rossz üzletme­nete leginkább a raktárkészletek erős felduzza­dásából állapítható meg kétségtelenül. Soha olyan nagy raktárkészletek a gyárakban nem voltak, mint jelenleg. Hatásos ellenszere volna a nagy raktárkészleteknek a munkaidő általános leépí­tése, ez viszont igen kétélű fegyver, mert a csök­kent termelés a gyártási rezsit méginkább fo­kozná és a selyemgyárakat még versenyképte­lenebbé tenné a műselymet feldolgozó pamut­gyárakkal szemben. Az árak is hihetetlenül nyomottak. Minden gyár tudja, hogy ez az abnormális helyzet hová vezet, a gyárosok között azonban nincsen egyet­értés, nincs összetartás és így ezeknek az anomá­liáknak orvoslása úgyszólván lehetetlen. Ha a selyempiac leromlása olyan tempóban megy tovább, mint ahogyan ez az utolsó hóna­pokban történt, úgy nem kell sok fantázia annak a megjóslásához, hogy a selyemgyárak 1933-as üzletére még sokkalta kedvezőtlenebb lesz, mint az 1932-es üzletév, amelyben a gyárak forgalma átlagban 30—40%/o-kal esett vissza, rentabilitá­suk pedig az előző évekhez képest meredek vo­nalban hanyatlott alá. Bízzunk azonban a régi közmondásban, »es kommt immer anderst« és talán most is más­képp lesz. TEHELJENŐ SAJÁT GYÁRTMÁNYÚ ÉS KIKÉSZÍTÉSÜ NŐI RUHAKELME ÉS DIVATÁRU NAGYKERESKEDÉS Budapest, V., gróf Tisza István-u. 11 ! ! A LEGOLCSÓBB BEVÁSÁRLÁSI FORRÁS ! WEISZ IMRE SELYEMGYÁRI* LERAKAT BUDAPESTIV. BÉCSI-U-5. FÉLEMELET. TEL-sio-92. NENEM­k SELYEMSZOVQGVÁR­NISKOLC, SELYEM-ÉS MŰSELYEM GYÁRTMÁNYAINAK EGY EDÁPUSI TÓJA. BOKRON JÓZSEF ÉS FIAI KÖTSZÖVÖTT BRUGYAR MIÓDMEZŐVASAAMELY női.1fM!s 260el,4 valammnt-bel és árú! szükségletét­ szerezze be • az 186? 13udaszest ]g.Deák-tér 31 Az osztrák textilipar helyzete egyre rosszabb és rosszabb lesz. A voralbergi fonodák és szövedék 50°/6-os, a felsőausztriaiak kb. 33%-os ka­pacitással dolgoznak csak. A belső fogyasztás veszedelme­sen csökken, ugyanezt lehet elmondani az exportra is. A Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződés a pa­­mutfonalkivitelt talán kissé élénkíteni fogja, a Magyar­­országon elérhető árak azonban az olasz verseny miatt nagyon nyomottak. A Jugoszlávia és Románia felé irányuló kivitel is meg­bénult, mivel az olasz és csehszlovák textiliparral az osztrá­kok a versenyt nem tudják felvenni. A belföldi üzletben, főleg ami a pamutszakmát illeti, a szövődék verseny­­képessége a fonószövő gyárakkal szemben egyre hanyat­lik, mivel a szövők a fonalkartel aránylag magas árai miatt drágán jutnak nyersanyaghoz, viszont a vertikális üzemek a készáru kalkulációjánál önmaguknak alacso­nyabb árakat számítanak és így a készárupiacon is ol­csóbbak lehetnek. Erre a körülményre vezetendő vissza, hogy a kisebb osztrák szövőgyárak úgyszólván tel­jesen állnak és a nagyobb szövedék is csak a legnagyobb nehézségek árán tudják üzemük egy részét fenntartani. A NÉMET pamuthimző és kézimunkafonalakat előállító gyárak közös eladási organizációba tömörültek Hagan k.f.t. név alatt. Ez a központi iroda jogosult egyben megszabni az egyes gyárak által a belföldi piac részére előállítható mennyiségeket is. A SZÉKESFŐVÁROSI kerületi elöljáróságok legutóbbi értekezletükön olyan határozatot hoztak, hogy egy ipar­­igazolványban csak egynemű áru árusítására, vagy gyár­tására adható a jövőben engedély. AZ ÖSSZES OLASZ ágytakarógyárosok fúzió útján egy közös nagy­vállalatba tömörültek. A BEHOZATALI ÉS KIVITELI KÉRELMEK ILLETÉKE. A pénzügyminiszter a/, áruk ,, behozatalig ki­helt• át­­ vitele iránt benyújtott kéréknek • illetékét órosi/cikkent állapította meg, hogy az illeték »az áru értéke szerint 100 pengőig egy pengő, 100v~'szeftyön túl 500 pengőig két pengő, 500 pengőn túl 1000 pengőig három pengő, 1000 pengőn túl 4000 pengőig ’négy pengő, 4000 p­engőn túl minden megkezdett 100 pengő utá­n további egy pengő. A már megadott engedélynek több­*(kisebb menyy­nyiségre szóló) engedélyre való . felbontása­,­ •­­a határidő meghosszabbítása, vagy a rendeltetési hely megváltoz­tatása, továbbá javítás végett kivitt­­tárgyak­ behozatala iránt beadott kérelem és kivitt tárgyak behozatala iránti kérelem illetéke 100 pengő évekig 1 pengő,, azontúl 2 pengő. OROSZORSZÁGBAN jelenleg 4 mïisèïyemgÿàr 1 * van üzemben: Mytischtschi, Leningrad;• Jök­i éát i­egilev vá­rosokban. Ezeknek a gyáraknak a kapacitása még nem?­.. . *z olyan nagy, hogy fedezhetné az ország­­ szükségletét, előre kidolgozott tervek szerint azokban a térviteleit mintegy 50.000 tonnára fogják felvinni, u­gy,­ hogy Oroszor­szág a műselyemtermelés terén a második helyre fog kerülni. 4 • 1 V • г г ■ •­ 500/o-OS VÁMKEDVEZMÉNY K A­L­APKUPOKB­A. A m. kir. minisztérium 1932. évi 10.001­. M. E. számú ren­delete értelmében az autonóm vámtarifában foglalt vám 500/o-ával kezelhető további intézkedésig a 6^4. bt. sz.­­ból a kupalaku nyersgyapjts, nemezkalapok készítésére, az e célra berendezett üzem­ek részére,­ külön, engedély alapján, a rendeleti után megállapított feltételek és el­lenőrzés mellett. . JANUÁR 31.-ÉIG MONDHATOK F£LitA­.RÖGZÍTETT EGYENES ADÓK. A fennálló rendelkezésekv­­.érté­kűjében a rögzített egyenes adókat január 31.-ig­ * mondhatják­ fel az adózók. Az adóügyi hatóságok a­­ később­­vdeérk­ező­­ fel­mondásokat nem veszik figyelembe. ■ AZ OTI-RA ÉS A MARI-RA ,1S КЩ£ЬЩ0 A KÖZ­­SZÁLLÍTÁSI SZABÁLYZAT. Az érdekelt iparok új Updó sérelmét képdezte, hogy az OTI és a MARI . legtöbbször kivonta magát a Közszállitási­­S­zabá­lyzat, rendelkezései alól. A belügyminiszter mögt kötelezne mindk­ét n­­őfe­,­ményt a Közszállitási Szabályzat szigorp.,betartásánt., fiznél a rendelkezéssel egy több­­éves pereljem orvosoltittotk, ,,, AZ ARANY ÁRFOLYAMA az utóbbi nápolyiján­ kissé emelkedett és újból elérte kg-Irént az 5000 pengőt. flör­d m. ki.­, kereskedelemügyi miniszter 1932. ék­f1 174.779—VII. b. számú rendelete a Budapesti Nemzet­közi Vásáron közszemlére kiállított szabadalmazható találmányok, minták és védjegyek időleges ottalma tárgyában. ,­írtai шиш .яшзвя Az 1911. évi XI. törvénycikk 2. §-ában adott felt hatalmazós alapján megállapitom, hogy az 1933. évijdíj 6—15. napja között megtartandó Budapesti­­Nénszerközv Vásáron közszemlére kiállított találmányok, minták és vpd.­, jegyek az e törvény 1. §-ában biztosított időleges, oltal­mat igényelhetik. ' . . ° J шзнэшшзэш loTisaesie , KÖTSZ — PESTERZSÉBET A sód Ш?! .......«"Ill.,1 ", TEXTILKIKÉSZÍTŐ RMMMK-VEGYESZETI KYRRA: RUCSBURC-PFERSEE összes készítményeinek • magyarorszagi- gyortoja^'­IMQBIUINI-VEGYI-MŰVEK ^Budapest ШBécsi ut ljo TeU 621-·15 és 621-kt. " Vezérképviselet: KÜSZLER BERTHOLD BUDAPEST, V. KÁDÁR U 8 ANGOL-MAGYAR JUTAFONÓ- ÉS SZÖVŐGYÁR RÉSZV.-TÁJRS. •“HO­ ED­­ 24 gomboltja›3 os és 10Omolringos nyers ho2i cérnát - 24 és ‘ió gombolyagos-Vci­­ócé­­­nál-1000' yardos 2 ágú felsőszéled-lOOgr-os horgoló­­­cer­acikljeR-mindent­zerelő-nagy keres Re­sben-RajillatóRS)!!

Next