Textil-Ipar, 1937 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1937-01-15 / 1. szám
nél szövéstechnikai problémákat az új fonalanyag nem vet fel — inkább a szövetek összetételével, beállításával, a szövetekben esetleg előforduló különböző típusú fonalanyagok kombinálásával, szóval szövettechnológiai kérdésekkel kapcsolatos feladatok megoldását kívánja. A fonodás és szövődéi problémákon túl azonban itt állanak a kikészítő gyárak is a maguk problémáival, amelyeket az új fonalanyag hozott magával és amelyek jelentőségben semmivel sem kisebbek amazoknál, hiszen a kikészítőgyár feladata, hogy az új nyersanyagból olyan készárut gyártson, amely külső megmutatkozásában, fogásában, tartósságában, a szövet fizikai és kémiai tulajdonságaiban egyaránt felvehesse a versenyt a régi, a piac és a közönség által már megszokott készárukkal. Külföldi atelier-titkok A magyar kikészítőgyárak ebbeli feladatát megkönnyítette, hogy úgy Németországban, mint Olaszországban — amely országok ugyancsak kereskedelempolitikai okokból már—2 évvel korábban kényszerültek hasonló kényszerintézkedések megtételére — már rendelkeznek bizonyos tapasztalatokkal a kevert fonalból készült áruk kikészítése terén és a külföldi gyárak készséggel rendelkezésre is bocsájtották tapasztalataikat, amikor a hazai gyárak e célból hozzájuk fordultak. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar piac helyzete és a magyar közönség ízlése más, mint akár a német, akár az olasz, úgy, hogy az ottani tapasztalatokat nálunk mereven alkalmazni nem lehet. Azonkívül az eltelt rövid néhány esztendő még ott sem volt elegendő arra, hogy minden vonatkozásban kitermelje a maga tapasztalati adatait, de talán maguk a külföldi gyárak sem hajlandók, hogy a kikészítés minden kis részletét — amelyek nem ritkán az egyes kikészítőgyárak atelier-titkai — kiszolgáltassák a magyarországi kikészítőgyáraknak. Végül nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a szövetek hibátlan kikészítése számtalan komponensből tevődik össze, amelyek mindegyike kihatással van a készszövet tulajdonságaira. Az ilyen kis ipari fogásokat leírásban ismertetni alig lehet, kell, hogy ezeket minden egyes gyár maga alakítsa ki, a saját viszonyainak, a saját közönsége ízlésének megfelelően. A magyar piac e téren még a kezdet kezdetén áll, hiszen a keverési rendelet alig néhány hetes és e néhány hét alatt sok árutípus még el sem érkezhetett a kikészítés stádiumáig. Fehéráru kikészítése A legegyszerűbbek, a sima fehér áruk első végei azonban már elkészültek és az azokkal nyert tapasztalatok meggyőztek róla, hogyha a keverési arány a 10—15 százalékot nem lépi túl és a műselyemanyag normális tisztaságú, középminőségű pamintanyaggal kevertetett, a fehérítési művelet a fokozott óvatosságon túlmenően nem kíván más eljárást a kikészítőtől. Éppen úgy, mint a tiszta gyapotból készült nyersáru, ez is nyomás alatt főzhető ki, ezáltal elnyeri megszokott tiszta fehér képét és legfeljebb 2—2y2°/o-kal veszít többet a súlyából, mint a tisztán pamutból készült nyersáru, amely tudvalévően az alkalmazott nyersgyapot tisztább, vagy kevésbbé tiszta volta szerint 8—126/0-ot veszít. Kevert fonalú szövetek kikészítése Olyan szövetek, amelyek kevert fonalból készültek és amelyeknél a keverési arány a 20—250/o-ot túllépi, nyomás alatt már egyáltalában nem fehéríthetők. Ezeknek a fehérítése éppen úgy kell, hogy történjék, mint például a Vistra fonalakból készült szöveteké. Hogy ez a fehérítés csaknem 10o/o-kal magasabb költséggel jár, mint a normális pamutszövetek fehérítése, az a magyar piac előtt ismeretes, hiszen Vistra-fonalakból készült divatszöveteket már néhány év óta készít a hazai szövőipar. A műselyemrosttal kevert fonalú szövetek festése nem jár különösebb költségtöbblettel. A festési hőfok kellő szabályozása, a pamutot és műselyemrostot egyenletesen átfestő, gyakran speciális festőanyagok alkalmazása magát a festési eljárást némileg talán körülményesebbé teszi, bizonyára több gondot kíván, de lényegében a műveletet nem drágítja. Csaknem ugyanez áll az ilyen kevert fonalú szövetek appretálására nézve is. A műselyemmel kevert fonal és az abból készült szövet mindenesetre puhább fogású, mint a tisztán pamutból készült. Ilt ennek ellenére fogasság tekintetében is a megszokott pamutszöveteket kívánjuk velük pótolni, illetőleg imitálni, úgy az appretáló anyagokat kell megfelelően erősebb mértékben adagolni, hogy a tapintásbeli megszokott áruképet elérjük. Ez az anyagtöbblet bizonyára drágítja a kikészítés műveletét, de ez a drágító tényező kétségkívül nem jelentékeny és szóra alig érdemes. Mercerizálás Szólanunk kell még a kevertfonalú szövetek mercerizálásáról is. Ebben a tekintetben saját tapasztalatok egyáltalában nem állanak még rendelkezésre, sőt a külföldi adatok is igen hiányosak, nem egyszer egymásnak ellentmondók. Annyi bizonyos, hogy a mercerizálási művelet előtt megfelelő védőszerekkel kell a ntűselyemrost okát bevonni, hogy a mercerizálás lúgos hatásának ellenálljanak. Az is kétségtelen, hogy az erőteljes mercerizáló művelettől tartózkodni kell, ezzel természetesen csökken a mercerizálási fény és azt csak némileg fogja a műselyemrostok természetes fénye pótolni. Bizonyos az is, hogy a mercerizálási művelet után a szövetben lévő műselyemrostok ridegebbé, merevebbé lesznek. Ez a körülmény azonban az alkalmazott esetleges appretáló anyagokkal, éppenúgy, mint a mechanikus kikészítési műveletekkel semlegesíthető lesz. Mindenesetre ténykéntmegállapítható, hogy ezen a téren a közvetlen tapasztalatok még hiányoznak és kívánatos, hogy a szövőgyárak mielőbb kellő menynyiségű mercerizálandó próbaanyagot adjanak át a kikészítőknek, hogy azok hamarosan e tekintetben is teljesen felkészülve állhassanak a piac rendelkezésére.* Kétségtelen, hogy még nehéz út áll a magyar kikészítőipar előtt, amíg a célhoz elérkezik és kifogástalan munkával lehetővé teszi, hogy a valutáris okokból szükségessé vált pamutkeverési kényszer mellett szövőiparunk fennakadás, sőt zökkenő nélkül elégíthesse ki a piac igényeit. De ismerve a magyar iparban és annak minden egyes ágában rejlő mélységes életerőt, az eredmény nem lehet kétséges és a nagymultú hazai kikészítőipar ismét bizonyságát fogja adni annak, hogy méltó láncszeme a nagyrahivatott, vertikálisan kiépített egész magyar textiliparnak. Nem gazdaságos a silány pamutnak műselyemrosttal való keverése Nehezebb a helyzet, ha az alkalmazott nyersgyapot silányabb minőségű. Ilyenkor a múltban csak fokozott, erőteljes főzéssel lehetett az árut teljesen tisztára hozni, a maghéjakat és egyéb tisztátalanságokat a szövetből eltávolítani. Ezt a fokozott főzést kevert fonalból készült szövet nem bírja el jelentékeny súly- és szilárdságbeli veszteség nélkül. Ezért az ilyen szövetet csak mérsékelten szabad kifőzni és mivel ezzel a mérsékelt főzéssel tiszta fehér szint és tisztátalanságoktól mentes szövetfelületet kihozni nem lehet, alapos és költséges utánfehérítéssel kell a hiányt pótolni, a maghéjakat és tisztátalanságokat a szövetben elroncsolni. Ez az utánfehérítés 50—60o/o-kal növeli a kikészítés költségeit, úgyhogy gazdaságosság szempontjából nem kívánatos a silány minőségű gyapotnak műselyemrosttal kevert feldolgozása, mert ami megtakarítás a nyersanyagon elérhető, az feltétlenül elvész a kikészítés magasabb költségeiben. itt pedig a középminőségű pamutanyagból készült kevert fonalnál óhajtjuk teljesen elkerülni a normálison túlmenő súlyveszteséget, — amely, mint fent említettük, 2—21/20/6-ot tehet ki, — úgy az ebből készült szöveteket sem szabad teljes nyomás mellett kifőzni, a csökkentett nyomású főzés után pedig ugyancsak utánfehérítésnek kell az árut alávetni. Ilyenkor a többletsúlyveszteség elmarad ugyan, de a kikészítési költség növekszik meg 25—50 o/0 -kal. Gazdaságos megoldásnak tehát ez sem mondható. Leghelyesebb és leggazdaságosabb, ha középminőségű nyersgyapotot alkalmazunk a keverésnél és eleve számításba vesszük a normális fehérítési eljárással velejáró kb. 20o/o-os súlyveszteségbeli többletet. A hitelbiztonsági viszonyok 1936-ban az elmúlt év hitelbiztonsági viszonyainak alakulásáról kértük ki dr. György Ernőnek, az Országos Hitelvédő Egylet igazgatójának nyilatkozatát. Igen érdekes válaszát az alábbiakban ismertetjük : A hitelviszonyok alakulása úgy az egész magyar közgazdaság körében,mint speciálisan a textilszakmában változatlanul kedvezőnek bizonyult az 1936. év folyamán is. E kérdés megítélésénél két szempont érdemel figyelmet. Az egyik a hitelkeretek kérdése. E részben megállapítható, hogy ez év során a nyújtott hitelek köre ismét bővült. Legalább 10 százalékra becsülhetjük a többlethiteleket, egyes szakmákban, ahol a túlprodukció fokozottabban volt érezhető, talán még ennél is többre. A hitelkeretek bővülésével, mint mindig, együttjártak a kedvezőbb kondíciók is. Az egykét év előtti viszonyokhoz képest lényegesebben meghosszabbodott a hiteltartam, ami egymagában is az egyes cégek kötelezettségeinek megnövekedésére vezetett. Ha ehhez a megnövekedett hitelvolumenhez viszonyítjuk a felmerült fizetésképtelenségek számát és összegszerűségét, úgy a kép még kedvezőbb, mint volt az előző évek során. Bár a textilszakma fizetésképtelenségeinek száma és összegszerűsége, mint eddig is, 1936-ban is, egymaga annyit tett ki, mint az öszszes többi szakmák inzolvenciái együttvéve, úgy a felmerült fizetésképtelenségek számában, mint azok összegszerűségében, kisebb mérvű csökkenés mutatkozik az előző év adataihoz képest. Ha a textilszakma által lebonyolított forgalom összegszerűségét nézzük, kétségtelen, hogy az átlagos debrecere továbbra is az 1 é/6 alatt maradt. A gazdasági életet természetesen a múltnál is jobban a jövő érdekli. Bár jósolni a mai viszonyok között nagyon nehéz és kockázatos feladat, vannak bizonyos szimptómák, amelyekhez — megfelelő fenntartásokkal — bizonyos megjegyzéseket fűzhetünk. Mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy a táguló hitelkeretek idején általában az inzolvenciák alacsony szinten mozognak. Ha az adós, aki régebbi tartozásait rendezni kénytelen, nagyobb összegű újabb hitelekhez jut, módjában áll ezeknek felhasználásával régebbi adósságát könnyen kiegyenlítem. Ebből arra lehetne következtetni, hogy mindaddig, amíg a hitelkeretek bővülésének folyamata tart, nagyobbszámú fizetésképtelenség bekövetkeztére aligha kerül a sor. Fordulatot akkor vehet a helyzet, ha a hitelösszegek emelkedő irányzata megtorpan. A legújabban beérkezett fizetésképtelenségekből azt látjuk, hogy az adósok jórésze lényegesen nagyobb hitelt élvezett 1936-ban, mint az azt megelőző években. Ezt a tényt nem árt tudomásul venni. A túlhitelezés elkerülése s a fokozottabb óvatosság szempontjainak érvényesítése, azt hisszük, már ez idő szerint is indokoltnak mutatkoznék. Mindenfajta kődiógombot, csontgombot gyártó OnBntÍVEK RT. Budapest, V. Bilvány u. 22.1. em.Tel.: 1-276-14 KOKRON JÓZSEF és FIAI KÖTSZÖVÖTTÁRUGYÁR — FELÜLFONÓGYÁR fehérítő- és festőgyár HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TOLNAI 11 TEXTILMÜVEK R. I. BP. SZENT ISTVAN-TÉR 12 márkázott CORONAS és IDRIA télikendői, valamint pupka szövetfej kendői mégis a legjobbak és legszebbek. HAZAI CÉRNAGYÁR RT. KÁBEL felsőszál fonalát vegye _ ______________ MAGYAR VASFONALGYÁR R. T. PESTERZSÉBET, VÁGÓHÍD U. 14 C.tronharisnya festés, Fonal fehérítés, Cordbársony kikészítés, Fonal festés, Mercerizálás, Velveton duvetin és velvet kikészítés, Műselyemkelmék és divatáruk festése és kikészítése. SZEMERE ÉS HORVÁT KÖTÖTTÁRUGYÁR VÉDJEGYŰ DIVAT KÖTÖTTÁRUK TAVASZI KOLLEKCIÓJA ANYAGBAN, ÍZLÉSBEN, KIVITELBEN TÖKÉLETES BUDAPEST, VI. KER. SZÉKELY BERTALAN U. 21. SZ.