Textil-Ipar, 1940 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1940-01-12 / 1. szám
Trictllipar »»*| 1940 január 12 Kereskedők egyöntetű kívánsága: állapitait meg a viaszonkulcoras Sugges«zeШ az árrazziákat! 22-i árak irányadók, ezektől eltérni csak A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Éber Antal elnökletével értekezletet tartott, melyen a budapesti és vidéki érdekképviseletek, így a Baross Szövetség, az OMKE, a FŐVKE, Kereskedelmi Csarnok és egyéb érdekszövetségek mintegy száz megbízottal képviseltették magukat. A gyűlés szónokai kifejtették, hogy a kereskedőtársadalom mennyire sérelmesnek tartja az ár razziákat, ami korántsem jelenti azt, mintha az árdrágítók érdekében emelnék fel szavukat. Az érdekképviseleti kiküldöttek azon nézetüknek és kívánságuknak adtak kifejezést, hogy a tisztes kereskedelem nem bírja az állandó bizonytalanságot. Arra kérik tehát az illetékes hatóságokat, hogy szabatosan állapítsák meg: mit szabad és mit nem szabad a kereskedőnek! Szabályozzák mielőbb az eladási haszonkulcs körül felmerült egész kérdéskomplexumot s a végleges döntésig függeszszék fel az árrazziákat. Budapest székesfőváros közigazgatási bizottságának ülésén is megnyilvánult a közóhaj, hogy a zavaros félreértések kiküszöbölése céljából megnyugvást keltő, sürgős intézkedésekre van szükség. Az egyik felszólaló azt kívánta, hogy az álkormánybiztoság hozza nyilvánosságra a közszükségleti cikkek tájékoztató árait, miáltal egy csapásra eloszlana a bizonytalanság. Baróthy Pál dr. főügyész rámutatott arra, hogy a kereskedők részére a Vil. az árkormánybiztosság engedélyével szabad. Helytelen az a beállítás, — úgymond, — mintha a kereskedők és iparosok üldözéséről lenne szó. Addig is, míg a szabott árak kötelező bevezetésére sor kerül, a régebbi rendelkezéseknek megfelelően a kirakatba tett árucikkek árának megjelölésére fel kell hívni a kereskedőket. A probléma tehát egyre erőteljesebben az érdeklődés homlokterébe kerül, annál is inkább, mert a fővárosban és vidéken egyre sűrűbben ismétlődnek meg az árrazziák. Egyszer hatósági intézkedésre tartanak egy-egy körzeten belül árrazziát, máskor viszont konkrét feljelentés alapján szállnak ki a detektívek és vizsgálják felül a kereskedők árkalkulációját. A közelmúlt napokban szállongó hírek az árrazziák beszüntetéséről véltek tudni, ezekre az optimista híresztelésekre azonban igen rövid időn belül rácáfolt a valóság: a vizsgálatokat tovább folytatták, sőt tempóját még fokozták is. Megírtuk már: távol áll tőlünk a szándék, hogy az árdrágító kereskedőket védelmezzük, de nem győzzük eléggé hangsúlyozni azt a bizonytalanságot és ennek káros következményeit, ami a kereskedelmi életben az árkérdéssel kapcsolatban előállott. Feltétlenül szükséges tehát sürgős a beavatkozás a haszonkulcsok megállapítása útján és valóban kívánatos volna, ha a sorozatos razziákat a vonatkozó kormányintézkedés megjelenéséig felfüggesztenék. REKLÁMRA FEL! A legtöbb üzletember önkéntelenül esik abba a hibába, hogyha az áruja kelendően egyszeriben beszünteti a hirdetést, reklámozást, sztornírozza plakátrendeléseit, leépíti a propagandabüdzsét. Ezért tulajdonképpen nem is volna szabad szemrehányást tenni az így cselekvő vállalkozónak, hiszen őt a pillanatnyi érzések irányítják, amelyek azt sugalmazzák, hogy minek fölös pénzeket kidobni reklámra, amikor úgyis megy a bolt, sőt, nincs is elegendő portéka a fogyasztói igény kielégítésére. Mily keserű azonban az így gondolkodó üzletembernek az ébredése, midőn egy szép napon arra eszmél, hogy mind kevesebbszer nyílik a boltajtó, megszűnt az ostrom a portékáért, mert a vevők egyik hányada, amelyik páni félelmében, hogy nem lesz áru, otthon készleteket halmozott fel, most már nem vásárol, másik hányada pedig, amelyiknek a zord idők alatt nem volt meg az anyagi lehetősége ahhoz, hogy tücskötbogarat összevásároljon, a szolidáltabb állapotok visszaálltával vesz ugyan ezt is, azt is, de csak olyan cégeket keres fel, amelyeknek híte-neve ismerősként cseng fülében. A vevőt mindig a jólbeharangozott, jól reklámozott boltok, áruházak felé hajtja egészséges ösztöne. Ugyanilyen kínos meglepetés érheti a gyári vállalkozót a közvetítő kereskedelemmel, az angresszistát a detailistával szemben, hogy neve, cége, védjegye feledésbe megy a reklámbeszüntetés, propagandaleépítés alatt, s dupla költségbe, háromszorosan elmaradt haszonba kerül a hiba jóvátétele, a gőzerővel újra való reklámozás... Ma nagyon játszi, csalóka időket élünk. De, mert hasonló, úgy világháborús, mint inflációs üzleti konjunktúrákra már volt precedens, meg vannak hát a kellő tapasztalatok is, amelyek úgy nyugateurópai, mint amerikai üzleti példákon okulva, azt bizonyítják, hogy nincs nagyobb vállalkozói esztelenség, mint felhagyni a reklámpropagandával, mert a hirdetés, a reklám nemcsak a mának szól, hanem még inkább a holnapnak, vagy a távolabbi jövőnek. A reklámnak nem szabad elaludnia. A gyárnak, amely termel és a jövőben is gyártani akar, az áruháznak, a nagykereskedésnek, a detailüzletnek, amely nemcsak ma árusít, de holnap is, vagy hónapok, esztendők múlva is kereskedni óhajt, folyton hirdetnie kell önmagát, hogy létezik, a világon van, hogy ő a legjobb, a legkeresettebb. Vegyünk egy egyszerű példát. Azért, mert átmenetileg vászonáruban és gyapjúkelmékben nagyobb a kereslet, mint a kínálat, oktalanság volna ezeknek reklámozását beszüntetni, mert, tegyük föl, hogy belátható időn belül kvantum satis mindenütt kaphatók lesznek ezek a cikkek, a hasznot az a vászon-, szövetgyár, az az amgroeszista, az a vászon-, szövetkereskedő fogja learatni, amelyik közben és állandóan hirdetett, reklámozott , bevéste nevét, márkáját a fogyasztó emlékezetébe. Reklámra fel! Hirdessünk mindenütt! De legfőképpen a textilszaklapjában ne hagyjon fel a reklámmal a textilszakember. A tapasztalat ugyanis azt bizonyítja, hogy itt a legfeledékenyebbek az emberek. Az intenzív textilpropaganda mindig meghozta a maga gyümölcsét. Azt, aki nem hirdet, elfelejtik, elhanyagolják. Hirdessünk, reklámozzunk a Textil-Ipar Újság hasábjain! Friss szövegről, ötletes reklámrajzokról kívánatra magunk gondoskodunk. VOX IPARI és KERESKEDELMI K.F.T. EZELŐTT JOHN ÉS DUNKEL MEGÉRKEZTEK ÚJABB NAGY GÉPSZÁLLÍTMÁNYAINK a világhírű ELITE DIAMANTWERKE A. G legmodernebb kivitelű lapos és acquard kötőgépei — GEBRÜDER LUDWIG „UNION“ bolyhozógépei — VERY BÖTTGERI három szálas cottonvarrógépei BACH & WINTER fedőgépei (Überdeck) - PLFISSAER MASCHINENFABRIK Interlock varrógépei — LUDWIG & S. kesztyűvarrógépei — Orsózógépek, felszerelések, alkatrészek, tök stb. BUDAPEST, V. ÚJPESTI RAKPART 2. • TELEFON: 122-915. ban megemlékeztünk arról, hogy a lenszalma-kotonizálás kérdése Magyarországon is előtérbe került. Külföldön már nagyszabású kísérleteket végeztek és főleg Németországban sikerült olyan megoldást találni, amellyel megfelelő berendezések felállításával a lenszalmát kotonizálás céljaira felhasználhatják. Említést tettünk arról is, hogy ilyenértelmű tárgyalások illetékes körök részéről hazánkban is megindultak. Értesülésünk szerint az iparügyi körökben a lenszalmakotonizáló gyár szervezésére a tárgyalások most már komoly stádiumban vannak és valószínűnek látszik, hogy belátható időn belül a döntés is megtörténik, tekintettel arra, hogy ezzel is könnyebbé tehetjük textilnyersanyag ellátásunkat.* Az 1940-es évi gyapjútermés értékesítésére vonatkozólag eddig még nem folytak tárgyalások a termelők, a textilgyárosok és a lebonyolító szerv, a Futura között. Azokat a híreszteléseket, hogy a gazdák az idén 3 pengős kg-onkénti minimális átvételi árat szeretnének elérni, az árkormánybiztosság jelenlegi rendelkezéseit, a közszállításokat kiíró hatóságok készáru átvételi árlimitálásait és last not least a világpiaci árakat figyelembe véve, a mai körülmények között a gyapjúipar túlzottnak tekinti. A háború kirobbanását követő hetekben a textilkereskedelem részéről több helyről merültek fel panaszok a készáru utánpótlás nehézségei miatt. A nagyközönség részéről jelentkező túlságos arányú vásárlási kedv fokozta ezeket a felszólamlásokat, s a kereskedők raktáraiból egyes cikkek kifogytak, anélkül, hogy megfelelő utánpótlásról gondoskodni lehetett volna. A Textil-Ipar Újság már akkor rámutatott ezekre a jelenségekre és hangsúlyoztuk azt is, hogy a közönség részéről indokolatlan a túlzott vásárlási láz, miután textiliparunk fejlettsége és kitűnő külföldi összeköttetései mellett, ha lesznek is az európai bonyodalmakkal természetszerűleg velejáró nehézségek a textil nyersanyag beszerzés körül, olyan áruhiánytól, ami széles rétegeket érintő tömegcikkekre messzebbmenő kihatással lenne, tartani nem kell. A legújabb jelentésekből úgy látszik, hogy a közönség körében most már helyre is állt a nyugalom. Túlzott vásárlások a legutóbbi időben már szórványosabbak. Másrészt a nyersanyag ellátás körül jelentkező nehézségek is bizonyára enyhülni fognak. Remélhető, hogy külföldi nyersanyagellátásunk egyre normálisabb lesz (és a kereskedők különösebb nehézségek nélkül nagyrészben hozzájutnak a szükséges árukhoz. A kereskedelmi életben tehát az árkérdés és haszonkulcs végleges rendezése után lassacskán újra helyreáll majd az a rendes vérkeringés, amelyet egyrészt a folytatólagos áruellátás, másrészt a fogyasztás rendes mederbe való terelődése tart egyensúlyban.* A Szombathelyi Magyar Pamutipar rt. részére a m. kir. iparügyi miniszter a m. kir. pénzügyminiszter hozzájárulásával az 1931. évi XXI. t...-ben meghatározott állami kedvezményeket a törvény 6. §-a alapján fontos közgazdasági érdek jogcímén az 1938. évi január hó 1-től számítandó 5 évre engedélyezte.* A székesfehérvári Szent-György Kórház különféle fehérnemű szállítására Knazovitzky Béla helybeli cégnek 6517 P értékben adott megbízást.♦ Tavaszi férfi és női szöveteket a gyárak még nem szállítják, de már eddig is tekintélyes eladások történtek ármegjelölések nélkül. Kacsóh Bálint árkormánybiztost miniszteri tanácsossá nevezték ki A januári tisztviselői kinevezések és előléptetések során a Kormányzó dr. Kacsóh Bálint árkormánybiztosnak a miniszteri tanácsosi címet és jelleget adományozta. Kacsóh Bálint három hónapja áll az álkormánybiztosság élén, ahol már előzőleg hosszabb idő óta széleskörű munkásságot fejtett ki. Amióta pedig vezetője ennek a fontos hivatalnak, természetszerűleg közelebbi érintkezést tart fenn az ipar és kereskedelem köreivel. Fontos munkakörében az új árkormánybiztos kiváló szakértelemről, széles látókörről, nagy munkabírásról és a gyakorlati problémákat biztos szemmel áttekintő ügybuzgóságról tett tanúbizonyságot és ezek a kvalitásai máris bizalmat biztosítanak részére ipari és kereskedelmi körökben. A legfelsőbb hely elismerését, a miniszteri tanácsosi dm adományozását a textilszakma is őszinte örömmel és rokonszenvvel fogadta. A Kormányzó Úr efőméltósága a m. kir. földművelésügyi miniszter előterjesztésére Mihók Ernő dr. miniszteri tanácsosi címmel felruházott selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak a miniszteri osztályfőnöki címet adományozta. * Az április 26-tól május 6-ig tartó Budapesti Nemzetközi Vásár előkészítő munkálatai, Hallóssy István kormányfőtanácsos, a Vásár ügyvezető igazgatója vezetésével, nagy lendülettel haladnak előre. A régebbi kiállítók közül már eddig is számosan küldték be a Vásárirodához a Vásáron való részvételre szóló bejelentésüket, annál is inkább, mert a január 15-ig jelentkező kiállítók 10fo-és helydíjkedvezményben részesülnek. Az idei Vásárszabályzat fontos úyítása, hogy a szabályzat szerinti helydíjak csak a február 29-ig jelentkező kiállítók számára érvényesek és a későbben jelentkezőknek a sürgősségi munka, pótdíjak stb. miatt számolniuk kell egy esetleg 20 o/p -ig terjedő felárral. A Vásár ugyanis a szükséges építkezéseket és berendezési munkálatokat a szabályzat szerinti áron csak akkor biztosíthatja, ha ezzel kapcsolatos megrendeléseit, illetve anyagbeszerzéseit a legközelebbi hetekben lekötheti és munkába adhatja. * A BUDAPESTI LŐSZŐRFONODA RT. Soroksári út 150. alatti ingatlanát a Weiss Manfréd gyár vásárolta meg 80.000 pengőért. * Az Óbudai Fehérítő- és Impregnálógyár Rt.-nál igazgatónak nevezték ki Török Mihályt.* A fehérneműkészítő iparnak képesítéshez kötött iparrá történt minősítése következtében a fehérnemükészülőket ipartestületbe tömörítették. A főváros fehérneműkészítő iparosai Kozma János és Havas László felszólalása után úgy döntöttek, hogy nem alakítanak külön szervezetet, hanem az őket eddig is összefogó vegyes ipartestületbe olvadnak be. A Pol feszes Ferenc NAGYKANIZSAI FONALFESTŐGYÁR NAGYKANIZSA @ TELEFON: 344 apja és müselzemfonalak festése PKülönleges adágy, fantázia színek, gyapjú és kevert fonalakra