Textil-Ipar, 1940 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1940-12-31 / 26. szám
*>jsáO1940 december 31 Texlillpar Az elégedett jókedvű munkás nagyobb termelőerőt jelent a magyar többtermelés szolgálatában Felavatták a Richards-kulturházat romját MEL I.TARTÓ ÉS GUMIFÜZŐgumiáruipar VI Király u. 14. II Tel. 226-467 NADRÁGTARTÓK HARISNYATAROK VATTAQYAR Kártolt gyapjú és vigogne-fonalak. Gyógy-, tekercs-, juta és paplanvatták. Kamelin vállpárna. Bérfonás, bérfehérítés, bérkártolás, tömítések. U . Iroda, Budapest, V. Deák Ferenc-tér 1 — Győri tudósítónktól — Korunk egyik legfontosabb problémájának, a szociális kérdésnek jegyében, a magyar textilgyárak vezetőségei példaadó módon gondoskodnak alkalmazottaik kulturális igényeinek kielégítéséről munkásjóléti intézményeik kiépítésével. Klubházakat, munkáskaszinókat létesítettek. Dalárdákat, sport és turista szakosztályokat szerveztek. Nyaralási akcióikon a gondos ápolásban részesülő munkásgyermekek megizmosodhattak. Szeretetteljes munkával tevékenykedő, melegszívű vezető férfiak minden törekvése odairányul, hogy szociális intézményeiket minél jobban fejleszthessék. Most egy újabb intézmény felavatásáról számolunk be, amelynek eredeti elgondolása, kerek egy esztendeje, éppen a Textil-Ipar Újság hasábjain látott napvilágot. Kertész Nándor, a Richards Richard Győri Finomposztógyár Rt. igazgatója tavaly karácsonykor megjelent .A magyar Copolavoro és a többtermelés« c. cikke szerint: Soha időszerűbb nem volt, hogy a magyar gyárak és nagyüzemek felismerjék korunk parancsoló szavát, amely félreérthetetlenül adja értésünkre, hogy a központi hatalom szervezése és irányítása, vagy esetleg kényszere nélkül is oldják meg önként a munkaidő utáni munkásfoglalkoztatás problémáját. Saját erejükből szervezzék meg a magyar dopolavorót! . . Mindaz az áldozat, amelyet gyáraink a dopolavoróért hoznak, a leghálásabb és a legjobb gazdasági befektetés. Mert az elégedett, jókedvű munkás nagyobb termelőerőt jelent a magyar többtermelés szolgálatában. A Richards Richard Győri Finomposztógyára Rt. az idők és a gazdasági észszerűség szavát megértve, Kertész igazgató kezdeményezésére létesült munkáskultúrházát 1940 karácsonyán avatta fel. A szeretet, a barátság és a művelődés hajlékát hangulatosan szép karácsonyi ünnepség keretében adták át rendeltetésének. A tervező Münich Aladár építőművész és a kivitelező Marschall Béla győri építész előtt az a cél lebegett, hogy a gyárvezetőség nemes elgondolását megvalósítva, a munka után üdülést és szórakozást jelentő második otthont teremtsenek. Az ünnepi szónokok egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a munkaadót és munkástestvéreit ugyanaz a közös cél kovácsolja egybe, a munka, mert a munka megbecsülése a haza érdeke és az egész magyar társadalomnak, a közösség igaz boldogulásának alapja. Az új kultúrház színpadán megható jelenetek játszódtak le. Megelevenedtek a betlehemi jászol, a Háromkirályok biblikus egyszerűségű, szívhezszóló epizódjai. Viharos taps csattant fel, amikor egy nagy tűzpiros szívből kilépett két magyarruhás munkásgyermek és talpraesett versben köszöntötte fel Kertész Nándorné »igazgató nénit« és Kertész »igazgató bácsit«. H hatalmas karácsonyfa alatt a gyermekruhák, télikabátok, cipők, játékszerek és egyéb ajándéktárgyak garmadát halmozták fel. A munkások egyheti fizetést kaptak karácsonyi jutalmul. Több mint 300 munkásgyermeket ünnepi uzsonnán vendégeltek meg. * A munkások közt szétosztották a »Richards Híradó Kulturház Emlékfüzeté«-t, amelynek talán a legérdekesebb fejezete a Richards-gyár történetéről szól. 1905 őszén a győri Backmalom egyik traktusában, a legszerényebb keretek között 23 munkással és összesen nyolc szövőszékkel indult meg tulajdonképpen, a Richards-gyár. 1907 szeptemberében a Back-malom és vele együtt ez a kis, jóformán csak takácsműhelynek nevezhető üzem is tűzvész áldozata lett. Akkor már azonban tető alatt volt a mai Richards-gyár alapja, az első épület, ahol azután a tulajdonképpeni munka megindult. Az új nagyobb gyárépületben Ditró Károly vezetésével, aki a gyárnak ma is igazgatója, már 35 szövőszékkel és a szükséges előkészítő berendezésekkel folytatódott a munka. A mai telep kis részén elhelyezett gyárban 50 munkás dolgozott és egy ötven lóerős félstabil lokomobil volt a hajtóerő. Ehhez a kis telephez 1909-ben épült hozzá az appretura és a festődő. A fejlődés immár szemmel látható volt és a külföld fokozatos kikapcsolása folyamán már csak a fonalak jöttek külföldről. Ezekben a küzdelmes esztendőkben harcolni kellett az előítéletekkel, azzal, hogy csak az angol szövet jó. . . Meg kellett küzdeni az osztrák ipari elnyomással, mert Bécsnek mindig az volt a törekvése, hogy a magyar gyapjút elvigyék, osztrák és cseh gyárakban dolgozzák fel és drágán szállítsák vissza a magyar fogyasztóknak. Bizony nem nézték jó szemmel a magyar ipar kezdődő megerősödését. Kossuth Ferenc, az akkori kereskedelmi miniszter is meglátogatta az iparvállalatot és többek közt azt mondotta, hogy édesapjának, Kossuth Lajosnak, a Magyar Iparegyesület egykori elnökének, ha megláthatta volna, öröme lett volna ebből a gyárból. Az 1917. év újabb lépést jelentett a gyár fejlődése során: ekkor már egy kártrendszerrel és két szelfaktorral dolgozva, a fonalat is Győrött gyártották. 1918-ban vette át a majoritást a Kammer Testvérek cég és a háború utáni években megkezdődött a gyár tulajdonképpeni lendületes fejlődése. Magyarországon még sohasem gyártott divatcikkeket honosítottak meg. Hogy ez sikerült, abban igen nagy része volt a magyar munkásságnak, melynek tanulási készsége, szorgalma és becsületessége tették lehetővé, hogy olyan munkásgeneráció serdülhessen fel, mellyel a feltörekvő magyar ipar behozhatta hátrányát az osztrák, a cseh, sőt még az angol iparral szemben is! 1918-ban 65 szövőszék és 1 kürtrendszer volt, mostanáig ez megkétszereződött; ugyanígy a fonoda is, az appictura megnégyszereződött. Megfelelő előkészítő- és segédgépekkel, modern nagy mintatervezővel és ötszörösére növekedett festődével vezető vállalatunkká fejlődött . Ш- hhards-gyár. A gyapjúmosót is modernizálták és bogácsoló osztályt is létesítettek. A Richards-gyárnak az európai háború kitörését megelőző időpontig húsz országban volt állandó képviselete. Finnországban minden második ember Richards-posztóból készült télikabátban járt, Svédországban pedig minden negyedik ember l Richards-szövetből készült ruhát viselt. A déli forró égöv melegét gyakran a könnyű, győri szövetek tették elviselhetőbbé. —Angliába,a világ legjobb szöveteinek hazájába is exportáltak! A győri Richards-gyár minden munkása büszkén és megelégedéssel tekinthet vissza napi munkájára. És ha munka után — amikor elcsendesedik a gépek morajló futása — leveti munkazubbonyát, a modern kulturházban felüdülhet. Fürdők, nagy előadóterem és ebédlő, díszlettárral, öltözőkkel és mozifelszereléssel kiegészített színpad, könyvtár, orvosi rendelő, klubszoba otthonosan meleg, meghitt környezete egészségesebb és kultúrában gazdagabb életre neveli majd a munkásságot. És az is bizonyos, hogy az egész munkásság életszínvonalának felemelése egy boldogabb magyar jövő alapját teremti meg. Megvendégelik a munkásgyermekeket a Richards Richard kulturház nagytermében (Fotó: Seidner A győri Richards Richard kulturház főbejárata (Fotó: Seidner) Laky Dezső közellátási miniszter Laky Dezső dr. műegyetemi tanárt Magyarország Kormányzója közellátási miniszterré nevezte ki. Az új miniszter egyik legképzettebb gazdaságpolitikusunk, akinek eddigi munkássága biztosíték arra, hogy közmegelégedésre fogja megoldani mindazokat a súlyos problémákat, amelyek a közélelmezés, anyagellátás, áruszétosztás és az átalakulás terén napról napra felmerülnek. Laky Dezső már legutóbbi parlamenti felszólalásában jelezte, hogy miképpen gondolkodik ezekről a nagy horderejű kérdésekről. Beszédét, amely sok tekintetben eltérő felfogásról tett tanúbizonyságot a korábbi gyakorlathoz képest, a képviselőház minden oldalán általános helyeslés kísérte. A textilipar és kereskedelem is nagy bizalommal tekint Laky Dezső működése elé. Igazságtevést, objektivitást és bölcs előrelátást vár tőle igen sok olyan kérdésben, amelyeknek az elintézését hosszabb idő óta sürgeti. Illyefalvi I. Lajos az új árkormánybiztos Illyefalvi I. Lajos dr.-t, Budapest székesfőváros statisztikai hivatalának igazgatóját az árellenőrzés országos kormánybiztosává nevezték ki. Kinevezése a textiltársadalomban általános megnyugvást keltett. Illyefalvi I. Lajos a tudós elmélyült alaposságát egyesíti az élesszemű gyakorlati szakember sokoldalú tájékozottságával. Nincsen a gazdasági életnek olyan rejtett zuga, amelybe be ne világított volna a statisztika vakítóan fényes reflektorával. Nincsen a társadalmi életnek olyan mozzanata, amelyet figyelemmel ne kísért volna statisztikai észleleteinek biztos diagnózisával. A számok embere! — de a számok mögött meglátja a mélységben lappangó, rejtett összefüggéseket. Piackutató munkálatai keretében főleg az élelmiszerellátást tanulmányozta. A világháború éveiben, majd azt követőleg 1925-ig tevékeny részt vett Budapest közellátásának intézésében. Illyefalvi J. Lajos dr. a számok tudósa — de a számoszlopok beláthatatlanul sűrű sorai mögött meglátja a mindennapi kenyérért küszködő embertömegeket. Töviről-hegyire ismeri a textilipari termelés lényegbevágó tényezőit. A magyar textilszakma teljes bizalommal tekint működése elé, mert nemzetközileg elismert tudományos felkészültsége, puritán jelleme és tárgyilagossága felvértezi azzal az erővel, amellyel megbirkózhatik a felbukkanó problémákkal.