Textil-Ipar, 1942 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1942-09-04 / 18. szám

SOPRONI SELYEMIPAR Rt. Budapest, V. Sas­ utca 27 Műselyem és selyem kelméi minőség­­­ben,árban kidolgo­­zásban vezetnek Női szövetekben legválasztékosabb raktár MANDEL GUSZTÁV nagykereskedés BUDAPEST, V WEKERLG SÁNDOR-U. 5. JVN___ MAGYAR VASFONALGYÁR R. T. PESTERZSÉBET, VÁGÓHID-U. 14 Cottonharisnya festés, Fonal fehérítés, Cordbársony kikészítés, Fonal festés, Mercerixálás, Vel­ve ton duretin és vallat kikészítés, Műselyemkelmék és divat­­áruk festése és kikészítése. mise a / •­ее eire.is Több és jobb minőségű gyapjút! Az úgynevezett »milliárdos« mezőgazdasági törvény egyik legfontosabb feladatának tekinti az állattenyésztés minőségi színvonalának eme­lését. A múltban ugyanis az az elv, hogy a továbbtenyészté­sre mindig a legjobb állatokat kell visszatartani és a gyengébbeket megfelelő arányban ki kell selejtezni, csak az apaállatok­nál érvényesült. Pl. az anyajuhokat rendszerint minden gazda a saját tenyészetéből állította elő, még abban az esetben is, ha állatállo­mánya alacsony színvonalon volt. Erre a­ hát­rányra mutat rá Battha Pál miniszteri taná­csos, a földművelésügyi minisztérium állat­­tenyésztési főosztályának főnöke, az állatte­nyésztésünkről írt tanulmányában. A háború előtt neves törzsjuhászataink jerkebárányfeles­­legüket évről évre meghizlalták és ezek mint kedvelt pecsenye kerültek a párisi vendéglők ínyenceinek asztalára. A milliárdos mezőgazdasági törvénynek ked­vező kihatásai még fokozottabb mértékben fognak jelentkezni a tenyésztésre használt anyaáratok minőségi színvonalának megjavítá­­lásánál. A jövőben évenként mintegy 30.000 darab anyajuh és jerkebárány kedvezményes kiosztására lesz meg a lehetőség. Messzemenően gondoskodni fognak a juhtenyésztés fokozott felkarolásáról és a gyapjú­term­elés emeléséről is. Az or­szág gyapjúszü­kségletének fedezése cél­jából juhállományunkat lehetőleg egy­millió darabbal kellene szaporítani és egyidejűleg a juhok g­gapjútermelő képessé­­gének a fokozása érdekében is mindent meg­­kellene tenni a törzskönyvelés és ellenőrzés kiterjesztése és széles körben megfelelő te­­nyészkiválasztás érvényesítése útján. A jó minőségű tenyészállatok kiosztása egy­magában még nem biztosítja az állattenyész­tés gyorsütemű fejlődését, hanem gondoskodni fognak arról is, hogy ezeket az értékes te­nyészállatokat okszerűen használják tenyész­tésre, azokat megfelelően takarmány­ozzák és gondozzák, nagyobb figyelmet fordítsanak a jó és egészséges istállók jelentőségére. Ezen­kívül legfontosabb, hogy a számottevő állami támogatással kiosztott tenyészállatoknak az utódait hozzáértéssel és szakszerűen neveljék fel, mert egyébként az öröklött belső értékes tulajdonságok nem tudnak érvényesülni és az egész akció célját tévesztette. Ezek a szem­pontok fontos feladattá teszik a juhtenyésztők­­nek a megszervezését és az állattenyésztő is­mereteknek a kisgazdák legszélesebb körében való elterjesztését. Ezeket a célkitűzéseket ki­váló eredménnyel szolgálják az állattenyésztő és törzskönyvelő szervezetek, amelyeknek a keretében a rendszeres tenyésztési munka biz­tosítja a céltudatos tenyészkiválasztást, az ok­szerű takarmányozást és a növendékállatok helyes felnevelését. Ezek a reformok teszik majd lehetővé, hogy a magyar gyapjúipar kívánalmait figyelembe véve, több és jobb minőségű gyapjút nyerjünk. Itt említjük meg, hogy­ a földművelésügyi minisztérium kirendeltsége, a vármegyei ál­lattenyésztő egyesületek bekapcsolásával, ked­vezményes áron 6000 darab bárányt — rész­ben anyajuhot — és nagymennyiségű kiváló tenyészkost osztott ki Erdélyben és Kelet-Ma­­gyarországon. Tarkabarka madárijesztőt ábrázol a Textilhulladék Beszerző Rt.­­nak a Háborús Vásáron sokezer példány­ban osztogatott röplapja: Te is add oda rongyaidat, mert ez hazafias kötelességed! Minden darab rongyot a gyáripar út­ján a honvédelem céljaira kell beszolgál­tatni. Amit a háztartás nélkülözhet, az nélkülözhetetlen a győzelemhez! A röp­lap szövege: Magyar Háziasszonyok! Hozzátok fordulunk. Tőletek kér­jük a háztartásban (padláson, pin­cében, kamrában, szekrényben, lom­tárban) elfekvő, a foltozőzsákokban emberöltők óta parlagon heverő és a mélytanyákon haszontalanul szuny­­nyadó rongyokat. A harisnyák, a térítők, az ablak- és felmosórongyok, a foltdarabok, a szakadt fehérneműk, az ócska ru­hák, a paplanok, a függönyök, a zsinegek, a kötelek, a zsákok, a szőnyegek, a kendők, a mellények, a kötött mellények, a kócok és az egyéb rongyok, a textilipar fontos nyersanyagai. Gyűjtsétek, készítsétek elő! Megbízott­aink hivatalos áron meg­veszik ! KÜLFÖLDI HÍREINK... T­örökországban textilhulladékfeldol­­gozó gyárat létesítenek. A rongykarboni­­záló berendezést, poroló farkasokat, tépő- és fonógépeket már megrendelték és az új textilgyár a jövő évben már üzembe is kerül. Németországban rendeletet adtak ki, hogy férfi és fia télikabátszövetek, to­vábbá télikabátok 1942 szeptember 15-ig nem szolgáltathatók ki fogyasztóknak. A mullpálya és a gumizsinór eladását is korlátozták. Egyszersmind betiltották a papírból készült ruházati cikkek eladását. Ez alól kivételt képeznek a papírgallé­­rok, a munkásvédőkötények és az ipari védőkesztyűk.­­ Szerbia agrárállam. 1942. évi mezőgaz­dasági termelési tervében növeli az ipari növények vetésterületeit. Kenderrel előre­láthatólag 15.000 hektárnyi területet v­et­nek be. A selyemhernyótenyésztést is fejlesz­teni igyekeznek. A szerb kormány röviddel ezelőtt kö­telezte a községeket, hogy az utak szélét eperfával ültessék be. Azt is tervbe vet­ték, hogy Nis és Paracsin között selyem­gyárat létesítenek. A ruha­javítás előbbrevaló, mint az újruha-készítés Németországban rendeletet adtak ki, hogy a férfiszabó-, a nőiszabó- és a kalapos-üzemek új munkát csak akkor vállalhatnak, ha előzetesen a javítási, karbantartási, átalakítási és ruhaápolási munkálatokat elvégezték. Javítási meg­bízások nem utasíthatók vissza azon a címen, hogy arra új ruhák rendelése miatt nincsen idő.­­ A női szabóknak leánykaruhák készítését is vállalniok kell. A nőikalapoknál a gyászkalap-készítés sorrendben megelőz minden más mun­kát. Állásban lévő nők és többgyermekes anyák munkáit az iparosok soron kívül végzik el. A rendelet ellen vétőket az illetékes iparkamarák 1000 márkáig ter­jedő pénzbírsággal sújthatják. ITALVISCOLA A három legnagyobb olasz műanyag­gyár, a Siia Viscosa, a Cisa Viscosa és a most Sziftárnak nevezett Chati­on há­rom esztendővel ezelőtt létesítették el­adási szindikátusukat, az Italviscosá-t. Ez az alakulat oly kitűnő eredménnyel dol­gozott, hogy az olasz­­műselyem és mű­szál az olasz külkereskedelmi mérleg egyik legfontosabb tételévé vált. Emel­lett a belföld és a hadsereg műszálszük­ségleteit is teljes mértékben kielégítették. A legutóbbi évben az árak változatlanok maradtak és így világviszonylatban is legversenyképesebbek. Tekintve, hogy az Italviscosa a három konszern érdekkép­viselete, üzletévét nyereség nélkül zárta. „Velanizálás“ A »Dechema« (Deutsche Gesellschaft für chemisches Apparatwesen) Frankfurt a. k.­­ban tartott gyűlésén Herfrith mérnök (Duis­burg), azt a problémát vetette fel, hogy a szürőgyártásnál miként lehetne a pamutot és gy­apjút más anyagokkal pótolni. A Pe­Ce mű­szál felhasználása sikerrel kecsegtet, egyelőre azonban ez az anyag is — akár az üvegrost — igen csekély mennyiségben áll rendelke­zésre. Keramikus anyagok és szén csak bizo­nyos esetekben váltak be, így csak a műszál felhasználására szorítkozhatnak. Szűrőanyag­­ként való felhasználásának összhangban kell lennie vegyi, fizikai és termikus sajátságaival. A száraz szűréseknél megfelelőnek bizonyult, nedves oldatoknál viszont a műszál csekélyebb nedves szilárdsága miatt, elővigyázatosan kell eljárni. Legjobban beváltak a pamuttal vagy egyéb természetes textilnyersanyaggal kevert szűrőszövetek, amelyeknél a szilárdságot a természetes szálas anyag biztosítja. Különleges kikészítéssel nagymértékben növelhetik a szű­rők élettartamát, a szappan-agyagföld­­impreg­­nálás ötszörösre hosszabbítja meg a szűrő élettartamát. A formáldehydkikészítés a mű­­szálanyagú szűrők számára új utakat nyitott. Savas anyagok szűrésére »velanizálá­ssal« igye­keznek a műszálat bizonyos mértékig sav­állóvá tenni. Ezzel az eljárással a szűrők élet­tartama a következőképpen emelkedett. A szűrők élettartama kezelés nélkül velanizálva pamutanyagnál 8 nap 40 nap műszálnál 2 » 52 » A velanizált műszál hőállósága, állandó üzemben, megközelítette a 90 fokot. 1942 szeptember 4Textilipar­i*"v LATEX Kötszövőüzem SZEGED, MADÁCH-U. 16 Gyárt. 9 női férfi és gyermek ! finom és demersz kötöttárudat Használjon cikkeihez magyar Un százat H AG­ro EXPRESS­Z I P P védjeggyel ERDŐS HENRIK TURUL GOMB ÉS FÉMÁRUGYÁR Budapest, XIII. Forgách-u. 6 • Tel. 292-402 Készít: DIVATGOMBOKAT gáláidból, gyöngyházból, fémből, bádogból. NADRÁG­GOMBOT csatot­ és kapcsot, OVCSATOT, CIPŐCSA­TOT, GO­MBHÜV­ELY­EKET (bucni) minden formában és kivitelben NÖ­ SZALAGOK KALAP SZALAGOK KLÖPL CSIPKÉK ranbi SZALAGSZÖVŐGYÁR RT BUDAPEST, V. SAS-U. 3.T­E­LEFON 6­0-2-44 cyAr.píszszintlohinc Sálak Nyakkendők Műselyem divatanyagok gorgy KÉZMŰÁRUN­AGYKERESKEDÉS Budapest, V. Sas-u. 21-23 Telefon: 123-357, 111-147 LENFONÓ ÉS SZÖVŐIPARI R.T Gjy'h- fón— 'Tfl&é&nyG*fovvJ&Aflotted. B­upa PUfr V.SAS-UTCA го-гг

Next