Textil-Ipar, 1942 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1942-06-12 / 12. szám
Textilipar majmvaló Munkában a T A Textilközpont Tóth Kálmán ny. ezredes, elnök és Juhász Miklós alelnök vezetésével a lehető leggyorsabban intézi sokrétű tennivalóit, amelyek közül az első és legfontosabb a gyártás központosított irányítása. Ez az irányítás megvalósítja a textilanyagokkal való legmesszebbmenő takarékoskodást, biztosítja a népruházati cikkek és a középosztály számára szükséges textiláruk előállítását. A Textilközpont tehát a textiltermékek gyártásának irányításával és elosztásával foglalkozva, megfelelően szabályozhatja a termelést és az elosztást is olyképpen, hogy a közönség érdeke kellőleg érvényesüljön. Az egyes árucsoportok keretében típuscikkekkel egységesíti és igen sok vonatkozásban egyszerűsíti a gyártást és mennyiségileg — a minőség gondos megtartása mellett — növeli a termelést. Fő törekvése, hogy a textiláruk minden városba, községbe, a legkisebb faluba idejében jussanak el. Különös gonddal ügyel arra, hogy mindenki a megfelelő időben és arányosan kapja meg a szükséges textiliákat. A Textil-Ipar Újság hivatalos helyről nyert információi nyomán már több izben hangsúlyozta, hogy a közellátási miniszter nem tartja szükségesnek a pontrendszer, vagy bármiféle más megmegkötött beszerzési rendszer bevezetését. A központnak igen fontos tevékenysége a különböző textiláru-akciók megszervezésének lebonyolítása és irányítása. Ily módon az ország arra legjobban rászorult rétegeihez az irányított termelés által biztosított textíliákat a kereskedelmi forgalom révén mindig időben juttathatják el. Abban az átmeneti időben, amíg a Textilközpont a befutó adatok feldolgozása révén általános tájékozódást nyer, kérte a közellátási minisztertől egyes textilanyagokra vonatkozólag a zárlat elrendelését. A zárolás terén azonban már könnyítéseket léptetett életbe, ami még zár alatt van, az olyan anyag, amely a közellátás szempontjából elsőrendű fontosságú és nem értékesíthető minden nyakló nélkül. A zárolás kiinduló pontot teremtett a Textilközpont számára afelől, hogy a múltból milyen készletek maradtak vissza. Egyidejűleg a gyáraknál is elrendelték a készletbejelentést. A zárolással együtt elrendelt készletbejelentésnek igen sokan csak késedelmesen tettek eleget, noha a Textilközpont már május végére fel akarta dolgozni a beküldött bejelentéseket. A feldolgozás első fázisa az adatok beérkezése után az lesz, hogy csoportosítják az egyes árucikkeket, vagyis megállapítják, hogy mely textilárucikkek maradnak szabad forgalomban és melyek esnek korlátozás alá. A szabad áruk forgalmát a Textilközpont egyelőre csak figyeli az időszaki bejelentések alapján. (A bejelentéseket minden hónap 5-én kell az előző hónap utolsó napjának készlete szerint a Textilközponthoz beküldeni.) Ha szükséges lesz, külön intézkedésekkel biztosítja majd a kereskedelem egységes és igazságos áruellátását. , A Textilközpont munkaterve alapján a nyersanyagokat és a fonalakat csak a közellátási típuscikkek ellátására lehet felhasználni,amelyeket feltétlenül tartós minőségben állítanak elő és arról is gondoskodnak, hogy színezésben és mintaválasztékban választékosak legyenek. Szó sincs tehát uniformizálásról; a típusanyagokból mindenki ízlésének megfelelően választhat! A dolgozó munkásosztály és a kiskeresetű középosztály minden jogos igényét tetszetős kivitelű, tartós és olcsó ruhaanyagokkal elégítik ki. A Textilközpont azt is meg fogja állapítani, hogy a rendelkezésre álló külföldi szállítású textilanyagokból mit szabad és mit nem szabad gyártani. A közellátási fontosság sorrendjében igényeket a következőképpen osztályozzák: 1. A közszállítások. 2. A központilag ellátottak (állami üzemek, hadiüzemek, bányák). 3. A nagy fogyasztóközönség. * A Textil-Ipar Újsághoz számosan fordultak azzal, hogy miként kérvényezzék a zárfeloldást, illetőleg, hogyan lehet kieszközölni a zárolt áruk forgalombahozatalának engedélyezését. Előfizetőink tájékoztatására ismételten közöljük, hogy a Textilközpont általánosságba menő kérelmeket figyelmen kívül hagy. A kérvényben pontosan meg kell jelölni az igénymennyiséget. Konfekcionálás esetén azt is be kell jelenteni, hogy egy-egy darabhoz mennyi anyag szükséges. Szabatosan fel kell tüntetni a feloldandó áru rendeltetési célját és a műszaki tulajdonságára utaló szokásos kereskedelmi elnevezését. A műszaki adatokat is be kell jelenteni, így a szövetek szélességét, százalékos anyagösszetételét láncban és vetülékben. Gyapjú méterárunál a méterenkénti súlyt és- százalékban az anyagösszetételt. A pamut-, selyem-, műselyem-, len- és kenderszövödei áruknál a százalékos anyagösszeállítást láncban és vetülékben, valamint a beállítást, kötött-hurkolt cikkeknél a százalékos anyagösszeállítást. Be kell jelenteni továbbá, hogy a feloldás alá kerülő textíliákat kinek a rendelkezésére, illetve kinek céljaira szállítják. Abban az esetben, ha a feloldási kérelmet nem gyár terjeszti elő, meg kell nevezni az árut kiszolgáltató gyárat — előállítót, kikészíttetőt — is. Ebben az esetben célszerű, ha a beadványt a gyár (előállító) azzal a megjegyzéssel láttamozza, hogy a szóbanforgó anyagot módjában áll kiszolgáltatni. Felhívjuk tehát előfizetőinket, hogy a Textilközponthoz intézett kérvényeikben fenti rendelkezést annál is inkább pontosan tartsák be, mert ellenesetben a hiányos zárfeloldási kérelmeket nem is veszik érdemi tárgyalás alá. A Rhone folyó torkolatánál (az úgynevezett »Gamargue« vidékén) az Olaszországban cellulóza gyártására felhasznált »arundo donax« növény termelését akarják meghonosítani. Ezzel körülbelül 10.000 embernek adnának kenyeret. A nád feldolgozására Berre-ben létesítendő cellulózagyár egymaga 1500 embert foglalkoztatna és naponta 100.000 kg celdulózát gyártana. 3 éven belül a napi teljesítményt fokozatosan 400.000 kg-ra fokoznák. Olasz pamutvetőgépek Olaszországban két újfajta pamutvetőgépet terveztek. Az első típus a »Ventura I.« bizonyos távolságban lyukat fúr a földbe , a pamutmagot kézzel vetik el. A második géptípus a »Ventura II.« barázdákat képezve, 25—30 cm távolságban szórja a talajba a pamutmagvakat.A Spanyol-Marokkóban nagyszabású textilnyersanyag-termelési terv fokozatos megvalósítására törekednek. Ennek keretében Reni-Buh-Frah és Ketema vidékén nemesített vetőmag felhasználásával igyekeznek a kendertermelést fejleszteni. Lucus, Zaharde, Beni-Ider, Wadi Ras és Aniera környékén hozzáfognak a lentermeléshez. Az éghajlat lehetővé tenné ugyan, ezideig azonban gyakorlatilag még nem kísérleteztek a pamut meghonosításával. Fenti növényeknél viszont sokkal fontosabb az espartó és a pálmarost, utóbbiakból évente 3 millió kg-ot dolgoznak fel. Yebalo-Gemara kerületében eredményesen termelnek ramit, a bőséges mennyiségben rendelkezésre álló rekettyét azonban ezideig még nem hasznosították. Franciaországban az egyre súlyosbodó nyersanyaghiány miatt igen sok textilgyár volt kénytelen üzemét beszüntetni. Elsősorban az északi területen fekvő üzemek szüneteltetik működésüket. A hatóságok fogják megállapítani, hogy kellő nyersanyag kiutalásával milyen gyárak folytathatják tevékenységüket. Ezeket esetleg megfelelő pénzügyi támogatásban is részesítik, mert feltétlenül el akarják kerülni a további áremelkedéseket és ily módon teszik lehetővé, hogy a textilgyári munkásokat továbbra is foglalkoztathassák. Fentiekből kitűnik, hogy a francia textilipar ezidőszerint a legszigorúbb állami ellenőrzés alatt áll. A textilgyári munkások közül sokan ajánlják fel vérüket a sebesült honvédeknek vérátömlesztés céljából. Mivel a vérüket önként felajánlók semmiféle térítésben nem részesülnek, méltánytalan volna, ha emberbaráti és önfeláldozó cselekedetük még anyagi szempontból is hátrányosabb helyzetbe hozná őket. A vérüket felajánló alkalmazottak munkabérét az orvosi vizsgálat és a vérvétel idejére — mely egy-egy félnapot vesz igénybe — a magyar textilgyárak vezetőségei magától értetődően megtérítik. Szintetikus textilanyagok kémiai-technológiai intézete A hirschbergi »Schlesische Zeltwolle A. G.« vezetőjének, Dörr vezérigazgatónak kezdeményezésére a breslaui műegyetemen megszervezték a szintetikus szálas anyagok kémiai technológiai intézetét. Németországban ez az első intézmény, amely tudományos szempontból vizsgálja a fából, szalmáiból, burgonyakóróból stb ből előállított, cellulózából készült műselyem és műszál gyártásának leggazdaságosabb módozatait. A német textilműanyagipar bőkezűen gondoskodik arról, hogy a gazdasági élet hasznosíthassa a tudományos kísérletek eredményeit. Az intézet megnyitása alkalmából Dörr vezérigazgató rámutatott arra, hogy a német textilkereskedelem teljesen megbénult volna, ha előrelátó hatósági intézkedések nem mozdították volna elő a műanyagipar kiépítését, amely gigantikus arányú műanyagtermelésével gondoskodik áruellátásáról. Az újabb nyersanyagok feltárásával kapcsolatban az adatok egész sorával hangsúlyozta a szállítási problémák fontosságát. Az új intézetnek fontos feladata lesz, hogy széleskörű laboratóriumi vizsgálatai nyomán racionalizálási tervek előkészítésével tegye gazdaságosabbá a német műanyagipari üzemek működését. * Franciaországban Dolomieu-ben (Isére) üzembe került — olasz mintára — az első rekettye feldolgozógyár. Franciaországban a legújabb becslések szerint körülbelül 45.000 hektáron vadon terem a rekettye. Ebből évente hektáronként 600—1000 kg nyers rostot nyerhetnének, ha azonban a rekettye növényt, úgy, mint Olaszországban gazdaságosabban termelnék, úgy az évi hozamot hektáronként 2000 kg-ra növelhetnék. A tlolomieu-i üzem, a Robert Levaux-féle szabadalom alapján, sokkal rövidebb idő alatt tárja fel a rekettyét, mint a régebbi eljárások. Az új gyártelep évi termelőképessége 5000 tonna, amelyet a következő esztendőben meg akarnak duplázni. Kotoninból igen jó minőségű vattát gyártanak. Tekintve, hogy az előállítás költségesebb, a kotoninból készült vatta ára megfelelően drágább lesz. Szakmai körökben felmerült az az elgondolás, hogy a gyógyvatta árát — esetleg az ipari vatta ártöbbletével kiegyenlítve — megfelelően olcsóbban állapitsák meg. * Zsiska Ferenc kisegítő műhelyoktatót a magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter a budapesti m. kir. állami »Bolyai« szövő-fonóipari középiskolához műhelyoktató gyakornokká nevezte ki. * A m. kir. miniszterelnök dr. Orel Géza ny. tankerületi kir. főigazgatót, lapunk kitűnő munkatársát, további három évre a Nemzeti önállósítási Tanács tagjává nevezte ki. A selyemtenyésztés szempontjából az időjárás és a lombfejlődés kedvezőnek ígérkezik. Az immár országszerte meginduló selyemtenyésztésre számosan jelentkeznek az egyes községi petekiköltőknél. Ismeretes, hogy a kormány az első osztályú selyemgubó árát a tavalyi 2 pengő helyett 3.50 pengőben, a másodosztályút kg-onként a tavalyi 1 pengő helyett 1.20 pengőben állapította meg. A hulladék kg-ját 10 fillérért veszik át. A vármegyei és városi közjóléti szövetkezetek mintegy 40.000 pengő jutalmat osztanak majd szét a legkiválóbb eredményeket felmutató tenyésztők között. Ahol csak elegendő eperfa van, remélhetőleg jó reményekkel kezdődhetik meg a selyemgymőtermelés.* A közellátásügyi miniszter, a kereskedelmi miniszterrel egyetértően, Herczeg Ferenc, Szentjóbi Elemér és dr. Petik Béla budapesti, vitéz Kiss Kálmán paksi, Pecher László kassai kereskedőket textilnagykereskedővé jelölte ki. Horváth István budapesti textilnagykereskedő visszavonó határozatát hatálytalanította és őt újból textilnagykereskedővé jelölte ki. Tichy László törökszentmiklósi textilkereskedőt szintén kijelölték textilnagykereskedővé.* Bulgária Plovdiv vidékén kísérleteket folytatott a juta meghonosításával. Az eredmény kielégítőnek mutatkozik. Hektáronként 200 kg rostot és 800 kg magot nyertek. Kb. 16 levára rúg kilogrammonként a termelés önköltsége. Tekintve a kitűnő eredményt,, a bulgár kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy a kísérleteket az eddiginél jóval nagyobb területen folytatja. Munkás a honvédért A Richards Richard Győri Finomposztügyiára Rt. szabadidőszervezetének kiadásában. Kertész Nándor ügyv. igazgató előszavával, fenti címmel jelent meg a Richards-gyár szociális intézményeit ismertető 40 oldalas füzet. Kertész igazgató lendületes szavakkal, mutat rá arra, hogy a magyar textilipari munkásság eddig is számos példáját adta annak, hogy hazafias lélekkel és a sorsközösség őszinte átérzésével áll a fronton küzdő katonáink és azok családtagjai mögött. Híven teljesíti kötelességét a hazáért, mert a nemzet minden tagja a harctérenés itthon, az íróasztalnál folyó munkaszervezésnél vagy a zakatoló munkagépeknél is katona, hiszen ez a háború nemcsak a katonai és diplomáciai hadszíntereken dől el, hanem a gyárakban, az irodákban és a szántóföldeken is. A Richards-gyár megsegíti a frontra induló és a fronton lévő bajtársakat és gondoskodik az itthonmaradottakról. A rászorulók családi és felruházási segélyt kaptak. Az R. R. G. (Richards Régi Gárda) a gyárban, legalább 10 éve dolgozó tagjai között, tavaly 10.000 pengőt osztottak szét és egyéb kedvezményekben is részesültek, többek között magyar ruhát is kaptak a gyártól. A konyhakert-akció keretében a gyár telket szerzett és felparcellázva kiadta a munkásoknak. A gyér egyébként hús- és zsírakcióval, továbbá tüzelőanyagkiutalással könnyíti meg alkalmazottainak önellátását. A Kulturházban — melynek mintaszerű berendezését a Textil-Ipar Újság részletesen ismertette — élénk munnka folyik. A műkedvelő gárda a hadiárvák javára rendezett kívánsághangversenyeket. Itt említjük meg, hogy a gyár igazgatósága 30.000 pengőt ajánlott fel a mostani háború elesett hőseinek árvái javára. Törlesztéses kölcsön ingatlanokra I. II. helyre és építkezésekre évi 6°/o kamattal. Textil, divatárukereskedőknek kedvező feltételű kölcsönök hosszabb lejáratra is magántőkésektől F. Szabó ny. fiókfőnök. Szeged, Oroszlán-u. 6 MIASSILVANO LAJTOS gépszíj- és műszaki BŐRÁRUGYÁR R. T. BUDAPEST, V. KERÜLET KATONA JÓZSEF-U. 9-11 TELEFON: 113-703 és 120-262 Gyárt: bőrhajtószíjakat, műszaki bőrárukat, textiltechnikai bőrárukat a legjobb minőségben, elsőrendű kivitelben. Szakszerű tanácsadás minden szijtechnikai kérdésben. „TRIOMPFLEX” gépszíj a modern gépi üzem legjobb hajtószíja