Textil Ipar, 1943. (16. évfolyam, 1-26. szám)

1943-06-25 / 13. szám

vatta, továbbá a kreppeléssel rugalmassá tett papiros-pólya igen jól bevált és használatával nagymennyiségű pamutvattát és mullpólyát ta­karíthatunk meg. így pótol a papiros felhasználása külön­féle tengerentúli nyersanyagokat, pamutot, ju­tát, raffiát, manillakendert stb. s ezáltal meg­könnyíti a polgári szükséglet ellátását. Kelengyék árusításánál a menyasszony részére sem szabad a kor­látozás alá eső textilárukból — így ruhából, ingből, harisnyából stb. — többet kiszolgál­tatni, mint amennyit a rendelet 1943 január 1. és december 31. napja közötti időben be­szerezhető mennyiségként előír. A kiszolgáltatási korlátozás alá nem eső textiliákból,, mint például­ ágy- és asztalne­­műekből, a kereskedő a vásárlási könyvbe beírás mellett, készletéhez mérten kiszolgál­hatja a menyasszonyi kelengyéhez elegendő mennyiséget, hat hatósági bizonyítvánnyal iga­zolást nyer, hogy a házassági kihirdetés meg­történt, vagy a polgári, esküvőt már megtar­tották. Id. Horn József j Június 14-ikén 76 éves korában el­hunyt id. Horn József, a Kender-, Juta- és Textilitipar K­t. nyugalmazott műhely­­­főnöke és tűzoltóparancsnoka. 17-ikén temették el nagy részvét mellett a régi újpesti temetőben, a családi sírboltba. A kiváló és köztiszteletben álló szakem­bert érdemei elismeréséül annak idején a signum laudissal tüntette ki a Kormányzó Úr, ezenkívül tulajdonosa volt a nemzet­védelmi keresztnek, a magyar ezüst ér­deméremnek és több más kitüntetésnek. Horn József, a Kender-, Juta- és Tex­tilitipar K­t. ügyvezető igazgatója és Horn Ágoston István, a Vogtländische Baum­wollspinnerei und Weberei ügyvezető igazgatója édesapjukat gyászolják az el­hunytban.A Hon’d technikai és vegyi kf­t. ezen a néven nemrégiben megszűnt. A cég ügy­körét a Bodó technikai és vegyi vállalat vette át, amely tekintélyes svájci és né­met gép- és vegyészeti gyárakat kép­visel és vezetője Bodó Jenő, az ismert textiltechnikai szakértő. Villám Adóindex könnyen áttekinthető táblázatokban tartal­mazza tíz összes érvényes közvetlen adókul­csokat. Az 1943 június havában megjelent táb­lázat 2 pengőért rendelhető meg Székely Gyula hites könyvvizsgálónál, Budapest, VI. Lehel­utca 5. (Telefon: 493-360.) Span­ezés (komplett), mely ál cca 4500 fm csőből, cca 2500 drb rózsából, hozzávaló tartányból és egyéb felszerelésből mi áron ea Bővebbet „komplett" jeligére a kiadóban Cérnázó és spulnizó mester 18 éves fonodai gyakorlattal, ős­keresztény, most leszerelt katona állást keres Cím a kiadóhivatalban Különböző jó állapotban lévő Pamutszövőgépek, Előkészítőgépek, Kikészítőgépek , ELADOK Venni szándékozók leveleit „Jóvétel" jeligére kérjük a kiadóba Divatkelmék helyett pótanyagokból gyárt tömeg­cikkeket a francia textilipar: A béket­ilágban ilyen­kor június vége felé a lendivat dominált Parisban. A kirakatok, a sétányok, az étter­mek (ahol 30 frankért mesés osztrigás, vö­rösboros ötfogásos me­nüt lehetett kapni) tele voltak lenkomplés hölgyekkel. Milyen elegáns viselet volt a kétárnyalatú, dupla­­ felületű len: egyik oldala pl. spárgaszínű, fonákoldala havannabarna. De minden­nek megvan a fonákoldala. Azóta bezár­ták a fényes párisi luxuséttermeket, ahol egy ízletes »fekete«-menüért pár hónap­pal ezelőtt 600—800 frankot is szem­rebbenés nélkül elkértek. A szükséglet­­kielégítés sorrendjében a táplálkozás után a ruházkodás következik s az anyaghiány a textilfronton is általánossá vált. Hol vannak azok az idők, amikor esti ruhákat is készítettek finom vász­nakból és cérna organdiból. Blúzok cél­jaira is szívesen használtak lehelletvé­kony lenanyagokat. Gyapjúval, pamuttal, műselyemmel is keverték a lent. Tob­zódtak az anyagválasztékban. Más alka­lommal a gyapjúirányzat nyomult elő­térbe, esetleg a gyapjúkelmét szőtték erősen sodrott szálból úgyszólván száraz és lentapintású, de mégis levegős, merev anyaggá. És mit szóljunk a selyemdivat­ról, a füllre szőtt, préselt imprimamint­ás matt és lakkírozott selyemkülönlegessé­­gekről, matthátó szaténekről, mohakrep­pekről, a fémszálas, a vellofánnal beszőtt cikkekről, a velurtranszparentekről s a divatkelmék ezernyi változatáról, ame­lyek a bőségben való dúslakodás nyomán árasztották el árutömegeikkel a keres­kedők roskadá­sig megrakott polcait. A divat elméletileg ma sem veszítette el létjogosultságát, de lehetőségei az anyaghiány miatt hihetetlenül összezsu­gorodtak. Ez könnyen érthető, hiszen Franciaországban a selyem- és a gyap­­júipar egyaránt a tengerentúli nyers­anyagok feldolgozására rendezkedett be és nem is gondolt textilanyag-önellátásra. A Provence-ban és a Rhone-völgyében vannak ugyan eperfakultúrák, a selyem­tenyésztés azonban csak elenyésző hánya­dát fedezte a lyoni selyemipar szükség­letének. Hiszen selymet tetszőleges men­­­­nyiségben importálhattak Japánból és Kínából. Az északafrikai gyarmatok juh­tenyésztése is csak igen kis mennyiségű nyersanyagot szolgáltatott az ország északi részében összpontosított gyapjú­­ipar számára és az afrikai francia gyar­matokon terü­­elt pamut a nyersanyag­ellátás szempontjából szót sem érdemelt. Lille és M­a­nciennes vidékének lenipara is lenbehozatalra szorult. Pedig lent is nagyobb mennyiségben lehetett volna termelni Franciaországban. Végül az igen tekintélyes francia műselyemipar is nagy részben külföldi cellulóza szállítmá­nyokra alapozódott. Könnyen érthető, hogy Franciaország textiliparát a tengerentúli nyersanyag szállítmányok elmaradása majdnem tel­jesen megbénította. Jó időbe tellett, amíg átállítódhatott belföldi nyersany­agok fel­dolgozására. Az általános nyersanyaghiány minden tekintetben nagymértékű takarékosságot tett szükségessé a vegyszerek és külön­féle segédanyagok fogyasztásában is. Az újfajta nyersanyagokat a meglévő be­rendezésekkel kellett feldolgozni. Külön bizottság állapította meg, hogy Francia­­országban termő milyen növények leg­alkalmasabbak textilipari célokra. Első­sorban a Földközi-tenger vidékén termő rekettyét használták fel. Mazamet köze­lében két próbaüzemet létesítettek és ezeknek tapasztalatai alapján Marseille környékén építettek évi 3000 tonna tel­jesítőképességű nagyüzemet. A rekettye feltárását műszakilag elég jól megoldot­ták. Állítólag kielégítően pótolja a ken­dert, a lent, sőt bizonyos mértékben a pamutot is. Tisztán vagy­ egyéb rostok­kal keverve elsősorban munkaruhákat, overallokat és szerelőöltönyöket készíte­nek belőle. A kötél- és zsineggyártás céljaira is felhasználják. A Bretagne-ban és a Vendée-ben több rekettyefeldolgozó üzem létesült. Igen jó tapasztalatokat szereztek a ta­vakban és mocsarakban vadontermő sás összegyűjtésével. A belőle nyert rostból, a »Jutiphax«-ból zsákok és kötelek ké­szülnek. Ez a rostanyag a meglévő juta­szövőszékeken minden akadály nélkül feldolgozható, úgyhogy a kormány 2 — összesen 25.000 tonna termelőképességű — nagyüzem építését határozta el. Ki­sebb üzemek St. Nazaire és , Marseille vidékein működnek. Franciaország mo­csaras vidékein egy idő óta nagy mennyi­ségben­ termelik a »Typha« jutópótlót. A Textil-Ipar Újság már megemléke­zett az eperfalevél száraiból feltárt­ »Mu­ri­tex« -ről, továbbá a fenyőfatűkből ké­szült »Pintex«-ről, utóbbit vattapótlónek és szigetelőanyagnak használják fel. Ezt a két újfajta anyagot azonban egyelőre siralmasan csekély mennyiségben állítják elő. Ezeken a növényi nyersanyagokon kí­vül mint gyapjúpótlékot aránylag nagy­­mennyiségű szert használnak fel. Tudva­lévő, hogy­ Franciaországban törvény kö­telezi a fodrászokat a műhelyükben ösz­­szegyű­lő emberi haj összegyűjtésére és beszolgáltatására. Ily módon elég tekin­télyes tételekben gyűl össze a haj, ame­lyet megfelelően tisztítva, egyéb rost­anyagokhoz kevernek. Főleg papucsok készülnek emberhajból. Tulajdonképpen a műszál is az új textilműanyagok közé tartozik Francia­­országban. Gyártását a háború kitöréséig meglehetősen elhanyagolták és csak az összeomlás után fokozták termelését, többnyire a m­űselyem­gyártás rovására. A kereskedelmi forgalomba kerülő tex­tíliák nagy része ezidőszerint műszálból, Fibrarie-ból készül. iZiiliMl IgffflÉS 7 rrfffR#o ánfJBg» -»0r A fizetéses szabadság meg­váltása fejében kiutalt összegeknek az alkalmazottak kereseti adója alól való men­tesítése iránt előterjesztett kérelmet a m. kir. pénzügyminiszter törvényes lehetőség hiányá­ban teljesíthetőnek nem találta. Nem találta teljesíthetőnek azt a kérelmet sem, hogy a fizetéses szabadság megváltása fejében kifi­zetett fent említett összegek a rendszeres havi illetményektől elkülönítetten vonassanak az al­kalmazottak kereseti adója alá, mert az 1940: XXII. tc. 25. §-ának (3) bekezdése és a 139.700/1940. VII. számú pénzügyiminiszteri rendelet részletesen felsorolja az alapilletmé­nyektől elkülönítve, önállóan adó alá vonható illetményeket, a fizetéses szabadság megvál­tása fejében fizetett összegek azonban itt fel­sorolva nincsenek. Az ipar szüneteltetése üzlethelyiség igénybe­vétele miatt Az 1922: XII. tc. 72. §-át alkalmazó állandó joggyakorlat szerint közömbös ez, hogy az ipar szüneteltetése az iparos hibájából, vagy az iparűzőn kívül álló okokból következett-e be. Közömbös tehát ebből a szempontból az is, hogy­ az eddig iparűzésre szolgáló helyiség (üzlet- vagy üzemhelyiség) az 1939:11. te. 105. és 124. §-ai alapján honvédelmi célokra vétetett igénybe és az ipar gyakorlását ez a körülmény gátolja. Amennyiben tehát — a 3300/1943. K. K. M. sz. rendeletben szabá­lyozott esetek kivételével — bárki az iparát egy éven át, illetőleg ezen határidőnek az iparhatóság által hat hónappal való esetleges meghosszabbítása esetén másfél éven át bár­milyen oknál fogva nem gyakorolja, az ipar­űzés szüneteltetéséhez az 1922: XII. tc. 72. §-ában megállapított jogkövetkezmény beáll. Mikor kezdhető meg az ipar gyakorlása Az olyan kereskedés (ipar) gyakorlását, amelyre jogosító iparigazolvány kiadásához előzetes miniszteri engedély szükséges, vagy pedig az iparigazolvány kiadása iránt előter­jesztett kérelem felett az iparhatóság csak 1943 június 25 Textilipar , valamilyen szerv véleményének meghallgatása után határozhat, — miként ez a 7770/1941. M. E. számú rendelet 3. §-ában foglalt rendelke­zésből folyik — az 1922 :XII. tc. 42. §-ában megállapított határidőben megkezdeni nem szabad. Minden olyan esetben azonban, ami­dőn a kérelem felett az iparhatóság előzetes miniszteri engedély, vagy valamilyen szerv vé­leményének meghallgatása nélkül határozhat és nem engedélyhez kötött iparról van szó, az ipar (kereskedés) az 1922 :XII. tc. 42. §-ában megállapított határidőben, vagyis az iparjogo­­sítvány kiadására irányuló beadvány benyújtá­sától számított 15, illetőleg 30 nap múlva meg i­s kezdhető. Ha az iparhatóság a folyamodót hiánypótlásra hívta fel és e felhívás az elő­írt határidő alatt eredménytelen maradt, a folyamodót kérelmével el kell utasítani. ------------------- VA­J­D­A D.A női fehérnemű­készítő legszebb kivitelben bérmunkákat elvállal Budapest, Vill. Práter­ utca 55 félemelet 3 Du­kész és Pelczer K­ötöttár­sa­g­y­á­r Budapest, XIV. Szugló-u. 54. finom és kommersz kötöttáruk 4 CIMKESZÖVŐGYÁR BUDAPEST, XIV. EGRESSY-TÉR 6 TELEFON: 49-67-27 KOVÁCS GYULA Baby- és gyermek kötöttáru üzem SZEGED, Pui­cz Altábornagy-u. 5. Baby- és tipegő garnitúrák, kabátkák játszóruhák is/2 éves korig. FEHÉRNEMŰ VILÁGMÁRKA FEH­ÉRN­EM­Ű I FAR BUDAPEST, XIV. IZSÓ­ UTCA 5

Next