Textil Ipar, 1943. (16. évfolyam, 1-26. szám)

1943-07-23 / 15. szám

1943 július 23 Tek­ing Lalija először... A textil kereskedelmi érdekeltségek ré­széről az a kívánság merült fel, hogy a gyárak számláikban azt is tüntessék fel, hogy a szállított áru a kérdéses nagykereskedő melyik havi gyári beosz­tásának pontjaira történik. * A Szegedi Körzeti Textil bizottság a szegedi körzetbe beosztott nagykereske­dőkhöz beérkezett »pontozott« áru ki­szolgálását 1943 július 20-tól augusztus 20-r­a felfüggesztette. A Szent István napjáig beérkező textiláru kerül majd a hozzájuk beosztott »Textiláru Bevásárló Könyv« -vel bíró kiskereskedők és feldol­gozók között a megállapított részpontok arányában szétosztásra. A későbbiekben is csak egy-egy hónap 20-a között tény­legesen beérkező áru kerül elosztásra. A nagykereskedő egy-egy hónap 20-a előtt kiskereskedőnek vagy feldolgozó­nak csak rendkívül sürgős és hitelt érdem­­lően igazolt esetben adhat ki árut és ezt tartozik a Körzeti Textilbizottságnak azonnal bejelenteni és az így kiszolgálta­tott áru értékét a szóbanforgó kiskeres­kedő havi árupontértékébe beszámítani. Kijelölt textilnagykereskedők, akik textilkiskereskedéssel is foglalkozhatnak A M.­ldr. Közellátási Minisztérium alanti textilnagykereskedőknek megen­gedte, hogy textilnagykereskedésük mel­lett, további intézkedésig, textilárukiske­reskedést folytassanak, illetve kiskereske­dői üzletben az eddigi helyzetnek meg­felelő módon továbbra is részt vegyenek. Kard­os Zoltán, Petrik Károly, Kontsek Kornél debreceni, Mayer Ágoston nyír­egyházi, Sinka László törökszentmiklósi, Sebők Tivadar jászberényi, Papp József jjászárokszállási, özv. Bikfalvi Károlyné és Bikfalvi Zoltán, Szentkirályi Jenő dési, Fabinyi László kolozsvári, dr. Joós An­dorné, Lakatos Szilágyi János, Mihály István marosvásárhelyi, Flórián László, ifj. Jakab Gyula és Jakab István székely­­udvarhelyi, Kanadé Gábor kézdivásár­­helyi, Kiss és Bodola sepsiszentgyörgyi, vitéz Matus Gyula, Schwach Sándor esz­tergomi, Wéber Ferenc, Farkas Dezső, Wéber János veszprémi, Kiss János győri, Zechmeister Sándor komáromi, Madarász Vince, dunaszerdahelyi, Dobos Károly, Gerhardt József huszti, Zelkó József munkácsi, Bélley Dániel miskolci, Tóth József gyöngyösi, Kovács Sándor, Cziller Vince nagyváradi, Égető László, Gömbös és Gáspár kaposvári, vitéz Kiss Kálmán paksi, Benked József szigetvári, Prikrill Sándor, Bertalanits János szombathelyi, Pál és Indra, Hónig József zalaegerszegi, Szomolányi Gyula, Ritter András nagy­­kanizsai, Korenika Ödön soproni, Ketting Lajos, vitéz Kakuszi István, Krier Ru­dolf és Fiai szegedi, Konstantin Testvé­rek hódmezővásárhelyi, Pintér József ma­kói, Tobak Imre orosházi és dr. Konkoly Iván (szarvasi kiskereskedő) budapesti ki­jelölt textiláru nagykereskedők. Egyidejűleg kikötötte a közellátásügyi minisztérium, hogy fen­tnevezettek a sa­ját, illetőleg az érdekeltségükbe tartozó kiskereskedői üzlet útján, nagykereske­dői minőségükben beszerzett áraiknak legfeljebb 20o/o-át hozhatják forgalomba. Azokat a textilárukat, amelyeket neve­zett nagykereskedők ezen engedély alap­ján a saját, illetőleg az érdekeltségükbe tartozó kiskereskedői üzleteik részére szereznek be, a textilárugyárak a köz­vetlenül kiskereskedők részére történő eladásokra megállapított módon kötelesek számlázni, vagyis az ilyen áraknál a fo­gyasztói árból nyújtott árengedmény a nagykereskedői haszon 25 °/o - ának és a kiskereskedői haszonnak együttes össze­gével egyenlő. A fentnevezett nagykereskedők köte­lesek áruvásárlásaik alkalmával a tex­­tilárugy,áraknak (üzemeknek) bejelenteni, hogy a nagykereskedői minőségben vásá­rolt áruknak hány százalékát fogják kis­kereskedői üzletük útján forgalomba hozni. Carpathia vagy Kárpátia? A Carpathia Ipar és Kereskedelmi Rt. július 30-án megtartandó rendes köz­gyűlésén a felügyelőbizottság választá­sán és az 1942. üzletév számadásainak előkészítésén kívül olyképpen módosít­ják az alapszabályok 1. §-át, hogy a társaság cégét Carpathia selyem- és gyapjúszövőgyár rt.-ra változtatják, ön­ként felvetődik a kérdés, hogyha ez a magyar textilgyáriparban vezető pozíciót betöltő részvénytársaság megváltoztatja a cég szövegét, miért nem írja a jövőben annak első szavát magyarosan? Hiszen a Magyar Tudományos Akadémia he­lyesírási szabályai szerint a görög szava­kat is latinosan írjuk, de c betű helyett k-t írunk, mikor annak ejtjük. Nem vitás, hogy a Carpathiá­t a vá­rosi ember eddig is Kárpátiának ejtette, de vidéki tőzsgyökeres magyar textilke­reskedő gyanútlanul emlegette »Cárpá­­tiá«-nak, holott ennek semmi köze a cár­hoz. Hazánk természetes határául szolgáló hegység neve franciául »Car­­pathes«, de kár ezt az írásmódot utá­nozni. A helyes, magyaros írásmód tehát, úgy, amint ejtik: Kárpátia! Szőnyegszakosztály alakult a KOE-ban A KOE Szőnyeg-, bútorkelme-, kár­pitoskellék- és linoleum-szakosztályának alakuló ülésén a Szőnyeg KOE elnökévé Lehotzky Pált, társelnökökké dr. Pásztély Ivánt és Kurucz F. Károlyt választották. Kötözőzsineg szállítására 1943. évi július 26. határidővel a M. kir. Postatakarékpénztár gazdászati és műszaki hi­vatala (Budapest, V. Szabadság-tér 11) ver­senytárgyalást hirdet. A Nagykereskedők Országos Egyesületét — amelybe a Keresztény Textilárunagykeres­kedők Országos Egyesülete beolvadt — a M. kir. Kereskedelem és Közlekedésügyi minisz­ter a nagykereskedelem egyedüli országos szabad érdekképviseleti szervének ismerte el. Egyszersmind felruházta azzal a joggal, hogy a jövőben a hatóságok, hivatalok, valamint az egyéb érdekképviseleti szervek előtt, mint a magyar nagykereskedelem egyedüli országos szabad érdekképviseleti szerve lépjen fel és a nagykereskedelmet érintő minden kérdés tár­gyalásában mint i­lyen vegyen részt. Tejctilvédjegyek Az­­ipari és kereskedelmi árujelzőknek, ahogy a védjegyet régebben nevezték, az ere­deti fogalmazás szerint az volt a célja, hogy a kereskedelmi forgalomra szánt készítménye­ket és árukat mások hasonnemű áruitól meg­különböztesse. Másrészt biztosította ezeknek a jelzéseknek kizárólagos használatát, s ez­zel lehetővé tette, hogy a termelő, az iparos és a kereskedő bizonyos megjelölést a forga­lomban mint a tőle eredő áruk jelzőjét meg­ismertethesse, közkedveltté és keresetté te­hesse. A megkülönböztető áruvédjegyek haszná­lata igen régi keletű. Az ókorban a kínaiak, a japánok, görögök és különösen a rómaiak körében kedveltek voltak a különféle áru­­megjelölések. Ezek a megjelölések mind a leg­régibb korban, mind későbben, bizonyos hol szűkebb, hol tágabb kerületkörre terjedő ol­talmat is élveztek. Hazánkban az első egységes rendszeres védjegytörvény az 1858. évi császári pátens volt, amely addig­ maradt hatályban, amíg az 1890. évi II. törvénycikk fel nem váltotta. A védjegyet az illetékes Kereskedelmi és Ipar­kamaránál lajstromoztatják. Ezeket a védjegy­ SELYEM KE­LM­EK A­DRIA ÖVŐGYÁR R.T. Fizessen elő a Textil- I­­­par­­ság­ra lajstromokat a hivatalos órák alatt mindenki megtekintheti. A Kereskedelmi és Iparkamara a védjegylajstromok másolatát felterjeszti a központi védjegylajstromot ve­zető M. kir. Sza­badalmi Bírósághoz. A szabályszerű bejelen­tés a lajstromozás napjától számított 10 évre biztosítja az oltalmat. Az oltalmi idő is­mételten is meghosszabbítható. A textilszakmában különösen népszerű a védjegy. Agilis nagykereskedők is gyakran bejegyeztetnek védjegyeket. A textilgyáripar egyes védjegyei messzi föl­dön fogalmat jelentenek. A védjegyek lejáratára az érdekeltek gon­dosan ügyelnek, így például a Központi Véd­jegyértesítőben éppen most olvassuk, hogy a PÖK kötött­ szövött harisnya, divat- és fe­­hérneműáruház kft. éppen tíz esztendeje laj­stromoztatta mindennemű úri és női divat­áruk, kötött és hurkolt áruk, nür­nbergi­ dísz­műáruk ismertetőjeléül a ma már közismert és kipróbált jó minőséget jelző PCK védje­gyet, amelyet természetesen most a lejárat előtt ismét meghosszabbítottak. Ilyen magas gubóár még nem volt Magyarországon Gubótermelésünk a múlt esztendőben emelkedést mutatott, ame­lyet kizárólag annak a körülménynek tulajdo­níthatunk, hogy a kormány a múlt évben a selyemgubó beváltási árát az előző évi 2,5 pengővel szemben kő­­ként 3,50 pengőben ál­lapította meg. Az ál­talános drágulás és a sely­emgubó term­elésé­­­nek fokozása érdekében kívánatos volt a to­vábbi áremelés, mert a selyemgubó termelők nem találván meg számításukat, ehelyett a mezőgazdaság egyéb munkálatainál helyez­kedtek volna el. A szociális, de különösen a nemzetvédelmi szempontból fontos érdekeket méltányolva, amelyek a selyemgubó termelé­sének mindenáron­ történő fokozását ma szük­ségessé teszik, az I. osztályú selyemgubó árát az idén 5 pengőre emelték fel. A II. osztályú kígi-ja 2.50 pengő (tavaly 1.20 P). Azoknak a tenyésztőknek, akik 20 kgr-on felül szolgáltatnak be I. osztályú selyemgubót, a 20 kg­-on felül beváltott I. osztályú selyem­gubó minden kg-jáért 7 pengő beváltási­ árat fizetnek. A selyemtenyésztés fejlesztése érdekében a törvényhatóságok és megyei városok közjóléti szervei a belügyminiszter hozzájárulásával a kiváló eredményt felmutató selyem­tenyésztők jutalmazására a m­últ évben is számottevő ösz­­szeget fordítottak. Gondoskodás történt az eperfák szaporításáról is, amennyiben az or­szág 47 eperfaiskolája 100.000 eperfát osztott szét ingyenesen a selyemtenyésztő kisemberek között. Az eperfák szaporításának nemcsak a selyemtenyésztés szempontjából van jelentő­sége, hanem ,,azért is, mert az eperfa gyü­mölcse baromfiélelemre is alkalmas. Üzemegyesítések Spanyolországban A katalán textiliparban, amely a spanyol ipar­nak egyik legrégibb ágazata, nagyszabású fúziós mozgalom indult meg. Igen sok, közel kétezer törpeüzemet, mintegy másfélmilliárd pezeta be­fektetett tőkével, nagyüzemekké egyesítenek, hogy ezáltal racionálisabban termelhessenek. A spanyol kormány újjáépítési programmjában az élelmiszer ellátás és a szállítási problémák után közvetlenül következik a textil kérdés meg­oldása. A békevilágban Spanyolország teljes be­hozatalában évente 45—55 millió arany dollárt képviselt a textilnyersanyag-behozatal. Minden esztendőben százezer tonna pamutot, 55.000— 65.000 tonna jutát, 8000—10.000 tonna műanya­got, 6000 tonna gyapjút, 1700 tonna lent és 4000 tonna kendert importáltak. Ezek voltak a háború kitörése előtti évek behozatalának átlag­számai és a drága import a költséges feldolgo­zással párosulva, nehezítette meg a gyengébb vá­sárl­óképességű spanyol vásárló rétegek textil­­ellátását. A sppnyol kormány mindenekelőtt függetlení­teni próbálja Spanyolországot a nyersanyagbeho­zataltól, másrészt racionalizálással igyekszik a népesség szükségletét biztosítani. Már az 1939-es tízéves agrártervben a textilnövények vetésterü­leteinek fokozatos növelését irányozták elő. Pa­muttal kb. húszezer hektárt vetettek be, ami kétszerese a polgárháború előtti vetésterületnek. Ha megfelelő mennyiségű vetőmag áll rendelke­zésre, az idén harmincezer hektáron akarnak pa­mutot termelni. 1942-ben a nehézségek ellenére 69.000 tonna pamutot importáltak Brazíliából, az USA-ból és Belga-Kongóból. A len- és ken­dertermelést is fejlesztik és a gyapjúhozam is megközelíti lassacskán a régi rekordszámokat. SELYEM ÉS BELÉLÁRUGYÁR km BUDAPEST, X. SZLÁVY-U. 5. TEL.: 1-491-31 BIÁKTi müselyem éss saiyek­bélésárukat __________ VAJDA D— női fehérnem­üké Sií­tő legszebb kivitelben bérmunkákat elvállal Budapest, Vill. Práter­ utca 55 félemelet 3 NEUWINGER és GYÖNGYÖSI f­estődé. U­j c­­­m BUDAPEST, IX SOROKSÁRI ÚT 33 TEL. 133-873 KÜLÖNLEGESSÉGEINK: kevert műrost­­fonalak festése mindem kivitelben Dukesz és Pelczer X d­öttárufiyár Budapest, XIV. Szugló-u 54 Unom és kommersz hotSztárak KOKRON JÓZSEF és FIAI KÖTSZÖVÖTTÁRUGYÁR fésüsfonógyár FEHÉRÍTŐ- ÉS FESTŐGYÁR HÓDMEZŐ VÁSÁRHELY WAG N textilfestő, fehérítő és kikészítő gyár BUDAPEST, VI. LEKEL-U. 10 Inganyagok — Fehér­áruk— Festők— Kana­­vász — Zefirek stb. KÜLFÖLDI ÁRUK NAGY BEHOZATALA KLINDA LÁSZLÓ TEXTILÁRU NAGYKERESŐ EDŐ Budapest, v. gr. Tisza István­ u 11. Tel. 382-422 Braun Jenő érf­ifehérnemű-készitő Budapest, 111. Szentendrei­ utca 10 Telefon: 162-268 Ajánlja 1907-ben ala­­pított férfifehérnemű­t készítő bér üzemét Kérjen részletes ár­jegy­z­ék­e 11 | imperial! SELYEM- ÉS GYAPJÚ­­SZÖVÖTTÁRUGYÁR R.T. Budapest, V. Pozsonyi-út 25 és XIV. Fogarasi-út 14 Gyárt: női műselyem fehérneműket, svájci és cotton selyem­harisnyát -------------------------------------------------­FODOR SÁNDOR TEXTILÁRU NAGYKERESKEDÉS Budapest, V. Szent István-tér 3. Telefon 380-545 180-459 Állandó nagy raktár különböző bel- és külföldi textilárukból

Next