Textil, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám) - Magyar Textiltechnologusok Lapja, 1926 (7. évfolyam, 1-7. szám)
1926-12-15 / 23. szám (24. szám)
ze nem számít, pedig ez az, aminek figyelembevétele nélkül rendes árut előállítani nem lehet. Korántsem akarnám azonban azt a látszatot kelteni, mintha az érvényesülés nehézségei csupán a magyar mesterekben volna keresendő, mert hiszen nem egy volt tanítványom ma már vezető állásban van, előkelő pozíciót vívott ki magának és tekintélyes szakember. Ismerek hazai gyárakat, amelyek kizárólag a hazai iskolákban nevelkedett mesterekkel dolgoznak és oly árukat állítanak elő, amelyek az egész világon versenyképesek: ez egyrészt a magyar mester ügyességére vall, másrészt a gyárvezetőség bölcsességére, amely ezeket a mestereket a gyakorlati életre tudta nevelni. Magyar mesterek nevelésére és az idegenek kiküszöbölésére idő kell, továbbá a mesterjelölteknek és gyárvezetőknek megértő, kitartó együttműködése. Az új esztendő küszöbén bízom és reménykedem, hogy ezen az úton haladva az elérendő célt mind jobban meg fogjuk közelíteni. 1926. december 15. Ausztria-Magyarország és az utódállamok kendertermelése. Irta: Horn József, a Typha textilművek rt. vezérigazgatója. A háború előtt a világ kendertermelési statisztikájában Ausztria-Magyarország a harmadik helyet foglalta el. Az évi összkendertermelés 65%-át kb. 450.000 tonnát — Oroszország termelte. — 13—14%-ot cca 90.000 tonnát Olaszország — és 10%-ot, cca 65.900 tonnát Ausztria-Magyaország. A fennmaradó 10—11% megoszlott Franciaország, Szerbia, Japán és a többi országok között. Az Ausztria-Magyarországra eső 65.900 tonnából Ausztriára csupán 12—13.000 tonna esett, legnagyobb részt Kelet- Galicia és Bukovina vidékén termelték. Magyarországon intenzíven a déli megyékben — főképen a Bácskában és a Bánátban. — A m. kir. földmívelésügyi Minisztérium 1913. évi jelentése szerint 1905—1912. közötti években évente cca 60—70.000 hold föld volt kenderrel bevetve. Magyarországon a föld struktúrája, úgyszintén az éghajlati viszonyok nagyon kedvezően befolyásolták Ausztriával szemben a kendertermelést. Míg Magyarországon a holdankénti átlag rosthozam 800—900 kg. között mozgott és így rosthozam tekintetében Olaszország után a második helyet foglalta el, addig Ausztriában a rosthozam alig haladta meg holdanként a 450—500 kg., a mai Ausztriában pedig 100—200 kg. között mozog, sőt előfordult, hogy 100 kg.-on alul is volt, ami azt bizonyítja, hogy a mai Ausztriában kendertermelésre alkalmas vidék nem igen van. A háború előtti években — mint egyébként az összes kendertermelő országokban, vagy Ausztria-Magyarországon is, a kenderrel bevetett terület erősen visszament az előbbi évekhez arányítva. Míg 1913-ban Ausztriában 23.000 hold, Magyarországon 49.000 hold volt kenderrel bevetve, 1914—15- ben Ausztriában már csak 3000 hold lett kenderrel bevetve. A háború szomorú kimenetele Ausztria-Magyarországot — mint kendertermő országot — teljesen megfosztotta világpiaci jelentőségétől. Ausztria kendertermelő vidékei Lengyelországhoz, Magyarország kendertermelő vidékei pedig Jugoszláviához csatoltattak. Míg azonban Lengyelország évrőlévre nagyobb és nagyobb területen termeszt kendert, Csehslovákia, Magyarország és Ausztria összes kenderrel bevetett területei 1921-ben még éppen, hogy elérték a lengyel kenderrel bevetett terület magasságát, addig 1924—1925. években már csak a lengyel bevetett terület felét érte el az utóbbi három ország együttvéve. Igaz viszont, hogy a lengyel holdankénti rosthozam 690 kg-ról 500 kg-ra esett vissza, míg a Csehszlovák holdankénti rosthozam 800 kg-ra emelkedett és elérte a magyarországi átlagtermést. Szomorú jelenség, hogy míg a háború előtt Magyarország a világ harmadik legnagyobb kendertermelő országa volt, addig Csehszlovákia — ahol sem a föld struktúrája, sem pedig az éghajlati viszonyok nem olyan alkalmasak a kendertermelésre, mint hazánkban — a kenderrel bevetett területet illetőleg már évek óta túlhaladott bennünket. Az alanti táblázatban feltűnő a magyarországi 1922. évi átlagtermés túl magas részhozama és attól tartok, hogy az ezévi statisztika téves. Ausztria mint kendertermelő ország egyáltalán nem jön tekintetbe, amint a statisztikából is láthatjuk, a holdankénti rosthozam olyan elenyészően csekély, hogy nem érdemes vele foglalkozni. Jugoszlávia kapta Magyarország legnagyobb kendertermő vidékét, igen fejlett kender-háziiparral és kb. 25—30 kisebb-nagyobb modernül és kevésbé modernül berendezett kenderkikészítő gyárral úgy, hogy összevéve a régi szerb kender termeléssel, Jugoszlávia a világpiacon mint kendertermelő ország jelentős szerepet játszik. A bácskai kender a világpiacon igen kedvelt és keresett márka. A kenderrel bevetett terület évről-évre emelkedik és a termés legnagyobb részét — cca 80—85% — exportálják, főképpen Németországba, Ausztriába, Csehszlovákiába, Franciaországba, Angliába sőt Amerikába is. Ezen statisztikából az állapítható meg, hogy a mai Csonkamagyarország területe is, részhozamra való tekintettel, kiválóan alkalmas kendertermelésre. Nézetem szerint a hazai kenderkikészítő iparral arányban áll a jelenleg bevetett terület nagysága. Ha azonban kenderkikészítő iparunkat megfelelő módon évről-évre fejlesztenénk és a termelőnek lesz kinek eladni a termelt kenderkórót, úgy néhány év múlva ismét számottevő tényezők lehetünk a kender világpiacon, annál is inkább, mert a magyar kender kiváló minőségű és jól bevezetett márka a világpiacon. Ausztria—Magyarország és az utódállamok kendertermelési statisztikája az 1920—1925 évekről. *56 Lengyelország Csehszlovákia Ausztria Jugoszlávia Magyarország SziZ k kvH Bevetett terület hold Össz rost hozam tonna holdankénti átlag rost kg. Bevetett terület hold Össz rost hozam tonna holdankénti átlag rost kg 8 Bevetett terület hold Ossz rost hozam tonna holdankénti átlag rost kg. Bevetett terület hold Össz rost hozam tonna holdankénti átlag rost kg. Bevetett terület hold Össz rost hozam tonna holdankénti átlag rost kg. 1920 22500 15600 690 10000 8500 850 180 420 1 233 28000 22400 800 11765 10520 894 1921 32300, 20200 625 12000 10100 840 210 215 107 30ono 24600 720 18545 15450 833 1922 41700 21200 508 12000 9450 780 315 255 78 30000 25200 840 10750 11635 1082 1923 42750 20000 470 12000 9600 800 275 350125 32000 26900 840 8150 6345 778 1924 43000 22300 518 11650 7950 680 350 315 90 34000 30300 890 10135 8830 871 1925 0001 •rt 22450 500 111250 8800 782 300 300 100 34750 31600 910 10950 8750 800 A textilszakma és a hitelválság írta: Drucker Géza kormányfőtanácsos, a Győri textilművek rt. alelnöke. A háborús évek alatt és közvetlenül a háború után tudvalevőleg a hitelélet teljesen szünetelt. Gyáraink készpénzért adtak el és csak lassan kezdett a sarkaiból kiforgatott hitelélet ismét rendesen működni. Körülbelül két évig tartott, amíg a hitel-condíciók ismét általánosak lettek, eleinte 30, később 60—90 napos terminussal. Természetes, hogy fizetésképtelenségek éveken át alig fordultak elő és csak 1922 végén tünedeztek fel ismét, bár szórványosan, az inzolvenciák. Eleinte csak szórványosan, mert az infláció ideje alatt mindenki gazdag embernek képzelte magát és csak gazdagodás és vagyonszaporulat keletkezett. Amint azonban az infláció látszatgazdasága megszűnt, a vagyonok redukálódtak, sőt megsemmisültek, a fizetésképtelenségek nagy erővel jelentkeztek ismét és annál vehemensebben, mert mindenki önálló üzletet nyitott, a kereskedések száma rendkívül megszaporodott. Az infláció megszűnése, valamint a természetszerű leépítés idézte fel azt a fizetésképtelenségi járványt, amely alatt az egész textilpiac nyögött. Ez a járvány sok milliárdjába került textilgyárainknak, valamint textilnagykereskedőinknek és 1926. tavaszán érte el kulminációját. Augusztus óta azonban határozott javulás észlelhető. Az insolvenciák száma megcsappant és az előforduló esetek nem oly lesújtóan siralmasak, mint eddig voltak. Egyrészt előnyösebb egyezséget is kapunk, másrészt az eljárás is meggyorsult. Ennek többféle oka van. Először is az OHB működése határozottan meggyorsította, egyszerűsítette az eljárást, másrészt az a körülmény, hogy a hitelezők hallgatólagos