Tüzeléstechnika, 1930 (2. évfolyam, 1-11. szám)
1930-01-05 / 1. szám
1930. I. 5. Tüzeléstechnika 1. tábl. Pécsi szén gázítási adatainak egybevetésé nek magas C* s a tipikus barnaszeneinktől (dorogi, ta* tai) eltérő alacsonyabb űrtartalma s amint a későbbbiekben látni fogjuk, a 300—500 C°*ig terjedő elgázító periódusban fellépő magas C/14*fa, amely tulajdonságok már mind a kőszén kémiai viselkedésére jellemzők. Érdekesek e táblázatban a várpalotai szárított és nedves szénnek az adatai is. Ha a szénben a szárítás alkalmával a víz kihajtásán kívül semmi más változás nem állt volna be, akkora víz- és hamumentes adatoknak egymással teljesen egyezniük kellene. Azonban a C*tartalom a szárítás alkalmával 261%*kal csökkent, jeléül annak, hogy a C e százaléka a szárítás alatt el* oxidálódott. Ugyancsak a száraz szénben a S tartalom is csökkent, tehát az aránylag alacsony hőnél az ősz* szes S*nek mintegy 14%*a elszállt. A 3. táblázat szerint, ha a srtartalmat hozzávetőlegesen 1%*nak vesszük fel, lignites szeneink 02*tartalma . . . 22%, idősebb barnaszeneink 02*tartalma . 17%, pécsi szén 02*tartalma.................6% körül ingadozik. A C*tartalom pedig ugyanilyen sorrendben 68%, 72—74%, illetve 85%. A 2. táblázat 1. jelzésű oszlopában az elemi analízis adatait tüntetjük fel. Látjuk, hogy szeneinket a pécsin és kósdin kívül a magasabb víztartalom s mindegyiket a jelentékeny mennyiségű hamu* és S*tartalom jellemzi. A kósdi szén 64% S*nél (a tokodi mellett) a összefoglalása. 1 Die Chemie der Braunkohle. 3. tábl. Víz- és hamumentes szénre vonatkoztatott szénösszetétel. legdúsabb S*tartalmú magyar szén, különben jellemzője, hogy a pécsi szénen kívül az egyedül kokszolható magyar szén. Ugyane táblázat II. hasábjában a tárgyalt szeneknek hamualkatrészei vannak. A várpalotai szén hamuja meszes, tehát inkább bázikus, a bátonyi, tarjáni, pécsi széné határozottan savas természetű, míg a tatai, kósdi s dorogi szén hamuja inkább neutrális kémiai hatású. A dorogi hamu olvadáspontja 1140 C°. A III. hasábban a párolás (svélolás) adatait ismertetjük. Fiatalabb szeneink alacsony kátránytartalmúak (2—6%). idősebb barnaszeneink is a kátránykihozatal (8—10%) szempontjából alatta vannak ama barnaszenek kátrányhozadékánál, amelyeket külföldi üzemek őskátránytermelésre szoktak felhasználni. Legkátrány* dúsabb szenünk a kósdi, 15,3%*os kátránykihozattal. Ha ugyane hasábban a párolásalkalmával keletkezett vízmennyiség értékét tekintjük, az egyenlő: a szén eredeti nedvessége + a kátránykiválás, illetve a kátrány elnevezést képviselő komplikált vegyületcsoport keletkezésekor szabaddá váló vízzel. Ez utóbbi a tárgyalt szénfajtáknál 5—8% között ingadozik s a kátránytartalommal — mint várható volna — nincs szabályszerű összefüggésben. Ebből az következtethető, hogy a kémiai reakció, mely a kátrányképződés alkalmával lefut, az egyes szén fajtáknál, még azonos kátrány tartalmú szeneknél is, más és más természetű. Erdmann és Dolchi szerint a kátrányképződésben az idősebb szénnél a gyanták, viaszok és ezek származékai, míg fiatalabb szénnél a lignin* és a humin* savak vesznek részt. Mivel a gyanták és a viaszok a hő hatására csak kisebb mértékben bomlanak, kiválásukat nem kíséri kémiai reakció, ellenben a lignin- és Gázgyári adatok* Weiss M. laboratóriumának adatai Gázmennyiség mely 290 281 , 002 °/o 1-14 2 50 o o. 0-25 o-16(D H, S nincs meghatározva 0) Cm Hn 2 0-94 060 cn CO 650 4-40 ,0 //., 53-23 57 90 'Cl CHt 24-57 29-40 o n2 13 37 5 10 Felső fűtőérték .... 45791 48022 Fűtőértékszám alsó 1220 1232 Szén alsó f. é.......... 6283 6446 * A székesfővárosi gázgyár jelentése, a pécsi szénnel végzett kísérletekről. 1 Meghatározott. * Számított. Sorszám A szén származási helye Víz- és hamumentes szénanyag Víz- és hamumentes %3 szénanyag összetétele Víz* és hamumentes állapotra égés* meleg Ch2S éghető N2+O2 Bükkfa........... 87-70 50-40 6048 43-56 4414 2 Várpalota. .. 61-54 67-74 5-04 3-52 23-70 6233 3 2 44 60 70-41 4-79 4-12 20-68 6443 4 Salgótarján .. 6790 73-93 5-33 269 18-05 6987 5 Nagybátony 55-00 76-18 5-20 3-96 14-66 7267 6 Tata.............. 76-70 72-10 5-56 4-56 17 78 6956 7 Dorog .......... 74-10 72-20 5-17 4-32 18-31 6894 8 Kósd.............. 81-00 74-46 5-61 7-90 12-03 7461 9 Pécs .............. 79-96 84-96 5-00 3-39 6-65 8201 10 Bradegrube 83-38 79-60 5-25 1-72 13-43 7568 1 Fleissner eljárás szerint szíkított. 2 Bányanedves. III. IV. V. Párolás adatai% Muck próba % Gází tá si ered mé nyek kátrány koksz vN ' gáz koksz összes illó éghető illó •A scoo 5- ■*§ C 0 cu O — 0 r? 1 -&-S ES § + 60 N 0 Cm Hn O U a? «f 05 U 25 alsó fűtőérték fűtőérték szám a szénben lévő hő* mennyiség gázra eső ^/o-a 16-0 23-3 33-3 27-4 16-20 83-80 72-50 26-8 27-69 0-64 0-38 24-08 28-14 12-46 6-61 2648 710 17-9 2-93 42-8 32-4 21-87 42-0 58-0 32-10 23-2 2697 0-43 190 16-20 29-35 20-75 4-40 3456 803 22-0 214 31-0 51-36 15-50 28-80 71-20 25-40 15-8 21-72 0-55 0-69 16-84 32-09 22-62 5-49 3528 556 21-7 6-15 54-66 26-40 12-79 53 6 464 27-1 22-1 16-70 0-30 1-20 14-10 38-10 25-0 4-60 3879 857 18-8 652 71-0 13-0 9-48 72-06 27-94 19-94 13-9 6-32 0-50 1-10 12-10 43-50 30-42 6-06 4474 622 15-3 9-6 58-1 20-3 12-0 50-62 49-38 36-38 26-40 15-30 0-26 1-14 15-10 37-90 26-6 3-70 4032 1063 16-8 8-4 59-4 23-0 9-20 52-44 47-56 31-26 24-80 15-70 0-20 1-00 15-20 36-0 27-70 4-20 4064 1007 17-7 15-3 59-2 90 16-50 58-38 41-62 38-62 26-7 10-5 0-33 1-80 12-70 39-20 29-3 617 4359 1163 19-0 43 83-4 47 7-6 81-72 18 28 17-44 28-1 2-50 0 10 0-60 4-40 57-90 29-4 5-10 4378 1232 19-2 10-4 67-2 12-0 10 4 63-92 36-08 32-06 22-8 3-60 0-30 1-50 9-50 43-50 37-7 390 5072 1154 18-2 3