Újítók Lapja, 1949 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1949-10-01 / 8. szám

éldát mutat az úti kémtetgalamiak.... A Ganz Villamossági Gyár Ganz Villamossági Gyár dolgozói példát mutatnak az újítómoz­­galomban elért eredményeikkel. Az újítómozgalom már 1948- ban megindult és a fejlődés akkori szakaszában nagyszerű eredményt ért el. Hárommillió forint megtakarítást egy év alatt. Ez az eredmény azonban szinte eltörpül a Ganz Villamos­­sági újítóinak ezévi eredményei mellett. Nyolc hónap alatt több mint 5 millió forint megtakarítást jelentenek az újítások nép­gazdaságunk, dolgozó népünk számára. A tavalyihoz viszonyított ered­mény nemcsak a fentiekben nyil­vánul meg. Megnyilvánul az újítá­sok alkalmazása, gyakorlatba vé­tele terén is. Míg 1948-ban 260 újítási ja­vaslatból csak mintegy 48 szá­zalékot valósítottak meg, ad­dig ez évben a beérkezett 500 javaslat 80 százalékát vették alkalmazásba. Az újító és élmunkás kör az elsők között volt az ország összes üzemei között, amely felismerte a műszaki irodalom, a szabadalmi leírások jelentőségét. Az elsők között volt, amely a Műszaki Dokumentációs Központtól anyagot kért és az anyag alapján több mint 10 jelen­tős újítást valósított meg. Az Országos Újitó Kongresszuson a Ganz Villamossági Gyár küldötte be fog számolni munkájáról. Is­mertetni fogja módszereiket, hogy más üzemek is átvegyék tapaszta­lataikat és így minden üzemünk hasznosítsa saját újitómozgalma területén az ország egyik leg­jobb üzemének tapasztalatait. Már most rámutatunk azonban ar­ra, melyek voltak azok a körülmé­nyek, amelyek döntően befolyásol­ták a Ganz Villamossági újítási mozgalmának eredményeit. Az újítómozgalmat a párt­­szervezet a legmesszebbmenő­kig támogatja. A pártszerve­zet valamennyi népnevelője, népszerűsíti az újítók mun­káját. Konkrét példája a pártszervezet támogatásának az, hogy amikor a párttitkár napi műhelylátogatása során a Mica-műhelyben járt, ész­revette, hogy az egyik gépnél a gyártási eljárás igen régi és el­avult. A műhelyben felhívta a dolgozók figyelmét arra, hogy a régi eljárás helyett, valami újabbat kellene készíteni. Két nap múlva már hasznos újítási javaslatot nyújtottak be, aminek megvalósítása a gyártást meg­növeli és a munkát leegysze­rűsíti. Támogatta az újítómoz­galmat a szakszervezet is. A szak­­szervezet titkára napi munkája közben talál időt arra, hogy fog­lalkozzék behatóan az újítómoz­galom kérdéseivel. Többször elő­fordult olyan eset, mint pl. a kö­zelmúltban, hogy a szakszervezeti titkár a trafó-műhelyben járt és ott észrevette, hogy a lemezvágó­gépen nincs megfelelő támaszték, amelyre a dolgozó rátegye a tábla­lemezt. Kénytelen a lemezt két kézzel fogni. Erre felhívta a figyelmet és ennek eredményeként a trafó-műhely dolgozóitól olyan újítási javaslat érkezett, amelyet legrövidebb időn belül megvaló­sítanak és az újítás eredménye­ként a lemeztáblát ezentúl nem kell a dolgozónak mindkét kezével tartani, hanem azt az asztalra he­lyezve munkáját könnyebben és gyorsabban tudja majd elvégezni. A vállalatvezető, Fazekas István vasesztergályos, régi munkásmoz­galmi ember. Az újítómozgalmat a legmesszebbmenően támogatja. Megteremtette azokat a feltétele­ket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az újítási megbízott jól vé­gezhesse munkáját Megfelelő se­gítséggel és megfelelő külön iroda­­helyiséggel látta el az újítási meg­bízottat. Naponta érdeklődik a mozgalom fejlődéséről, problémái­ról és az esetleg felmerülő nehéz­ségekről Bármilyen kérdésről van szó, amely az újítómozgalmat előbbre viszi, a vállalatvezető készséggel és örömmel támo­gatja annnak megvalósítását. Az újító és élmunkáskör helyisége a Bláthy-club, nagy népszerűség­nek örvend. A munka befejeztével ott találkoznak naponta az újítók és élmunkások, hogy egymás közt kicseréljék tapasztalataikat és ta­nulmányozzák az újító és élmun­káskör által díjtalanul rendelke­zésre bocsátott legkiválóbb szak­könyveket, rajzokat és szabadalmi leírásokat. Sok esetben a Bláthy­­clubban elhangzott szakmai be­szélgetések során hasznos újítások és korszakalkotó találmányok lát­tak napvilágot. Az újítómozgalom fejlődésé­ben döntő tényező az is, hogy az ügykezelést bürokrácia­mentesen intézték, nem he­vertek újítási javaslatok az íróasztalfiókokban, nem ván­doroltak hónapokig a kalkulá­cióban, hanem gyorsan kerül­tek kiértékelésre és megvaló­sításra. A párt, a szakszervezet, az újítási megbízott politikai munkája, a a dolgozók széles tömegei között az újítómozgalom népszerűsítése, több termeléssel kapcsolatos össze­függések és a mozgalom tudato­sítása olyan tényezők, amely nélkül a Ganz Villamossági Gyár nem kerülhetett volna az elsők közé. Ezek azok a módszerek, amelyek az újítási mozgalmat a Ganz Vil­lamossági Gyárban felfejlesztették és magyar viszonylatban a leg­eredményesebbé tették. A Ganz Villamossági dolgozói tudatában vannak annak, hogy az újítómoz­galom, amely spontán az üzemek­ből indul ki, arra törekszik, hogy megkö­zelítse a Szov­jetúnió sztahano­vistáinak jó munkáját. Tudják, hogy újítani kommunista munkát jelent, mert aki újít, az mentes a maradiságtól, legyőzi a konzervatívizmust és amilyen mértékben erősítik újítóink ipa­runkat, olyan mértékben emelik a szocialista termelésnek megfelelő termelékenységet, a magasabb fokra- 44

Next