Újítók Lapja, 1953 (5. évfolyam, 1-23. szám)

1953-01-05 / 1. szám

A­Z A MEZŐGAZDASÁGI­­ÚJÍTÓHÓNAP ADATAI Voltak szervek, amelyek nem tulaj­donítottak kellő jelentőséget az újító­hónapnak, mint pl. a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályai, a tangazda­ságok igazgatósága, stb. Ezek az újító­hónap alatt számottevő eredményt nem tudtak felmutatni. Gyenge eredményt hozott az újítóhónap a gépállomások­nál is. A gépállomások dolgozói mind­össze 75 javaslatot nyújtottak be, ezek közül 53-at fogadtak el, a várható gazdasági eredmény pedig csupán 31 ezer forint. Viszont példásan szerepelt a Kísér­letügyi Gazdasági Igazgatóság és a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Igaz­kereszti gazdaságban a sűrűsoros vető­szerkezet, a fertődő gazdaságban a kenderaratógép, a keszthelyi gazdaság­ban a cséplőgép exhausztorának fel-­ használásával készült nagyteljesít­ményű traktoros porozógép, stb. Több jelentős újítást, mint pl. Terlandy Sán­dor „Szalmaösszehordó szerszáma", Csorbai Sztanó „Gazdasági istállók és munkahelyek világítási berendezése" című újítását országosan bevezették. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság az 1953. évi újítási feladatait teljesíthesse, az újítóhónap tapasztalatait és a gyors­­elbírálási módszert tovább kell fejlesz­teni és ki kell terjeszteni azokra a területekre is, amelyek még nem ér­tették meg a mozgalom jelentőségét. P. Szabó József ÚJÍTÁSOK A SERTÉSTARTÁSBAN A Földművelésügyi Minisztérium és Hatóság, amelyek az újítóhónap­ja a felügyelete alá tartozó vállalatok, megszervezésével kimagasló eredmé­­gazdaságok, gépállomások november nyékét értek el. A kísérleti gazdasá­g—30 között újítóhónapot rendeztek. Az újítóhónap célja az volt, hogy az­­oknál az újítóhónap alatt benyújtott és elfogadott javaslatok száma túl­haladta az előző év 10 hónapjának iparban bevált gyorselbírálási mód­ fényét Nyolc olyan gazdaéi­szert bevezessék a mezőgazdaság­be- is kibontakozott az újítómozgalom, ahol tületén is, ezzel meggyorsítsák a jó- az újítóhónapot megelőzően a dolgozók­vaslatok letárgyalását, az elfogadott még nem nyújtottak be újítási javas­javaslatok gyakorlatbavételét, az újítói tag­díjak kifizetését és a mezőgazdaság A kísérleti gazdaságok az újítóhónap dolgozóinak figyelmét a mezőgazda­ alatt több jelentős újítást készítettek jági újítási feladattervekre irányítsák­ el. Ilyenek­ például a mátételki gazda-Az újitóhónap kiértékelése alapján burgonyaosztályozó, a táplánszent­­megállapíthatjuk, hogy — az iparhoz hasonlóan — a mezőgazdaság terv-­­ ________ létén is hatalmas komoly eredménye­ket értek el a gyorselbírálási módszer­rel. Ha azonban a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályai, amelyek a termelőszövetkezetek újítómozgalmát A korszerű sertéstenyésztésben nagy súlyt kell helyezni a sertésetetővályók hivatottak irányítani,­­ a gépállomás tisztaságára. A cementből készült, fedhető, süllyesztett sertésetetővályú, amely s?l, h­amé­heknek elsősorban kellene gynnyen tisztítható és fertőtleníthető,­­korszerűségénél fogva a célnak tökél­ete­­s 30,. . ,IT'1' 8 m az ,UJI as° a 8 ,mafaSi­sen megfelel. Ez az újítás a tavaszi tenyészállatkiállitáson bemutatásra került nonLti! fii’ i* ■ !­ta, ,a??07,,aSés nagy érdeklődést váltott ki. A süllyesztett vályú kismennyiségű" vas felhasz­az újításinak ^jobín szerint "áll?.áv­al ké­szül. Nagy e'a­nya, ho^y könnyen ti.sz„títkak' és 8 dara^erek nem __t is­­ kerülhet a vályúk alá, ahol az megromolva fertőző, bűzös anyaggá válik s táp­eredmények jóval nagyobbak lettek talajt adhat a betegségeket okozó csiráknak. Mivel a vályú süllyesztett rend­vo­na szerű, a sertések nem törődnek, a befedhetőség következtében pedig nem szemy­. . ... ......................... , nyerődik a vályúk belseje. Az újítás bevezetésével lehetővé válik az is, hogy höm­on­ihVaS ^ ° számú ,ez v­ezetés idején a sok munkaidőt igénylő „vödrözést" a darakihordó talicskák alkal-226 százalékos, az eladott jhal­­mazásával fgy a sertéstenyésztésben az etetési munka egy latoké 353 százalékos, a gyakorlatba­ részét gépesíthetjük. Az etetés lényegesen gyorsabbá, könnyebbé válik és elkerül­­vetteké 344 százalékos a várható hete a takarmány,pazarlás. A fentebb említett előnyökön felül az újításnak még gazdasági eredmény 1495 százalékos, az a jelen­tősége, hogy az így épített sertésetetővályuknál vasanyagban 80 szá­­­z utókalkulált gazdasági eredmény zalékos- cementben pedig 30 százalékos megtakarítás érhető el. Az állami gazda­­pedig 90 százalékos emelkedést mutat. sáfi°k dorogpusztai sertéstelepén már ilyen vályúk vannak használatban, alkal­mazásukat most fokozatosan kiterjesztik. Az ismertetett előnyök miatt helyes lenne az újítás bevezetése a termelőszövetkezeteknél is. Bár még rendkívül sok a 1952 tennivaló a sertéstenyésztés terén annak érdekében, hogy a legfejlettebb szín­október vonalra kerüljön, megállapíthatjuk, hogy már sok szép eredményt értünk el, ami dolgozó népünk alkotó kezdeményezéseinek, az új módszerek alkalmazá­sának köszönhető. Harcoljunk tehát továbbra is következetesen a szaporaság fokozása, az elhullási százalék és az önköltség csökkentése érdekében. Tárjunk fel és használjunk ki minden rejtett tartalékot, mert ezek hatalm­as erőforrások a nagyobb sikerek biztosítása érdekében. Várható gazdasági eredmény 12.519.448 Ft 784.520 Ft Sz. A. Az újító hónap eredményei: 1952 1952 november október 1—30 1­31 Benyújtott javaslatok száma 838 257 Elfogadott „ 426 94 Bevezetett „ 298 67 Házilag épített hygiénikus él 17

Next